Étrendi és táplálkozási tanácsok

13. Fejezet — A gyermekek étrendje

Isten utasításán alapuló tanács

339. Az apák és az anyák tegyék fel a kérdést: “Mit cselekedjünk a születendő gyermekkel?” (Bír 13:8). Az olvasók elé tártuk, mit mondott Isten az anyák magatartásáról gyermekük születése előtt. De ez még nem minden. Az Úr a mennyei udvarokból elküldte Gábriel angyalt, hogy eligazítást adjon a gyermek születés utáni gondozásával kapcsolatban, hogy a szülők tökéletesen megértsék kötelességüket. ETT 173.1

Krisztus első eljövetele körüli időkben Gábriel angyal a Manoahnak adott hasonló üzenettel ment Zakariáshoz. Megmondta az idős papnak, hogy felesége fiút fog szülni, akit Jánosnak nevezzenek. “És lészen tenéked örömödre és vigasságodra - mondta az angyal -, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szentlélekkel még az ő anyjának méhétől fogva” (Lk 1:14-15). Az ígéretnek e gyermekét szigorúan mértékletes szokásokkal kellett felnevelni. A lelki megújulás fontos feladatát kellett rábízni, hogy utat készítsen Krisztusnak. ETT 173.2

A nép körében a mértéktelenség valamennyi válfaja jelen volt. A borivás és a fényűző étkezés kielégítése csökkentette a testi erőt, és annyira lerontotta az erkölcsöt, hogy még a legvisszataszítóbb bűntett sem tűnt vétkesnek előttük. János hangjának a pusztából kellett felhangzania komoly intésként a nép bűnös magakényeztetése miatt, és megtartóztató szokása a kor túlzásait kellett, hogy megrója. ETT 173.3

A megújulás igazi kezdete

Mértékletességi munkásainknak erőfeszítése nem annyira messzeható, hogy kiűzze országunkból a mértéktelenség átkát. Nehéz legyőzni a korábban kialakított szokásokat. A megújulásnak az anyánál kell kezdődnie már gyermeke születése előtt; s ha lelkiismeretesen engedel- meskedne Isten utasításainak, akkor a mértéktelenség nem üthetné fel a fejét. ETT 173.4

Minden anya folytonosan törekedjék Isten akaratához szabni szokásait, hogy együttműködhessen vele, s így megőrizze gyermekeit a mai egészség- és életpusztító káros szokásoktól. Az anyák késedelem nélkül alakítsanak ki helyes kapcsolatot Teremtő Istenükkel, hogy segítő kegyelmével erődöt építhessenek gyermekeik köré a kicsapongás és mértéktelenség ellen. Ha az anyák ezt az utat követnék, akkor tanúi lehetnének annak, hogy miként az ifjú Dániel, az ő gyermekeik is magas fokú erkölcsi és szellemi mértéket érnének el, és a társadalom áldására valamint Teremtőjük tisztességére válnának. Signs, 1910. szept. 13. ETT 174.1

A csecsemő

340. A csecsemő számára a legjobb táplálék az, amit a természet kínál. Ettől nem szabad szükségtelenül megfosztani. Szívtelen dolog az anya részéről, hogyha kényelemből vagy a szórakozás kedvéért igyekszik megszabadulni a szoptatás kedves kötelességétől. ETT 174.2

Az az anya, aki másnak engedi át gyermeke táplálását, gondolja meg jól, mi lehet ennek a következménye! A szoptató dajka többé-kevésbé átadja saját természetét és temperamentumát a szoptatott gyermeknek. 1905. NO 266. ETT 174.3

341. Annak érdekében, hogy lépést tartsanak a divattal, az emberek visszaélnek a természettel ahelyett, hogy figyelnének rá. Az anyák, olykor szoptató dajkát fogadnak vagy pedig cumisüveggel helyettesítik az anyai keblet. Az egyik leggyengédebb és örömöt szerző kötelességet - amelyet az anya magatehetetlen gyermekéért megtehet, amely egybeolvasztja kettőjük életét és mely a legszentebb érzést kelti az asszonyok szívében - feláldozza a divat gyilkos szeszélyének. ETT 174.4

Vannak anyák, akik csupán azért áldozzák fel gyermekeik szoptatásának természetes kötelességét, mert túl kényelmetlennek tartják, hogy gyermekükhöz legyenek láncolva, aki tulajdon testük gyümölcse. A bálterem és a szórakozás izgató jelenetei eltompították a lélek gyengéd érzékenységét. Ezek vonzóbbak a divatszerető anya számára, mint a gyermeke iránti anyai kötelesség. Talán szoptatós dajkára bízza gyermekét, hogy az végezze el azokat a kötelességeket, amelyek kizárólag reá tartoznak. Hamis szokásai kellemetlenné teszik a szükséges kötelességeket, melyeket örömmel kellene végeznie, mert a gyermekeiről való gondoskodás zavarná a divatos élet követelményeit. Idegen teljesíti az anya kötelességét, idegen nyújtja kebléből az éltető táplálékot. ETT 174.5

S ez még nem minden. A dajka az ő természetét és vérmérsékletét adja át a szopós babának. Hozzá kapcsolódik a gyermek élete. Ha a dajka közönséges személy ha szenvedélyes és mértéktelen, ha nem vigyáz erkölcseire, akkor a szoptatott gyermek maga is valószínűleg ugyanolyan vagy hasonló ember lesz. Ugyanaz a közönséges minőségű vér, amely a szoptató dajka ereiben lüktet, az lüktet majd abban a gyermekben is. Azok az anyák, akik így távol tartják gyermekeiket karjuktól, akik visszautasítják anyai kötelességüket, mert az nem egykönnyen vállalható teher, amíg életüket a divatnak szentelik, az ilyenek méltatlanok az anyai névre. Ezek lerombolják a nők nemes ösztöneit, szent vonásait, és azt választják, hogy a divatos szórakozás lepkéi legyenek, a barmoknál kevesebb felelősségérzettel viseltetve utódaik iránt. Sok anya cumisüvegre cseréli fel keblét. Erre azért van szükség, mert nincs tápláléka gyermekei számára. Pedig tíz közül kilenc esetben az egészségtelen ruházkodás és a kora ifjúságától való helytelen táplálkozás okozta, hogy nem tud eleget tenni a természetadta kötelességének. ETT 175.1

Hideg, szívtelen dolognak tartottam, ha olyan anyák, akik szoptatni tudnák gyermekeiket, az anyai kebeltől az üveghez taszítják őket. Ilyen esetben a legnagyobb gonddal kell megválasztani, hogy a tej egészséges tehéntől származzon és hogy az üveg és a tej tökéletesen friss legyen. Ezt gyakran elhanyagolják, és ennek eredményeként a csecsemő szükségtelenül szenved. Ez okozza a gyomor és a belek háborgását, s a szánalomra méltó gyermek beteges lesz, mégha egészségesen született is. Health Reformer, 1871. szept. ETT 175.2

342. Sorsdöntő az az időszak, amikor a csecsemő az édesanyjától kapja táplálékát. Sok édesanyának megengedték a szoptatás idején a túlzott munkát és hogy főzés közben felhevítse vérét; a csecsemő komoly befolyás alá került nemcsak az anya kebléről felhevített táplálékkal, hanem a vére is mérgezett lett az anya egészségtelen táplálékával, ami szervezetét felizgatta, és ezzel a csecsemő táplálékát befolyásolta. Az anya lelkiállapota is hatással van a csecsemőre. Ha boldogtalan, könnyen izgatott és szabadjára engedi indulatait, akkor az anya tápláléka amit a csecsemő kap izgató hatású lesz, s ez a csecsemőnél gyakran bélgörcsöt, görcsös vonaglást és néhány esetben görcsös rohamot idéz elő. ETT 175.3

A gyermek jellemét is többé-kevésbé befolyásolja az anyától kapott táplálék. Akkor milyen fontos, hogy a csecsemőjét tápláló anya megőrizze boldog érzelmi állapotát és tökéletesen uralja kedélyét. Ha így cselekszik, akkor a csecsemő tápláléka nem károsodik és az a szelíd, önmagát uraló életmód, amit az anya folytat csecsemőjének gondozása közben, nagyon sokat tesz a csecsemő érzelmének kialakításában. Amikor a csecsemő ideges és könnyen ingerlékeny, akkor az anya csendes, nyugodt magatartása nyugtató és javító hatású lesz, s a csecsemő egészsége megjavulhat. ETT 176.1

A csecsemőkkel visszaéltek a helytelen bánásmóddal. Amikor ingerlékeny volt, akkor általában bőséges táplálékot adtak neki, hogy megnyugtassák, holott legtöbb esetben az ingerlékenység oka az volt, hogy túl sok - az anya rossz szokása miatt - ártalmas ételt kapott. A sok étel csak rosszabbította a helyzetet, mert a gyomor már túlterhelt volt. 2865. BO 220-221. ETT 176.2

Rendszeres táplálkozás

343. A testi egészségüket érintő első nevelést a gyermekeknek csecsemő korukban anyjuktól kell kapniuk. Rendszeres időközönként csakis egyszerű ételeket lenne szabad adnunk nekik oly mennyiségben, ami a lehető legjobb egészségben tartja őket. Háromnál többször semmi esetre sem napjában, bár két étkezés előnyösebb lenne, mint három. Ha helyesen fegyelmezzük gyermekeinket, hamar megtanulják, hogy a sírással és követelőzéssel nem mennek semmire. A bölcs anya nemcsak a maga pillanatnyi kényelmének megfelelően, hanem a kicsinyek jövője szempontjából is neveli gyermekeit. Ennek érdekében megtanítja gyermekeit az étvágy feletti uralom, a lemondás fontosságára; arra, hogy az egészséget figyelemmel tartva egyenek, igyanak, ruházkodjanak. 1865. H. L. 2. fej. 47. ETT 176.3

344. Ne hagyd, hogy gyermekeid a rendszeres étkezés között nyalánkságokat, gyümölcsöt, mogyorót vagy bármi más ételt fogyasszanak! Jobb, ha kétszer étkeznek napjában, mint háromszor. Ha a szülők példát mutatnak, ha elvek vezetik őket, akkor a gyermekek hamarosan követik példájukat. A rendszertelen táplálkozás károsítja az emésztőszervek egészséges működését, és amikor a gyermekek asztalhoz ülnek, nem esznek örömmel a tápláló ételből, mert az étvágyuk azt követeli, ami a legártalmasabb számukra. Gyermekeid sokszor láztól és hidegleléstől szenvedtek, amit a helytelen étkezés váltott ki, s ezért a betegségért a szülőket terhelte a felelősség. A szülők kötelessége gyermekeik egészséges szokásainak kialakítása, amellyel sok szenvedést megelőznek. 1880. 4T 502. ETT 176.4

435. Túl gyakran etetitek a gyermekeket, ami lázt és különféle szenvedést idéz elő. Nem szabad örökké dolgoztatni a gyomrot, hanem hagynunk kell pihenni. Enélkül a gyermekek nyűgösek, ingerlékenyek és gyakran betegek lesznek. Health Reformer, 1866. szeptember. ETT 177.1

[Tanítsuk meg a gyermekeket, mikor és hogyan táplálkozzanak! 288.]

[Dániel korai nevelése. 241.]

[Lásd 9. fejezet: Rendszeres étkezés!]

Az étvágy korai nevelése

346. Aligha lehet túlbecsülni annak fontosságát, hogy a gyermekeket rá kell nevelni a helyes táplálkozási szokásokra. A kicsinyeknek meg kell tanulniuk: azért esznek, hogy éljenek, és nem azért élnek, hogy egyenek. A nevelést már a karon ülő gyermeknél kell megkezdeni. Csak rendszeres időközönként szabad őt etetni, és ritkábban akkor, amikor már a gyermek nagyobb lesz. Nem szabad édességet, sem az idősebbeknek való - számára emészthetetlen - táplálékot adni neki. A csecsemők gondos és rendszeres táplálása nemcsak egészségükre van jó hatással, és általa nemcsak csendesek és jó kedélyűek lesznek, de az olyan szokásokat is megalapozza, amelyek a későbbi évek során is áldást jelentenek számukra. ETT 177.2

Akkor is nagy gondot kell fordítani a gyermekek ízlésének és étvágyának nevelésére, amikor már kiléptek a csecsemőkorból. Sokszor megengedik nekik, hogy ők döntsék el, mit és mikor egyenek, tekintet nélkül az egészségükre. Látva, hogy mennyi fáradságba és pénzbe kerül az egészségtelen nyalánkság, a fiatalok azt gondolják, az élet legfőbb célja és a legfőbb öröm forrása az étvágy kielégítése. Az ilyen nevelés következménye falánkság, majd betegség, amelyet rendszerint ártalmas gyógyszerek szedése követ. ETT 177.3

A szülőknek kell gyermekeik étvágyát formálni és az egészségtelen ételek fogyasztását megtiltani. De miközben étvágyukat szabályozzuk, óvakodjunk attól a hibától, hogy ízetlen és szükségtelenül sok étel fogyasztását is megköveteljük tőlük. A gyermekeknek is vannak jogaik. Az egyik ételből szívesebben esznek, mint a másikból. Ha ez az ésszerűség határán belül mozog, vegyük figyelembe! ETT 177.4

Azok az anyák, akik az egészség és jó kedély rovására eleget tesznek gyermekeik kívánságainak, rossz magot vetnek, és ez a mag kikelve termést hoz. A mértéktelenség együtt nő a kicsinyek növekedésével, és mind értelmi, mind testi erejük áldozatul esik. Azok az anyák, akik ezt teszik, keservesen fogják aratni vetésük gyümölcsét. Gyermekeikből olyan felnőttek lesznek, akik szellemileg és jellemben alkalmatlanok arra, hogy a társadalom vagy a család tiszteletreméltó és hasznos tagjaiként tevékenykedjenek. Az egészségtelen táplálkozás következtében mind lelki és szellemi, mind testi képességeik egyaránt károsodnak, lelkiismeretük eltompul, és a jó hatások iránti fogékonyságuk megromlik. ETT 178.1

Miközben meg kell tanítani a gyermekeket az étvágy feletti uralomra, és arra, hogy az egészségre irányuló figyelemmel táplálkozzanak; azt is világossá kell tenni előttük, hogy ezzel csak azt tagadják meg maguktól, ami ártalmas. Lemondanak káros dolgokról olyan valamiért, ami jobb. Legyen asztalunk kívánatos és vonzó, jó dolgokkal megrakva, amelyeket Isten bőségesen adott. Legyen az étkezés ideje vidám és boldog! Miközben Isten ajándékait élvezzük, dicsőítsük hálás szívvel az ajándékozót! 1905. NO 266, 267. ETT 178.2

347. Sok szülő gyermekeinek az önmegtagadás szokására való türelmes nevelés helyett és az Isten áldásaival való helyes élésre tanítás kötelességének elkerülése miatt megengedi, hogy akkor egyenek és igyanak, amikor nekik tetszik. Az étvágy és az önző kielégítés, ha nem fékezik határozottan, együtt nő a gyermekkel, együtt erősödik fejlődésével. Amikor e gyermekek elkezdik a maguk életét és elfoglalják helyüket a társadalomban, akkor nincs erejük ellenállni a kísértésnek. Erkölcsi tisztátalanság és durva bűn burjánzik mindenfelé. Az ízlés kielégítésének és a hajlamok követésének kísértései nem csökkennek az évek múlásával, a fiatalokat általában az ösztönök hajtják, étvágyuk rabszolgái. A falánkságban, a dohányos emberben, a borivóban és a részegesben ismerhetjük fel a hibás nevelés rossz következményeit. 1875. 3T 564. ETT 178.3

Élvezet és romlottság

348. A helytelenül étkező gyermekek gyakran, gyengék, sápadtak, kis termetűek, azonkívül idegesek, izgulékonyak és ingerlékenyek. Mindazt, ami nemes, feláldozzák az étvágynak, így rajtuk a testies szenvedélyek fölényben vannak. Sok gyermek életében öttől tíz és tizenöt éves korig nyomot hagy a romlottság. Csaknem az összes gonoszságot ismerik. Ez nagymértékben a szülők hibája, s Isten nekik tudja be gyermekeik bűnét, mivel az ő helytelen útjuk vezette gyermekeiket azok elkövetésére. Azzal kísértik gyermekeiket étvágyuk kielégítésére, hogy húst, fűszeres ételeket tálalnak asztalukra, amelyek sok esetben a testi szenvedélyeket keltik fel. Példamutatásuk is az evés terén mértéktelenségre tanítja gyermekeiket. Megtűrik, hogy gyermekeik a nap bármely órájában falatozzanak, ami szünet nélkül terheli emésztőszervüket. Az anyák alig szentelnek időt gyermekeik tanítására. Drága idejüket különféle egészségtelen ételek elkészítésére fordítják, és ezeket tálalják fel. ETT 178.4

Sok szülő megengedi, hogy gyermekeik tönkre tegyék magukat, amíg ők a divathoz próbálják szabni életüket. Ha látogatók jönnek, azt akarják, hogy olyan gazdagon megterített asztal mellé ültessék őket, amilyet bármelyik ismerősüknél találhatnak. Sok időt és pénzt szentelnek e célra. A látszat kedvéért bőséges ételeket készítenek, hogy kedvezzenek az étvágynak, s még a hitvalló keresztények is akkora felhajtást csapnak, hogy egész osztályt gyűjtenek maguk köré, akik látogatásának főcélja a sok nyalánkság, ami terítékre kerül. A keresztényeknek megújulásra van szükségük e téren. Amíg udvariasan vendégül látják látogatóikat, ne legyenek a divat és az étvágy rabszolgái. 1864. 4SpG 132, 133. ETT 179.1

Az egyszerűség tanulmányozása

349. Az élelem legyen annyira egyszerű, hogy annak elkészítése ne kösse le az anya minden idejét. Igaz, körültekintőnek kell lennünk, hogy egészségesen és ízlésesen elkészített, jó ételekkel terítsük meg asztalunkat. Ne képzeljétek, hogy bármi, amit csak úgy összedobtok, elég jó táplálék lesz gyermekeiteknek. Szenteljünk kevesebb időt arra, hogy egészségtelen fogásokat tálaljunk fel, hogy ezzel a megromlott étvágynak hízelegjünk. Ehelyett több időt szenteljünk gyermekeink tanítására és nevelésére. Azt az erőt, amit jelenleg annak szükségtelen tervezésére fordítunk, hogy mit együnk és igyunk, mivel ruházkodjunk, gyermekeink és ruházatuk tisztántartására fordítsuk. 1980). C.T.B.H. 141. ETT 179.2

350. Az erősen fűszerezett húsételek, amelyeket nehéz cukrászsütemények követnek, megkárosítják gyermekeink létfontosságú emésztő- szerveit. Ha az egyszerű egészséges ételekhez lennének szokva, étvágyuk nem követelné a természetellenes, fényűző ételeket és a bonyolult összeállítású ínyenc falatokat. Ha húst adunk gyermekeinknek, nem érünk el jó eredményt. Ha arra szoktatjuk gyermekeinket, hogy húsos étrenden éljenek, ezzel csak ártunk nekik; sokkal könnyebb megalapozni a természetellenes étvágyat, mint azt később helyre hozni és megújítani az ízlést, miután az már második természetünkké vált. Letter 72, 1896. ETT 179.3

A mértéktelenség következménye

351. Sok anya, bár bánkódik a mindenhol megtalálható mértéktelenségen, mégsem tekint elég mélyre, hogy meglássa annak okát. Naponta fogások változatosságát és erősen fűszerezett táplálékokat készítenek, amelyek kísértik az étvágyat és túlevésre ösztönöznek. Legtöbbnyire úgy terítik meg amerikai népünk asztalát, hogy azok részegeket nevelnek. Sokak körében az étvágy az uralkodó elv. Aki a túl gyakori evéssel és egészségtelen ételekkel elégíti ki étvágyát, az gyengíti erejét, hogy abban az arányban álljon ellen az étvágy és más irányú szenvedély zajának, ahogy erősítette hajlamait az étkezés helytelen szokásaira. Az anyáknak szívébe kell vésni Isten és a világ iránti ama kötelezettségüket, hogy jól fejlett jellemű gyermekekkel lássák el a társadalmat. Azok a férfiak és nők, akik szilárd elvekkel lépnek a tettek mezejére, alkalmasak lesznek, hogy tisztán helyt álljanak romlott korunk erkölcsi szennyeződései közepette. ETT 180.1

Sok hitvalló keresztény asszony számos olyan fogással teríti meg asztalát, amely izgatja a gyomrot és az egész szervezetet lázas állapotba hozza. Némely családnál a hús képezi a fő táplálékot, mígcsak meg nem telik a vérük rákos és nyirokmirigy csomókkal. Abból áll a testük, amit megesznek. De ha szenvedés és betegség tör rájuk, ezt a Gondviselés csapásának tekintik. ETT 180.2

Újra mondom: Asztalunknál kezdődik a mértéktelenség. Addig kényeztetik az étvágyat, míg második természetükké nem válik. A tea és a kávé fogyasztásával kedvet csinálunk a dohány számára, ez pedig növeli a vágyat a szeszes italra. 1875. 3T 563. ETT 180.3

352. A szülők saját otthonukban indítsanak hadjáratot a mértéktelenség ellen. Gyermekeiket már kiskorukban tanítsák meg az elvek követésére, és akkor reménykedhetnek a sikerben. 1905. NO 230. ETT 180.4

353. A szülők tűzzék célul maguk elé, hogy megtanulják, hogyan bánjanak helyesen gyermekeikkel, amely által ép testben ép lelket biztosíthatnak nekik. Meg kell valósítaniuk a mértékletesség elvét a családi élet minden területén. Tanítsák gyermekeiket önmegtagadásra, és ezt érvényre kell juttatni, amennyire lehetséges, csecsemő kortól kezdve. [C.T.B.H. 46] 1890. C. H. 113. ETT 181.1

[Az izgató ételek oly szomjat keltenek, amelyet a víz el nem olt. 558.]

354. Sok szülő neveli gyermekei ízlelését és alakítja ki étvágyát. Hússal, teával és kávéval kényeztetik őket. Az erősen fűszerezett húsételek, a tea, a kávé, aminek fogyasztására sok anya még buzdítja is gyermekeit, előkészíti az utat, hogy erősebb izgatószerek után sóvárogjanak, mint a dohány. A dohány serkenti a vágyat a szeszes italok után; és a dohány meg a szeszes ital mindig csökkenti az idegek erejét. ETT 181.2

Ha fel lehetne rázni a keresztények lelki érzékenységét, hogy mindenben mértékletesek legyenek, akkor asztaluktól kiinduló példájukkal segíthetnék azokat, akik gyenge önuralmúak, akik majdnem erőtlenek ellenállni az étvágy követelésének. Ha megértenénk, hogy ez életben kialakított szokásaink mennyire kihatnak örök érdekeinkre, hogy örök sorsunk a szigorúan mértékletes szokásoktól függ, akkor az evésben és ivásban a szigorú mértékletességig küzdenénk. ETT 181.3

Példánkkal és egyéni igyekezetünkkel eszközök lehetünk sokak számára, hogy megmentsük őket a mértéktelenség, a bűn és a halál romlásától. Ha csak egészséges, tápláló ételekkel terítik meg asztalukat, akkor testvérnőink sokat tehetnek a mások megmentésének nagyszerű munkájában. Azzal tölthetik el értékes idejüket, hogy nevelik gyermekeik ízlését és étvágyát, kialakítják mindenben a mértékletesség szokását, és serkentik a mások javára való lemondást, valamint a jótékonyságot. ETT 181.4

A példa ellenére, amelyet Krisztus adott nekünk, a kísértés pusztájában megtagadva étvágyát és megtörve az étvágy hatalmát, sok keresztény anya mégis példájával és gyermekei szoktatásával a falánkságra és a borivásra készíti elő őket. A gyermekeket gyakran elkényeztetik az evésben azzal, amit és amikor választanak, egészségükre való tekintet nélkül. Sok gyermeket már csecsemőkorától nagyétkűvé neveltek. Étvágyuk kielégítése következtében már gyermekségüktől kezdve gyomorbajosak. A maguk kényeztetése és a mértéktelen evés együtt nő és együtt erősödik velük. A szülők, ha kényeztetik őket, feláldozzák gyermekeik szellemi és testi életerejét. A gyer- mekek olyan ételekre szoknak rá, amelyekben semmi jó nincs, hanem kizárólag ártalmasok. S amint túlterhelik szervezetüket, úgy korcsosul el egész testük. 1875. 3T 488, 489. ETT 181.5

[A mértéktelenség alapja. 203.]

Tanítsátok őket, hogy irtózzanak az izgatószerektől!

355. Tanítsd meg gyermekeidet, hogy irtózzanak az izgatószerektől! Hányan ápolják gyermekeikben tudatlanul az étvágyat az ilyenek után! Európában láttam, hogy a dajkák az ártatlan kicsinyek ajkához emelték a boros- vagy söröspoharat, így képezték ki bennük az izgató szerek utáni vágyat. Amint idősebbek lesznek, megtanulják, hogy egyre inkább e dolgoktól függjenek, míg azok fokozatosan le nem győzik őket, túllépve a segítség lehetőségének határát, végül pedig a részegesek sírját töltik meg. ETT 182.1

Az étvágyat nem egyedül így rontják meg és teszik csapdává. Gyakran a táplálék olyan, hogy felkelti a szomjat az izgató italok után. Fényűző ételeket tálalnak a gyermekek elé - fűszerezett ételeket, zsíros leveseket, kalácsokat, cukrász süteményeket. Az erősen fűszerezett étel izgatja a gyomrot és felkelti a még erősebb élénkítő szerek utáni vágyat. Nemcsak az étvágyat kísértik nem megfelelő táplálékkal, amelyből a gyermekek szabadon vehetnek az étkezésnél, hanem azt is megengedik nekik, hogy az étkezések között is egyenek, és mire tizenkét, tizennégy évesek, gyakran már bizonyítottan gyomorbetegek. ETT 182.2

Talán már látták képen az ital szenvedélyének hódoló ember gyomrát. Az erős fűszerek izgatására is hasonló állapot jön létre. Mivel a gyomor ilyen állapotban van, az étvágy egyre többet követel, hogy kielégüljön egyre erősebbet és még erősebbet. Ezek után ott találod majd fiadat az utcán, amint dohányozni tanul. 1890. C.T.B.H. 17. ETT 182.3

A gyermekekre különösen ártalmas ételek

356. Akiket az étvágy ural, azoknak lehetetlen eljutni a keresztényi tökéletességre. Ha nem válogatjuk meg gondosan a táplálékukat, egykönnyen nem lehet felébreszteni gyermekeitek erkölcsi fogékonyságát. Sok anya olyan asztalt terít, ami csapda családjának. Húsételek, vaj, sajt, zsíros tészták, fűszerezett ételek, nyalánkságok - mindezekből korlátlanul ehet az öreg, a fiatal. Ezek aztán megteszik a magukét, hogy elrontsák a gyomrot, felizgassák az ideget és gyengítsék a szellemi képességet. A vérképző szervek képtelenek ilyesmiből jó vért képezni. A zsiradékkal főzött étel megnehezíti az emésztést. A sajt hatása káros. A finom lisztből sütött kenyér nem nyújtja a szervezetnek azt a táplálékot, ami a teljes őrlésű búzalisztben lelhető. Ha ilyesmit fogyasztunk, az nem őrzi meg a szervezet kitűnő állapotát. A fűszerek először is a gyomor szövetét izgatják, végül elpusztítják e finom hártya természetes érzékenységét. A vér lázas lesz, testies tulajdonságok ütik fel fejüket, miközben az erkölcsi és szellemi erők gyengülnek és az alantas szenvedélyek szolgájává lesznek. Az anya tanulja meg, hogy egyszerű, de tápláló étrendet tálaljon családjának. [C.T.B.H. 46, 47] 1890. C.H. 114. ETT 182.4

A rossz hajlamok ellensúlyozása

357. A mai anyák érzik-e küldetésük szentségét, és nem versengenek-e gazdag szomszédaikkal a külsőségekben, igyekeznek-e túl tenni rajtuk gyermekeik jobb életre való nevelési munkájának hűséges megvalósításában? Ha arra nevelnék és szoktatnák gyermekeiket és a fiatalokat, hogy lemondok legyenek és uralkodjanak magukon; ha arra tanítanák őket, hogy azért eszünk, hogy éljünk, nem pedig azért élünk, hogy együnk, akkor kevesebb lenne a betegség, kevesebb az erkölcsi romlás. Ha a társadalmat alakító ifjúságba helyes elveket ültetnénk az önmegtartóztatást illetően, akkor kevesebb szükség lenne mértékletességi hadjáratra, amelynek értéke oly csekély. Akkor erkölcsi értékkel és erkölcsi becsületességgel rendelkezők lennének, hogy Jézus erejével ellenálljanak ez utolsó napok fertőzéseinek. A szülők az étvágy és a szenvedély hajlamait átörökítik gyermekeiknek, amelyek nehezebbé teszik a nevelés és gyakorlás munkáját, hogy szigorúan mértékletesek, és tiszta erkölcsös szokásaik legyenek. Ha a szülők örökségként átadták gyermekeiknek az egészségtelen ételek, az élénkítő és kábítószerek iránti étvágyat, akkor milyen félelmetesen komoly felelősség nyugszik a szülőkön, hogy ellensúlyozzák a gyermekeiknek tőlük örökölt rossz hajlamokat. Milyen komolyan és szorgalmasan, hittel és reménnyel kell végezni szerencsétlen gyermekeik iránti kötelességüket! ETT 183.1

A szülők tekintsék legfőbb kötelességüknek, hogy megértsék az élet és halál törvényeit, hogy semmi olyat ne tegyenek az ételek elkészítésével vagy bármi más szokással, ami rossz hajlamokat fejlesztene gyermekeikben. Az anyáknak mennyire gondosan kell tanulniuk, hogy a legegyszerűbb, legegészségesebb ételekkel terítsék meg asztalukat, nehogy legyengítsék az emésztőszerveket, nehogy kibillentsék egyensúlyából az idegerőket, nehogy az eléjük tett ételekkel rombolják semmivé gyermekeiknek nyújtott tanításokat. A gyermekek elé tett ételek vagy gyengítik vagy erősítik a gyomor szerveit és sok közük van a gyermekek testi és erkölcsi egészségének befolyásolásában, akik Istennek véren megvásárolt tulajdonai. Milyen szent megbízatás is a szülőké, hogy őrködjenek gyermekeik testi és szellemi alkata felett, hogy az idegrendszer jól kiegyensúlyozott legyen és lelkük ne legyen veszélyeztetve! Akik elkényeztetik gyermekeik étvágyát és nem uralkodnak szenvedélyeiken, azok meglátják az általuk elkövetett borzalmas hibát a dohányt szerető, szeszes italt ivó rabszolgában, akinek érzékei eltompultak, és akinek ajkai hazugságot, káromlást szólnak. 1875. 3T 567, 568. ETT 184.1

A kényeztetés kegyetlen kedvessége

358. Megmutatták nekem: a dolgok siralmas állapotának egyik fő oka, hogy a szülők nem tartják kötelességüknek, hogy a természet törvényeivel összhangban neveljék fel gyermekeiket. Az anyák majomszeretettel szeretik gyermekeiket és kielégítik vágyaikat, pedig tudják, hogy ártanak egészségüknek, amely betegséget és boldogtalanságot zúdít rájuk. Ez a kegyetlen kedvesség nagymértékben nyilvánul meg a mai nemzedékben. Kielégítik a gyermekek óhajait az egészség és a jó kedélyállapot rovására, mert pillanatnyilag könnyebb az anyának, ha eleget tesz óhajaiknak, ahelyett, hogy megtagadná tőlük, amit oly türelmetlenül követelnek. ETT 184.2

Az anyák magot vetnek el, ami kikel és megtermi gyümölcsét. Nem szoktatják gyermekeiket arra, hogy tagadják meg étvágyukat és szabjanak határt kívánságaiknak. A gyermekek önzők, követelőzők, engedetlenek, hálátlanok és szentségtelenek lesznek. Azok az anyák, akik ezt művelik, keserűen fogják aratni vetésük gyümölcsét. Vétkeznek az ég ellen és gyermekeik ellen, ezért Isten felelősségre vonja őket. 1873. 3T 141. ETT 184.3

359. Amikor a szülők és a gyermekek a végső elszámolásnál találkoznak, micsoda jelenet lesz az! A gyermekek ezrei akik az étvágy és az alantas szokás rabszolgái, akiknek az élete erkölcsi roncs szemtől szemben állnak majd szüleikkel, akik azzá tették őket, amivé lettek. Ki másnak, mint a szülőknek kell viselniük e félelmetes felelősséget. Az Úr tette ez ifjakat romlottá? Ó! nem! Akkor ki követte el e félelmetes munkát? Hát nem a szülők adták tovább gyermekeiknek a maguk romlott étvágyát és szenvedélyét? S nem azok fejezték be a romboló munkát, akik elhanyagolták, hogy az Isten által nyújtott mintára neveljék őket? Oly biztos, mint ahogy élnek, e szülők Isten vizsgálata elé kerülnek. 1890. C.T.B.H. 76, 77. ETT 185.1

Utazások alkalmával

360. Utazás közben hallottam a szülők megjegyzését, hogy gyermekeik étvágya kényes, s ha húst és süteményt nem kapnak, nem akarnak enni. Mikor ebédeltek, megfigyeltem a gyermekeknek adott étel minőségét. Az fehér kenyér, borssal vastagon behintett sonkaszelet, ecetes savanyúság, kalács és befőtt volt. E gyermekek sápadt, beteges arcszíne félreérthetetlenül arról tanúskodott, hogy gyomruk visszaélést szenvedett el. E gyerekek közül kettő észrevette, hogy a másik család gyermekei sajtot fogyasztanak kenyérrel, azonnal elment a kedvük attól, ami előttük volt, míg csak kényeztető anyjuk egy darab sajtot nem kért gyermekei számára, hogy drága gyermekei jól lakjanak. Az anya megjegyezte: gyermekeim annyira szeretnek egyes dolgokat, hogy hagyom, hadd egyenek, amit akarnak, mert az étvágy azt követeli, amire a szervezetnek szüksége van. ETT 185.2

Ez igaz lenne, ha soha meg nem rontották volna az étvágyat. Van természetes és van romlott étvágy. Azok a szülők, akik egész életükön át arra tanították gyermekeiket, hogy egészségtelen, izgató ételeket egyenek, míg meg nem romlott az étvágyuk, és agyagot, ceruzabelet, égett kávét, tealeveleket, fahéjt, szegfűszeget és fűszereket nem kívánnak, nem védekezhetnek azzal, hogy az étvágy azt követeli, amire a szervezetnek szüksége van. Addig nevelték félre az étvágyat, míg el nem torzult. Addig izgatták és égették a gyomor finom szerveit, amíg el nem veszítették finom érzékenységüket. Ezeknek ízetlen az egyszerű, egészséges élelem. A halálra gyötört gyomor nem akarja elvégezni a rárótt feladatot, csak ha a legserkentőbb anyagokkal késztetik erre. Ha e gyermekeket már csecsemőkoruktól csakis a lehető legegyszerűbben elkészített egészséges táplálékra szoktatták volna - amennyire csak lehetséges, megőrizve az étel természetes tulajdonságát -, ha elkerülték volna a húsételeket, zsiradékokat, s mindennemű fűszert, akkor az ízlés és az étvágy sértetlen maradt volna. Természetes állapotában nagymértékben jelezni tudja, hogy melyik étel a legmegfelelőbb a szervezetnek. ETT 185.3

Míg a szülők és a gyermekek megették nyalánkságaikat, férjem és én is elfogyasztottuk egyszerű ebédünket, a nálunk szokásos időpontban, egy órakor - teljes őrlésű kenyeret vaj nélkül és bőséges gyümölcsöt. Jó étvággyal és hálás szívvel fogyasztottuk ebédünket, hogy nem kell magunkkal hozni egy egész népszerű fűszerboltot, mely kielégítse szeszélyes étvágyunkat. Megebédeltünk és nem éreztünk éhséget másnap reggelig. A fiú narancsaival, mogyorójával, pattogatott kukoricájával és cukorkáival szegény embernek tartott bennünket. ETT 186.1

Azt az élelmet, amit a szülők és gyermekeik elfogyasztottak, lehetetlen jó vérré és jó kedéllyé átalakítani. A gyermekek sápadtak voltak. Néhányan undorító pattanásokat viseltek arcukon és kezükön. Mások csaknem vakok voltak a vörös szemükkel, amelyek elcsúfították kinézésűket. Másoknál nem látszott semmiféle kiütés a bőrükön, hanem a torok és a tüdő nehézségei miatt köhögés és váladék gyötörte őket. Észrevettem egy hasmenésben szenvedő hároméves fiút. Elég magas láza volt, mégis azt gondolta, hogy táplálékra van szüksége. Alig néhány percnyi időközönként kalácsot, csirkét, majd savanyúságot kért. Az anya engedelmes rabszolgaként teljesítette valamennyi kívánságát. S amikor a kívánt falat nem érkezett meg azonnal, ordítása és sírása fülsértően sürgetővé vált. Mire az anya úgy csitította: igen édeském, már adom is. Miután kezébe adta az ételt, a fiú dúhödten földhöz vágta, mert nem szolgálták ki elég gyorsan. Egy kislány főtt sonkát evett ecetes savanyúsággal, vajas kenyérrel, mikor észrevette a tányéromat. Itt volt valami, ami neki nem volt és nem volt hajlandó tovább ebédelni. A hatéves kislány megszólalt, hogy ő is ilyen tányérral kér. Azt gondoltam, hogy a szép piros almát, amit ettem, azt kívánta meg. Bár alig volt egy pár almánk, mégis annyira megsajnáltam a szülőket, hogy odaadtam az egyik szép almát. A kislány kikapta a kezemből és megvetően, gyorsan a kocsi padlójára dobta. Azt gondoltam, ha e gyermeknek megengedik, hogy a maga útját járja, akkor tényleg gyalázatot hoz anyjára. ETT 186.2

A szenvedélynek ez a kitörése az anya kényeztetésének következ- menye volt. Az élelem minősége, amellyel a gyermekéről gondoskodott, szakadatlanul túlterhelte az emésztőszerveket. Rossz volt a vér, a gyermek pedig beteges és ingerlékeny. E gyermeknek naponta adott táplálék minősége olyan természetű volt, amely izgatta a testi szenvedélyeket és elnyomta azt ami erkölcsi és szellemi. A szülők alakították gyermekük szokásait. Önzővé és szeretetlenné tették őt. Nem korlátozták kívánságait, nem szabtak határt szenvedélyeinek. Mit várhatunk az ilyen gyermektől, amikor felnő? Úgy látszik, sokan nem értik meg a kapcsolatot, hogy a gondolkodás tartja fenn a testet. Ha helytelen táplálék összezavarja a szervezetet, akkor az kihat az agyra, az idegekre, és ilyenkor könnyű felizgatni a szenvedélyeket. ETT 186.3

Egy tíz év körüli lány megfázott, lázas volt, nem akart enni. Az anya mégis unszolta: Egyél egy kis piskótát. Van itt egy kis finom csirkehús. Kérsz ebből a befőttből? A lány végül alaposan beebédelt. A ráerőszakolt élelem még az egészséges gyomornak sem volt megfelelő, a betegnek meg semmi esetre sem lett volna szabad elfogyasztania. Két óra múlva az anya egyre borogatta a lány fejét, azt hajtogatva, el sem tudja képzelni, miért van ilyen magas láza. Pedig ő tett olajat a tűzre, majd azon csodálkozott, hogy miért ég. Ha a természetre bízta volna a gyereket, ha a gyomornak megadták volna a nagyon is szükséges pihenést, akkor a gyermek sokkal kevesebbet szenvedett volna. Az ilyen anyák nem készültek fel a gyermeknevelésre. Az emberi szenvedés legfőbb okozója az a tudatlanság, hogyan is bánjunk tulajdon testünkkel. ETT 187.1

Sokaknak az a legfőbb gondja, hogy mit egyenek, hogyan éljenek úgy, hogy a legjobban élvezzék a pillanatnyi időt. A kötelességet és az elvet félreteszik a jelen kielégülésért. Ha azt akarjuk, hogy egészségesek legyünk, akkor úgy is kell élnünk. Ha tökéletesíteni akarjuk keresztény jellemünket, akkor azért kell élnünk. A szülők nagymértékben felelősek gyermekeik testi egészségéért és erkölcséért. Tanítsák és ösztönözzék gyermeküket, hogy saját érdekükben tartsák magukat az egészség törvényeihez, hogy elkerüljék a boldogtalanságot és a szenvedést. Milyen érthetetlen, hogy az anyák testi, szellemi és erkölcsi egészségük rovására kényeztetik gyermekeiket! Milyen lehet az ilyen kényeztető szeretet jelleme? Ezek az anyák alkalmatlanná teszik gyermekeiket az evilági boldogságra, de nagyon bizonytalanná teszik az eljövendő élet kilátását is. Health Reformer, 1870. december. ETT 187.2

Ingerlékenység és idegesség okozása

361. Rendszeresség legyen a szabály a gyermekek minden szokásában. Az anyák súlyos hibát követnek el, amikor megengedik nekik, hogy étkezések között is egyenek. Emiatt a gyomor kizökken munkamenetéből, és lefekteti a későbbi szenvedések alapjait. Ingerlékenységüket az egészségtelen, még meg nem emésztett étel okozhatta; de az anya azt érzi, hogy nincs ideje átgondolni a dolgot és javítani ártalmas házvezetésén. Arra sincs ideje, hogy csillapítsa gyermekeinek türelmetlen zaklatását. A kicsiny szenvedőknek egy darab kalácsot vagy más nyalánkságot ad, hogy megnyugtassa őket, de ez csak súlyosbítja a rosszat. Némelyik anya aggodalmában sok munkát végez, és olyan ideges kapkodásba kezd, hogy ingerlékenyebb gyermekeinél, ezért szidással, sőt veréssel próbálja nyugalomra rémíteni kicsinyeit. ETT 188.1

Az anyák gyakran panaszkodnak gyermekeik gyenge egészsége miatt. Elviszik őket az orvoshoz, pedig ha józan ésszel gondolkodnának, látniuk kellene, hogy a bajt az étrend hibái okozzák. ETT 188.2

A falánkság korában élünk, és azok a szokások, amelyekre a fiatalokat tanítják sok hetednapi adventistánál is -, homlokegyenest ellenkeznek a természet törvényeivel. Egyszer néhány tizenkét éven aluli gyermekkel ültem egy asztalnál. Rengeteg húsfélét tálaltak fel, és akkor egy gyenge, ideges lány savanyúságot kért. Egy üveg mustáros és csípős fűszerrel ízesített savanyúságot nyújtottak neki, amiből jókora adagot szedett. Szállóige volt ennek a gyermeknek ideges természete és ingerlékenysége, s e csípős fűszerek éppen ilyen állapotot idéznek elő. A legidősebb gyermek hús nélkül el sem tudott képzelni étkezést, és elégedetlen sőt tiszteletlen volt, ha nem tettek eléje húst. Az anya kényeztette abban, amit szeret és amit nem, míg valójában a gyerek szeszélyeinek rabszolgájává lett. A fiúnak nem adtak semmi munkát, ezért idejének nagyobb részét haszontalan vagy a haszontalannál is rosszabb könyvek olvasásával töltötte. Majdnem mindig fejfájásról panaszkodott és nem kedvelte az egyszerű ételt. ETT 188.3

A szülők gondoskodjanak gyermekeik elfoglaltságáról. A gonosz legbiztosabb forrása a tétlenség. A testi munka, amely egészségesen elfárasztja az izomzatot, étvágyat kelt az egyszerű, egészséges étel után. Az ifjút, akit megfelelően foglalkoztattak, nem áll fel az asztaltól mogorván, hogy nem tettek egy tányér húst és különféle nyalánkságokat eléje, amivel ingerlik étvágyát. ETT 188.4

Jézus, az Isten Fia, amikor az ácsműhelyben kétkezi munkát végzett, példát mutatott a fiataloknak. Akik lenézik a mindennapi élet egyszerű kötelességeit, ne feledjék, Jézus alá volt rendelve szüleinek, és kivette részét a család fenntartásából. József és Mária asztalán kevés fényűzést találnánk, mert ők a szegények és alacsonyrendűek közül valók voltak. [C.T.B.H. 61, 62.) 1890. F. E. 150, 151 ETT 188.5

Az étvágy és az erkölcsi fejlődés összefüggése

362. Sátán hatalma félelmetes korunk ifjúsága felett. Ha a vallásos elv szilárdan nem egyensúlyozza ki gyermekeink gondolkodását, akkor erkölcsük megromlik a gonosz példák hatására, amelyekkel kapcsolatba kerülnek. A fiatalokat fenyegető legnagyobb veszély az önfegyelem hiánya. A kényeztető szülők nem tanítják gyermekeiket önmegtagadásra. Még az eléjük helyezett legjobb étel is olyan, ami izgatja gyomrát. Az így keletkezett izgalom átterjed az agyra, aminek következtében feltámadnak a szenvedélyek. Nem ismételhetjük elégszer, hogy bármi, amit a gyomorba beviszünk, kihat nemcsak a testre, hanem a gondolkodásra is. A nem megfelelő és izgató hatású élelem lázba hozza a vért, izgatja az idegrendszert, és túl gyakran annyira tompítja az erkölcsi érzéket, hogy az értelmet és a lelkiismeretet legyőzi az érzéki ösztönzés. Nehéz, sőt gyakran jóformán lehetetlen türelmet és önfegyelmet gyakorolni annak, aki mértéktelenül táplálkozik. Ezért különösen fontos, hogy a gyermekeknek, akiknek a jelleme még nem fejlődött ki, csak olyan táplálékot engedjünk meg, amely egészséges és nem izgató. Szeretet késztette mennyei Atyánkat az egészségügyi megújulás világosságának közlésére, hogy megóvjon bennünket attól a rossztól, ami az étvágy mértéktelen kielégítéséből fakad. ETT 189.1

“Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek” (lKor 10:31). Ezt teszik-e a szülők, mikor ennivalót tálalnak fel és összehívják a családot, hogy elfogyasszák azt? Kizárólag azt helyezik-e gyermekeik elé, amiről tudják, hogy a legjobb vér képződik belőle, azt, ami a lehető legnyugodtabb állapotban őrzi meg a szervezetet, s ami a legjobb kapcsolatba hozza őket az élettel és az egészséggel? Vagy tekintet nélkül gyermekeik jövő jólétére, egészségtelen, serkentő, izgató táplálékkal látják el őket? 1890. C.T.B.H. 134. ETT 189.2

363. Még az egészségügyi újítók is tévedhetnek az étel mennyisége felől. Nagyon könnyen előfordulhat, hogy egészséges ételekből mértékte- lenül esznek. Néhányan e házban tévednek a minőséget illetően. Sosem foglaltak állást az egészségügyi megújulás mellett. Úgy döntöttek, hogy azt és akkor esznek, ami és amikor nekik tetszik. Ezzel ártanak szervezetüknek. De nemcsak ezzel, hanem ártanak családjuknak izgató ételek feltálalásával, amelyek növelik gyermekeik testies szenvedélyeit és kevesebbet gondolnak a mennyei dolgokra. A szülők így erősítik gyermekeik testies szenvedélyeit, és csökkentik a lelki erőt. Végül milyen súlyos bírságot kell fizetniük! És akkor csodálkoznak, hogy gyermekeik mennyire gyenge erkölcsűek. 1870. 2T 365. ETT 189.3

Romlottság a gyermekek között

364. Romlott időkben élünk. Olyan kor ez, amikor úgy tűnik, Sátánnak majdnem teljes befolyása van azok elméje felett, akik nem szentelték magukat teljesen Istennek. Ezért nagyon nagy felelősség nyugszik a szülőkön és gyámokon, akiknek fel kell nevelniük a gyermekeket. A szülők elvállalták azt a felelősséget, hogy gyermekeket hoznak a világra: és most mi a kötelességük? Az talán, hogy hagyják, hogy úgy nőjenek fel, ahogy éppen akarják? Hadd mondjam meg nektek, a szülőkön súlyos felelősség nyugszik. ETT 190.1

Már korábban elmondtam, némelyikőtök önző. Nem értettétek meg, mire gondoltam. Az érdekelt benneteket, melyik ételnek van a legfinomabb íze. Isten dicsősége, az istenes élet fejlődésének vágya, s az Isten félelmében való tökéletes szentség helyett az ízlelés és az öröm uralkodott. Az örömötökkel és étvágyatokkal tanácskoztatok, s amíg ezt tettétek, Sátán fölétek kerekedett, és amint általában történni szokott, mindenkor útját állta erőfeszítéseiteknek. ETT 190.2

Némelyik apa orvoshoz vitte gyermekét, hogy megtudja, mi a baja. Két perc alatt megmondhattam volna, mi a gond. A gyermeked romlottsága. Sátán uralkodott el rajta. Egyenesen mellettetek surran be, míg ti, akiknek az Isten szerepe jutott, hogy vigyázzatok rájuk, nyugodtak, kábultak és alvók vagytok. Isten azt parancsolta nektek, hogy az Úr félelmében és intelmében neveljétek őket. De Sátán egyenesen belépett előttetek és erős bilincseket vont köréjük. S ti mégis tovább alusztok. Bárcsak megszánna benneteket és gyermekeiteket a menny, mert valamennyien sajnálatra méltók vagytok. ETT 190.3

Másképp lehetett volna

Ha kiálltatok volna az egészségügyi megújulása mellett, ha hitetekhez erényt, az erényhez tudást, a tudáshoz önuralmat adtatok volna, akkor más lehetett volna a dolgok kimenetele. De titeket csak félig ébresztett fel a házatokban burjánzó bűn és romlás. ETT 191.1

Tanítanotok kell gyermekeiteket! Oktassátok őket, hogy hogyan kerüljék el korunk vétkeit és romlottságait. Ehelyett sokan azon tűnődnek, hogyan szerezzenek valami jó ennivalót. Vajat, tojást, húst tálaltok fel asztalotokra. Gyermekeitek is ezeket fogyasztják. Pontosan azzal tápláljátok őket, ami testi szenvedélyeiket felizgatja, majd eljöttök az összejövetelre és kéritek Istent, áldja és őrizze meg gyermekeiteket. Meddig hatolnak fel imáitok? Előbb munkát kell végeznetek. Amikor mindent megtettetek gyermekeitekért, aminek megtételét Isten rátok bízta, akkor bizalommal igényelhetitek a különleges segítséget, amelyet Isten megígért. ETT 191.2

Törekedjetek mindenben a mértékletességre! Abban is, hogy mit esztek, mit isztok. Ti mégis azt mondjátok: kinek mi köze hozzá, mit eszünk és mit iszunk vagy mit tálalok fel. Az mégis tartozik valakire, hacsak nem zárjátok be gyermekeiteket vagy a pusztába mentek, ahol nem lesznek mások terhére és ahol engedetlen, gonosz gyermekeitek nem rontják meg a társadalmat, amelyben elvegyülnek. 1870. 2T 359-362. ETT 191.3

Tanítsátok meg a gyermekeket, hogyan küzdjék le a kísértéseket!

365. Őrködj étvágyad fölött! Példamutatással és tanáccsal tanítsd gyermekeidet, hogy étkezzenek egyszerűen! Tanítsd őket szorgalomra, nemcsak serénységre, hanem hasznos munkával való elfoglaltságra. Törekedj felébreszteni az erkölcsi fogékonyságot! Tanítsd őket, hogy Isten már kisded gyermekkoruktól igényt tart rájuk! Mondd meg nekik, hogy minden oldalon erkölcsi romlással kell szembeszállniuk, s hogy Jézushoz kell fordulniuk, neki kell átadni magukat testestől, lelkestől, és benne találnak olyan erőt, amellyel ellenállhatnak minden kísértésnek. Tartsd szemük előtt, nem csupán a maguk örömére lettek teremtve, hanem hogy az Úr eszközei legyenek nemes célok véghezvitelére. Tanítsd őket, hogy amikor a kísértések az önző kielégülések ösvényére unszolnák őket, amikor Sátán el akarja takarni tekintetük elől Istent, akkor tekintsenek Jézusra és kérjék: Ments meg Uram, hogy ne legyek legyőzött! Imájukra feleletül angyalok gyülekeznek köréjük és biztos ösvényre vezetik őket. ETT 191.4

Krisztus nem azért imádkozott tanítványaiért, hogy az Úr vegye ki őket a világból, hanem, hogy őrizze meg őket a gonosztól és mentse meg őket a mindenfelől rájuk támadó kísértéseknek való behódolástól. Olyan ima ez, amelyet minden apának és anyának fel kellene ajánlania. De helyes-e könyörögniük Istenhez gyermekeik érdekében és azután hagyni őket, hogy azt tegyék, amit akarnak? Addig kényeztetni étvágyukat, amíg az uralomra jut, és akkor remélni a gyermekek fékentartását? Nem; már a bölcsőtől kezdve megtartóztatásra és önuralomra kell nevelnünk őket. Az anyán nyugszik a felelősség java része e téren. A leggyengédebb földi kapcsolat az anya és a gyermek között van. A gyermekre könnyebben tesz mély benyomást az anya élete és példája, mint az apáé, az erősebb és gyengédebb egység köteléke miatt. Ezért az anya felelőssége súlyos, és az apa állandó támogatására van szüksége. [C.T.B.H. 63, 64.] (1890) F. E. 152, 153. ETT 192.1

366. Anyák, megéri a fáradságot, ha gyermekeitek jellemének alakítására fordítjátok azokat a becses órákat, amelyeket Isten adott nektek, hogy megtanítsátok őket, az evésben és ivásban szigorúan ragaszkodjanak a mértékletesség elveihez. ETT 192.2

Sátán jól tudja, hogy nem tud akkora hatalmat gyakorolni a gondolkodás felett, ha féken tartják az étvágyat, mint amikor szabadjára engedik. Ezért folyvást azon ügyködik, hogy kívánságaik kielégítésére vegye rá az embereket. Az egészségtelen ételek hatása alatt a lelkiismeret eltompul, a gondolkodás elsötétül és a benyomások iránti fogékonyság gyengül. A vétkezők bűne azért nem csökken, mert a lelkiismeretet addig sértették, amíg érzéketlenné nem vált. [C.T.B.H. 79, 80.] 1890. F.E. 143. ETT 192.3

367. Apák és anyák, virrasszatok és imádkozzatok! Szigorúan őrizkedjetek a mértéktelenség minden válfajától! Tanítsátok gyermekeiteket az igazi egészségügyi megújulás elveire! Tanítsátok őket, hogy mitől kell tartózkodniuk egészségük megóvása érdekében! Isten haragja, már kezdi meglátogatni az engedetlenség gyermekeit. Micsoda bűntények, vétkek és gonosz szokások jönnek napvilágra mindenfelől. Népünknek féltő gonddal kell őriznie gyermekeit a romlott társaságoktól! 1909. 9T 160, 161. ETT 192.4

[Vidéki otthon, annak az étrenddel és az erkölccsel való kapcsolata. 711.]