A Nagy Reménység
Szó, amely irányt ad
Számtalan téves tanítás és furcsa elgondolás létezik a keresztény egy-házakban. Nem lehet felmérni, hogy milyen veszélyes következmé-nyekkel jár az isteni Szó által lerögzített egyetlen határkő elmozdítása is. Azok közül, akik erre merészkednek, csak kevesen állnak meg egyetlen igazság megtagadásánál. A többség az igazság egyik alapelvét a másik után teszi félre, mígnem ízig-vérig hitetlen lesz. NR 32.1
A népszerű teológia tévedései sok olyan embert kergettek kételke-désbe, aki különben a Szentírás híve lehetett volna. Képtelen volt azonban továbbmenni, és elfogadni azokat a tantételeket, amelyek durván sértették igazságérzetét, az irgalomról és a jóságról alkotott fogalmait. Olykor egyesek ezekkel az alapvető emberiességi törvé-nyekkel is szembe mentek, és úgy tüntették fel, mintha a Biblia tanítása lenne, emiatt sokan nem hajlandóak elfogadni a Szentírást Isten szavaként. NR 32.2
Sátán pontosan ezt akarja elérni. Semmit nem óhajt jobban, mint azt, hogy lerombolja az embereknek Istenbe és szavába vetett bizalmát. Sátán áll a kételkedők seregének élén, és mindent megtesz, ami hatalmában áll, hogy embereket a maga oldalára állítson. A kételkedés divat. Isten rosszallja és elítéli a bűnt, ezért Isten iránt és szava iránt sokan bizalmatlanok. Akik nem akarnak engedelmeskedni az Ige kívánalmainak, azok igyekeznek lerombolni tekintélyét. Csupán azért olvassák a Bibliát vagy hallgatják a prédikációt, hogy hibát találjanak benne. NR 32.3
Azoknak a száma sem kevés, akik azért válnak hitetlenné, hogy iga-zolják magukat, vagy kibújjanak a kötelességük teljesítése alól. Mások büszkeségből és nemtörődömségből fogadnak el szkeptikus elveket. Mivel túlságosan szeretik a kényelmet ahhoz, hogy valami dicséretre méltó — de erőfeszítést és önmegtagadást nem igénylő — dologgal kitűnjenek, a Biblia bírálásával akarnak rendkívül bölcs ember hírében állni. NR 32.4
Sokan, mintha erény lenne, úgy állnak a hitetlenség, kétkedés és a vallástalanság oldalára. A bölcsesség látszata azonban olyan embert takar, akit az önteltség és a gőg sarkall. Sokan örülnek, ha olyan dolgot találnak a Szentírásban, amivel másokat zavarba hozhatnak. Egyesek először csupán a vita kedvéért bírálnak és érvelnek a rossz mellett. Nem veszik észre, hogy ezzel a madarász hálójába kerülnek. Miután pedig a nyilvánosság előtt már hitetlenséget vallottak, úgy érzik, ki kell tartaniuk állásfoglalásuk mellett. NR 33.1