Gyermeknevelés

40. fejezet — A keresztény elvek szemléltetése

A gyermekek utánozzák szüleiket — Apák és anyák, ne feledjétek, hogy tanítók vagytok, s gyermekeitek a tanítványaitok! Hanghordozásotokat, magatartásotokat, lelkületeteket utánozni fogják kicsinyeitek.¹
Gyn 147.1

A gyermekek utánozzák szüleiket, ezért legyünk gondosak, s mutassunk nekik helyes példát. Azok a szülők, akik otthon kedvesek és udvariasak, ugyanakkor szilárdak és határozottak, ugyanezeket a tulajdonságokat látják majd viszont gyermekeikben is. Ha egyenesek, nyíltak, becsületesek, gyermekeik ezekben a jellemvonásokban is nagyon hasonlítanak majd hozzájuk. Ha Istent imádják és tisztelik, s erre tanítják gyermekeiket is, akkor ők sem feledik soha, hogy Neki szolgáljanak.² Gyn 147.2

A családban az apa és anya képviselje Krisztust, akit példaként szeretnének gyermekeik elé állítani. Mindig tiszteletet és gyöngédséget fejezzenek ki egymás és gyermekeik iránt, szavaikban és cselekedeteikben egyaránt. Sugározzék róluk, hogy a Szentlélek befolyása alatt állnak, Jézus jellemét képviselik és Őt mutatják be gyermekeiknek. Mivel az utánzás igen nagy jelentőségű a gyermekek tanulásában, ezért, amikor ez a képesség a legerősebb, tökéletes mintát kell eléjük tárni.³ Gyn 147.3

Elvek és példák által tanítani — Az anya, gyermeke nevelése közben, maga is állandóan iskolában van, ő is folyvást tanul. Gyakorolnia kell ugyanazt az önuralmat, amire gyermekeit tanítja. Gyermekei felfogásával és különböző kedélyállapotával foglalkozva nagy bölcsességre, éleslátásra, ítélőképességre van szüksége, különben fennáll a veszély, hogy igazságtalanul vagy részrehajlóan bánik velük. A szeretet legyen a törvény az otthonban, ha azt szeretné, hogy kicsinyei is kedvesek és udvariasak legyenek. Így kapnak naponta ismétlődő tanításokat a megnyilvánuló elvek és példamutatás által.⁴ Gyn 147.4

Igaz, hogy a tanítók az iskolában elvégzik a maguk részét gyermekeitek nevelésében, de a ti példátok sokkal többet nyom a latban, mint amit bárki más tehet értük. Társalgásotok, a mód, ahogyan üzleti dolgaitokat bonyolítjátok, tetszésetek vagy rosszallásotok kinyilvánítása valamiről, mind-mind hozzájárul a jellem formálásához. A kedves természet, az önfegyelem, önuralom és udvariasság, amit gyermekeitek látnak tőletek, mindennapi komoly tanítás lesz számukra. Ez a nevelés olyan, mint az idő: folyamatos és véget nem érő, s célja, hogy gyermekeitek olyanokká váljanak, amilyeneknek lenniük kell.⁵ Gyn 147.5

Vigyázzatok, hogy soha ne legyetek durvák gyermekeitekkel!... Követeljetek engedelmességet, de ne engedjétek meg magatoknak, hogy figyelmetlenül szóljatok hozzájuk, mert szavaitok és tetteitek az ő tankönyveik. Segítsétek őket gyengéden, hogy a lehető legsimábban túljussanak életüknek ezen a szakaszán. Ragyogja be szívüket jelenlétetek napfénye. A növekvő fiúk és lányok nagyon érzékenyek, s durvaságotokkal könnyen tönkretehetitek egész életüket. Anyák, legyetek óvatosak, ne zsörtölődjetek, mert az sohasem segít! ⁶
Gyn 148.1

A szülők legyenek az önuralom mintaképei — A gyermekeket, amennyire csak lehetséges, távol kell tartani az izgalmaktól; ezért az anya is legyen nyugodt és kiegyensúlyozott, mentes minden izgalomtól és ideges kapkodástól. Neki ez ugyanúgy a fegyelem iskolája, mint a gyermeknek. Mialatt kicsinyeit önmegtagadásra tanítja, önmagát is arra neveli, hogy minta legyen számukra. Mialatt gyengéd érdeklődéssel gyomlálja szívük talaját, hogy kiirtsa az emberi természetből fakadó bűnös hajlamokat, saját szavaiban és cselekedeteiben is a lélek kegyességét ápolja.⁷ Gyn 148.2

Egyetlen önmagatok felett vívott győzelem gyermekeitek számára is óriási érték és bátorítás lesz. Biztos talajra vethetitek lábatokat, ezt mondván: Isten szántóföldje, Isten épülete vagyok (I. Kor. 3:9). Az Ő keze alá helyezem magam, hogy isteni hasonlatosságra formálódjak, és segítőtársa lehessek gyermekeim jellemének, értelmének alakításában, így lesz nekik is könnyebb az Úr útjain járni... Apák és anyák, ha magatokat fegyelmezni tudjátok, nagy győzelmet fogtok aratni gyermekeitek fegyelmezésében is.⁸
Gyn 148.3

Az önfegyelem gyümölcsei — Szülők! Minden alkalommal, amikor elveszítitek az uralmat önmagatok felett és türelmetlenül beszéltek vagy cselekedtek, Isten ellen vétkeztek. Az angyalok minden elejtett türelmetlen, vigyázatlan szót felírnak könyveikbe, akár figyelmetlenségből, akár tréfából esett; följegyeznek mindent, ami nem tiszta és emelkedett, s úgy jelölik meg azokat, mint keresztény jellemeteken éktelenkedő foltot. Kedvesen szóljatok gyermekeitekhez! Gyn 148.4

Emlékezzetek arra, hogy ti is milyen érzékenyek vagytok, milyen nehezen viselitek el a szemrehányást. Erre gondolva, ne állítsátok őket olyasmi elé, amit ti magatok sem tudnátok elhordozni, hiszen ők sokkal gyengébbek. Az önfegyelem, komolyság és lelkiismeretesség részetekről százszoros gyümölcsöt hoz majd. Kellemes, derűs szavaitok mindig napsugarakként hassák át az otthonotokat.⁹ Gyn 148.5

Ha a szülők vágyakoznak arra, hogy gyermekeik illendően, jól viselkedjenek, legyenek jók maguk is elveikben és a gyakorlatban egyaránt.¹⁰ Gyn 149.1

A gyermekekre nagy befolyással van a hitvalló keresztények viselkedése — A szombattartók az Úr napjának megünneplésére nevelik gyermekeiket kicsi koruk óta. Sokan közülük nagyon jó gyermekek és hűségesek a szolgálatban, ami az ideig való dolgokat illeti, de nem éreznek mély bűnbánatot és nem érzik a bűnből való megtérés szükségességét. Ezek a fiatalok szemmel tartják a hitvalló keresztények viselkedését, s látnak közöttük olyanokat, akik magas hivatásuk ellenére sem lelkiismeretes keresztények. Saját nézeteiket és cselekedeteiket ezekkel a “botránykövekkel” hasonlítják össze, s mivel nincsenek kiemelkedő bűnök az életükben, azzal áltatják magukat, hogy lelkileg nagyjából jó állapotban vannak. Mindez azért van így, mert bár sok szülő és tanító vallja, hogy hisz Isten Igéjében, életük mégis megtagadja annak erejét. Ezért nincs különösebb hatással ifjúságunkra a Szentírás tanítása. Időnként érzik az eléjük tárt Ige erejét, s felismerik Krisztus szeretetének értékét, jellemének szépségét. Látják az Ő szolgálatára áldozott élet hatalmas lehetőségeit. Ennek ellentéteként azonban észreveszik azok tetteit is, akik csupán vallják, hogy megtartják Isten rendeléseit. ¹²
Gyn 149.2

Gyn 149.3

A szülők mondjanak nemet a kísértésekre! — Ha nem követitek a világot a hiábavaló dolgokban, példát mutathattok gyermekeiteknek az Isten iránti hűségre, és ezzel megtanítjátok őket nemet mondani. Fontos elvként értessétek meg gyermekeitekkel a Szentírásnak ezt a mondatát: “Ha a bűnös csábít téged, ne hallgass rá!” (Péld. 1:10) Ha azt akarjátok, hogy tudjanak nemet mondani a kísértésre, akkor elsősorban nektek magatoknak kell tudnotok ezt megtenni. A felnőtt számára ez éppen annyira szükséges, mint a gyermeknek.¹³
Gyn 149.4

Legyetek gyengédek! — Legyetek gyengédek és kedvesek gyermekeitekkel, s akkor ők is megtanulják a gyengédséget! Bizonyítsuk be otthonainkban, hogy valóban keresztények vagyunk! Teljesen értéktelen az a hitvallás, amely a családi életben nem ad kedvességet, béketűrést és szeretetet. ¹⁴ Gyn 149.5

A hanghordozásra ugyanúgy kell ügyelni,mint a mondanivalóra — Ne engedjétek, hogy akár csak egyetlen durva, ingerült, vagy szenvedélyes szó is kicsússzon a szátokon! Krisztus kegyelme rendelkezésetekre áll. Ha ti is akarjátok, az Ő Lelke befolyásolja majd szíveteket és lelketeket, s képes uralni szavaitokat és tetteiteket. Soha ne játsszátok el tekintélyeteket hirtelen, meggondolatlan szavakkal! Figyeljetek, hogy minden szavatok tiszta, beszélgetésetek szent legyen! Olyan példát mutassatok gyermekeiteknek, amilyennek szeretnétek őket látni... Legyen az otthonban béke, szeretet, derűs szó és vidám arckifejezés.¹⁵ Gyn 150.1

Sajnos sok szülő képtelen arra, hogy minden körülmények között megőrizze béketűrését. Kerülnünk kell minden hatalmaskodó, kritizáló, hibakereső lelkületet, mert a kimondott szavak s a hanghordozás gyermekeinknek megannyi tanítás a rosszra, vagy a jóra. Ha indulatos szavak záporoznak szátokból, ezzel arra tanítjátok gyermekeiteket, hogy ők is ugyanúgy beszéljenek, s a Szentlélek nemesítő befolyása nem nyugszik meg rajtuk!¹⁶
Gyn 150.2

A szülők Isten megbízottjai a jellem formálásában — Gyermekeitek értelme fokozatosan formálódik, kialakulnak az érzelmek és jellemtulajdonságok, de vajon milyen minta szerint? Szülők, ne feledjétek, hogy ti vagytok a megbízottak ebben a fontos munkában, s ha majd sírotokban pihentek, a hátrahagyott életmű maradandóan bizonyságot tesz rólatok - vagy jót, vagy rosszat!¹⁷
Gyn 150.3

Az isteni képmás lenyomata — Irányítanotok, figyelmeztetnetek, tanácsolnotok kell, mindig emlékezve arra, hogy megjelenésetek, szavaitok és cselekedeteitek közvetlen hatással vannak gyermekeitek jövőjére. A ti feladatotok: nem vászonra festeni csodálatos képként, nem márványba vésni, hanem egy emberi lélekbe plántálni az Isten képmását! ¹⁸ Gyn 150.4