Gyermeknevelés
53. fejezet — A gyülekezet felelőssége
A gyülekezet mint őrálló — Az Úr az egyházi iskolák által szeretne a szülőknek segíteni a gyermeknevelésben és felkészítésükben a nehéz, utolsó időkre. Vegye hát kezébe ezt a munkát a gyülekezet, és tegye az iskolákat Isten elgondolása szerinti intézményekké! 1
Gyn 216.1
Isten őrállóvá nevezte ki a gyülekezetet, hogy féltőn szerető gondoskodással vigyázzon a gyermekekre és fiatalokra. Őrszemmé, aki észreveszi az ellenség közeledtét és figyelmeztet a veszélyre. Ám a gyülekezet nem ismeri fel a helyzetet, mert alszik az őrhelyén. Ezekben a veszedelmes napokban az apáknak és anyáknak fel kell ébredniük, hogy úgy munkálkodjanak, mint még soha, különben a fiatalok közül sokan örökre elvesznek.2 Gyn 216.2
Különleges feladat vár ránk a gyerekek tanítása és nevelése terén, hogy a világi iskolák vagy bármilyen társas érintkezés romlott szokásai ne fertőzzék meg őket. A világ telve van bűnnel, és semmibe veszi Isten törvényét... A protestáns egyházak elfogadták a pápaság szülöttét - a hamis szombatot s Isten megszentelt napja fölé emelték. Kötelességünk világossá tenni gyermekeink előtt, hogy nem a hét első napja az igazi szombat. Ha még az igazság megismerése után is azt ünnepeljük, akkor Isten félreérthetetlen törvényének megrontói vagyunk.3
Gyn 216.3
Jól képzett munkásokra van szükség Krisztus művében — Ha mint gyülekezet vagy akár mint egyének tisztán akarunk majd megállni az ítélet napján, akkor sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk fiataljaink képzése érdekében, hogy alkalmassá válhassanak a ránk bízott nagyszabású munka különféle ágazatainak végzésére. Bölcs terveket kell lefektetnünk, hogy a lehető legnagyobb rendben fejlődjenek, erősödjenek és csiszolódjanak ezek a jó képességekkel megáldott, éles eszű fiatalok, mert szükségünk van a jól képzett munkásokra, akik szorgalmasan és hűségesen végzik feladatukat. Nem engedhetjük, hogy a mű hátrányt szenvedjen az ilyen szakemberek hiánya miatt. 4
Gyn 216.4
Mindenki vegye ki részét a költségek fedezéséből! — Mindenki vegye ki részét a költségek fedezéséből. A gyülekezetek gondoskodjanak róla, hogy mindenkinek, akinek csak javára válhat, bizto- sított legyen az iskoláztatása. A szegény családokat támogatni kell. Nem nevezhetjük magunkat igaz bizonyságtevőknek, ha elhanyagoljuk, hogy a közvetlen közelünkben élőknek segítsünk olyan tudáshoz és tapasztalathoz jutni, amely előkészíti őket az Úr szolgálatára. Isten elvárja, hogy körültekintően buzgólkodjunk gyermekeink nevelésében.5
Gyn 216.5
Nyújtsatok anyagi támogatást a tehetséges fiatalok taníttatásához! — A különböző helyeken lévő gyülekezeteknek egyformán érezniük kell a rájuk helyezett szent kötelességet. Fiatalokat kell képezniük, s a tehetségüket továbbfejlesztve oktatni őket, hogy majd elfoglalhassák helyüket a misszió munkájában. Amikor a gyülekezetben ígéretesnek mutatkozó fiatalokat látnak, akikből jó munkás válna, de akik nem tudják megfizetni az iskola költségeit, a közösség vállalja magára a kötelezettséget, s küldje el őket iskoláink egyikébe. Sok ragyogó tehetség van gyülekezeteinkben, akiket szolgálatba kellene állítani. Vannak, akik jó szolgálatot végeznének az Úr szőlőjében, de sokan közülük túl szegények ahhoz, hogy támogatás nélkül megfelelő oktatásban részesüljenek. A gyülekezet érezze megtiszteltetésnek és előjognak, hogy részt vállalhat az ilyen tanulók költségeinek fedezéséből. Gyn 217.1
Akiknek szívében az igazság lakik, azok mindig nyitottak és készek segíteni ott, ahol éppen szükség van rá, s jó példájukat mások is követik majd. Ha vannak olyanok, akiknek áldására válna az iskola, de nem tudják a teljes tandíjat kifizetni, a gyülekezetek mutassák meg nagylelkűségüket azzal, hogy segítenek nekik. 6
Gyn 217.2
Iskolai alapítvány az oktatás ágazatainak fejlesztésére — Hozzunk létre egy alapítványt bőkezű adományok segítségével, melyet iskolák alapítására fordíthatunk. Szükségünk van jól nevelt és jól képzett emberekre, akik a gyülekezetek érdekeiért munkálkodnak. Nekik kell képviselniük azt az álláspontot, hogy nem küldhetjük fiataljainkat más egyházak és szervezetek által alapított tanfolyamokra, egyetemekre, hanem olyan iskolákban kell őket összegyűjtenünk, ahol vallásos nevelésüket nem hanyagolják el.7
Gyn 217.3
Adakozzunk a misszióra, de otthon se hanyagoljuk el a fiatalokat! — A gyülekezet tagjai adakozzanak Krisztus ügyének előrejutásáért, de közben ne hagyják, hogy saját gyermekeik az Ellenség munkáját végezzék és őt szolgálják.8 Gyn 217.4
Miközben határozott erőfeszítéseket kell tennünk a körülöttünk élő emberek megmentésére, és ugyanígy kell munkálkodnunk a távolabbi munkaterületeken is, ne feledjük: nincs az a fontos munka, amely felmenthet bennünket a gyermekek és fiatalok nevelésének és oktatásának felelőssége alól. Isten munkásaivá kell képeznünk őket. A szülők és tanítók egyformán igyekezzenek, hogy tanítások és példamutatás által a fiatalok elméjébe ültessék az igazság és becsületesség alapelveit, hogy amikor felnőnek, hűségük Isten iránt olyan szilárd legyen, mint az acél.9
Gyn 218.1
Ha hittel imádkozunk, Isten megnyitja az utat — Néhányan kérdezhetik: “És hogyan lehet ilyen iskolát alapítani?” Igaz, hogy nem vagyunk gazdagok, de ha hittel imádkozunk és az Úrra bízzuk, hogy munkálkodjék az érdekünkben, Ő majd utat nyit nekünk, hogy kisebb iskolákat alapíthassunk félreeső helyeken, ahol nemcsak a Szentírásból és könyvekből tanulnak a fiatalok, hanem a különböző kézi munkákban is jártasságra tehetnek szert. 10
Gyn 218.2
Keljünk fel és építsünk!* Gyn 218.3
Meg kell alapoznunk a jó úton haladó munkát itt Chrystal Springsben (Kalifornia). Itt vannak a gyermekeink. Talán hagyjuk, hogy a világ beszennyezze őket gonoszságával és Isten parancsolatainak semmibevételével?! Azoktól kérdezem, akik gyermekeiket állami iskolákba akarják küldeni, ahol ennek a fertőzésnek vannak kitéve: hogyan vállalhattok ekkora kockázatot?! Gyn 218.4
Az a tervünk, hogy egyházi iskolaépületet állítsunk fel gyermekeink számára. Mivel sok egyéb munkaterületen is szükség van a pénzre, nehéz feladatnak tűnik elegendő anyagi támogatást szerezni, vagy felkelteni az emberek érdeklődését aziránt, hogy egy kicsi, de megfelelő iskolát építsünk. Felajánlottam az iskolai bizottságnak, hogy telket bérelek számukra mindaddig, amíg ők azt egyedül iskolai célokra használják. Remélem, elegendő érdeklődés ébred az emberekben ahhoz, hogy felállíthassunk egy épületet, ahol majd gyermekeink Isten szavát tanulmányozhatják, ami az Ő Fiának életadó vére és teste... Nem a ti érdeketek-e, hogy egy ilyen iskola létesüljön, ahol Isten szavát tanítják? Amikor megkérdeztünk valakit, mennyi munkát hajlandó áldozni az iskolára, azt válaszolta, hogy ha napi három dollárt és teljes ellátást biztosítunk neki szállással együtt, akkor hajlandó segíteni. Nincs szüksé- günk ilyen ajánlatokra. Ezek nélkül is lesz segítségünk! Iskolát akarunk, ahol a Bibliát tanulmányozhatják a gyermekek, s ahonnan imák szállhatnak Istenhez. Azt várjuk, hogy mindenki csatlakozzék hozzánk, és vegye ki részét az építésből! Arra számítunk, hogy egy egész kis munkáshadsereget toborozhatunk össze itt a hegyoldalon. Gyn 218.5
Tudjuk, hogy mindannyiunk érdeke ennek a vállalkozásnak a sikere. Akiknek van egy kis szabadidejük, áldozzanak néhány napi munkát az iskola megépítésére! Nem gyűlt még össze elegendő adomány, jóformán arra sem, hogy a legszükségesebb építőanyagokat megvegyük. Hálásak vagyunk azért, amit eddig kaptunk, de kérünk mindenkit, hogy legyen érdekelt ebben az ügyben és vállaljon részt belőle, hogy minél hamarabb elkészülhessen az a hely, ahol gyermekeink a Bibliát, minden valódi tudomány és igaz nevelés alapját tanulmányozhatják. A legelső lecke, amit meg kell tanulniuk, hogy “a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Péld. 9:10). Semmi okunk arra, hogy ezt a tervet tovább halogassuk. Mindenki segítsen, és lankadatlan kitartással haladjunk előre, míg az épület el nem készül. Mindenki csináljon valamit! Vannak, akiknek esetleg már hajnali négy órakor fel kell kelniük, hogy segíthessenek. Én általában ennél korábban szoktam kezdeni a munkámat. Mások, amikor világosodni kezd, munkához látnak az épületen, hogy reggeli előtt még egy-két órát erre fordítsanak. Természetesen vannak, akik ezt nem tudják megtenni, de valamit mindenki tud csinálni, hogy kifejezze, neki is fontos, hogy a gyermekek olyan iskolában tanulhassanak, ahol Isten szolgálatára készítik fel őket. Az Ő áldása nyugszik minden ilyen törekvésen... Gyn 219.1
Testvéreim! Mit tesztek majd, hogy segítsétek egy ilyen iskola kialakítását? Hisszük, hogy mindenki áldásnak és kitüntetésnek tekinti majd, hogy ez az iskola létrejött. Ragadjuk meg a munkát ezt mondván: keljünk fel és építsünk! Ha mindnyájan egyesült erővel látunk hozzá és egyformán kivesszük részünket a munkából, hamarosan lesz egy olyan iskolánk, ahol nap nap után az Úr útjait kutathatják és tanulhatják gyermekeink. Ha mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, az Úr áldása kísér majd. Miért ne kelnénk hát fel, hogy építsünk?!11
Gyn 219.2