Gyermeknevelés

52. fejezet — Az iskola megválasztása

Óriási veszteségeket szenvedünk — Időnként arra vágyom, bárcsak Isten jól hallható hangon szólna a szülőkhöz, mint ahogyan Manoahhoz és feleségéhez szólt, amikor elmondta nekik, hogyan neveljék gyermeküket. Óriási veszteségeket szenvedünk Isten műve összes ágában az otthoni nevelés elhanyagolása miatt. Ezért látjuk szükségesnek olyan iskolákat létrehozni, ahol a vallásos befolyás érvényesül. Ha tehetünk valamit a nagy gonoszság ellensúlyozására, Jézus erejével meg fogjuk tenni!¹
Gyn 210.1

Szembenézni a tényekkel — Szülők és nevelők! Adjátok gyermekeiteket olyan iskolákba, ahol a légkör hasonló a helyesen irányított otthoni iskolák légköréhez. Olyan iskolákba, ahol a tanítók pontról pontra, alaposan nevelik őket, s ahol a lelki befolyás “élet illata az életre”... (II. Kor. 2:16) Akár részesültek istenfélő szülőktől kapott bölcs nevelésben, akár nem, hogy ezután megszenteli-e az igazság őket, az dönti el, milyen befolyások érik a gyermekeket a családi kört elhagyva.²
Gyn 210.2

A tanítók két csoportja — A tanítóknak az egész világon két csoportja van: az egyik által Isten küldi az Ő világosságát, a másikat pedig Sátán használja ügynökként. Az előbbiek Isten jellemét szemlélik, s növekednek Jézus ismeretében. Ők teljesen azonosulnak azokkal a dolgokkal, amelyek mennyei bölcsességet és világosságot nyújtanak a lélek fölemelésére. Lényük minden képessége Istennek van alárendelve, s gondolataikat Krisztus irányítja. A másik csoport a sötétség fejedelmének szövetségese, aki mindig éberen várja a kínálkozó alkalmakat, hogy másokat a gonosz tudására tanítson.³ Gyn 210.3

Válasszátok azt az iskolát, ahol Isten ismeretére alapoznak! — Amikor gyermekeik otthonon kívüli neveltetéséről gondolkodnak, a szülők fontolják meg, hogy manapság már csöppet sem biztonságos az állami iskolákba küldeni őket. Mindenki törekedjék arra, hogy olyan iskolában helyezze el gyermekeit, ahol a Szentírás elvei alapján nyugvó nevelést kapnak. Minden keresztény szülőn felelősség nyugszik, hogy olyan nevelést biztosítson gyermekeinek, amely az Úr ismeretére vezeti őket, s amelynek segítségével isteni természet részeseivé válhatnak, engedelmeskedvén Isten akaratának.⁴
Gyn 210.4

Az Izráelnek adott isteni tanácsok megfontolása — Mialatt Isten ítéletei sújtották Egyiptom földjét, az Úr utasította az izráelitákat, hogy nemcsak gyermekeiket, de még barmaikat is hozzák be házaikba... Miként az izráeliták is otthonaikban tartották gyermekeiket a csapások ideje alatt, ezekben a veszedelmes időkben nekünk is a világtól elkülönítve kell nevelnünk gyermekeinket. Meg kell tanítanunk nekik, hogy Isten parancsolatai sokkal többet jelentenek, mint ahogyan ők gondolják, s akik azokat megtartják, semmiben sem követhetik és utánozhatják a törvény áthágóit. Gyn 211.1

A szülők tanúsítsanak tiszteletet Isten szava iránt, engedelmeskedve tanításainak. Ahogyan egykor az izráelitákhoz szólt, ugyanúgy szól a szülőkhöz napjainkban is: “Ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, s szólj ezekről, amikor házadban ülsz, vagy amikor úton jársz, és amikor lefekszel és felkelsz. Kösd azokat a kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül szemeid között. Írd fel azokat házadnak ajtófeleire és kapuidra.” (V Móz. 6:6-9) Gyn 211.2

E világos utasítás ellenére Isten népe közül sokan megengedik, hogy gyermekeik állami iskolába járjanak, ahol a romlott erkölcsűekkel vegyülnek, s ahol nincs lehetőség a Biblia elveinek tanulmányozására. Keresztény szülők, gondoskodnotok kell arról, hogy gyermekeiteket a bibliai elvek alapján oktassák.⁵
Gyn 211.3

A bibliai igazságok hatástalanítása - összezavart gyermekek — Vajon az állami iskolákban Isten szavával összhangban lévő nevelést kapnak-e gyermekeitek? Nevén nevezik-e ott a bűnt? Megtanítják-e nekik, hogy minden bölcsesség kezdete az Isten parancsolatainak való engedelmesség? Gyn 211.4

Azért küldjük gyermekeinket a szombatiskolába, hogy megtanulják az igazságot. Ám ha az iskolában hamisságot tartalmazó leckéket tanítanak nekik, ez megzavarja gondolataikat. Ennek nem kellene így történnie! Ha a fiatalok befogadják az igazságot elferdítő hamis tanokat, utólag hogyan ellensúlyozzuk azt? Csodálkozhatunk-e, ha ilyen körülmények között némely fiatal nem becsüli sokra vallásos kiváltságait? Gyn 211.5

Csodálkozhatunk-e, ha kísértésekbe sodródnak, ha szórakozásokra fordítják erejüket? Mindez nagy kárt okoz nekik, mert érdeklődésük a vallás iránt elgyengül, s lelki életük sötétségbe borul. A gondolkodás azzá alakul, amivel táplálják. Ki mint vet, úgy arat. Nem bizonyítják-e a tények eléggé, hogy már a legzsengébb kortól kezdve őrködnünk kell a gyermek nevelése fölött? Nem volna jobb talán, ha fiataljaink inkább bizonyos fokú tudatlanságban nőnének fel az általában műveltségnek számító dolgokat illetően, mint hogy elveszítsék érdeklődésüket Isten igazsága iránt?⁶
Gyn 212.1

Iskolát minden gyülekezetnek! — Minden gyülekezetünkben iskoláknak kellene lenniük, ahol a tanítók igazi misszionáriusok. Nagyon fontos, hogy a szombattartók gyermekeinek tanítói ne csak a tudományok terén legyenek jól képzettek, de az írásokban is legyen jártasságuk. Az ország különböző részein ilyen istenfélő férfiak és nők által irányított iskolákat kellene alapítanunk mindenfelé az egykori prófétaiskolák mintájára.⁷
Gyn 212.2

Egyházi iskolák a városokban — A legfontosabb dolgok közé tartozik olyan iskolákat alapítani, ahová elküldve gyermekeiket, a szülők továbbra is felügyelhetnek rájuk, s ők otthonaikban tovább gyakorolhatják a segítőkészség leckéit. Ily módon sokat tehetnénk azoknak a gyermekeknek a megmentéséért, akik egyelőre nem tudnak eljönni a városokból. Ez olyan ügy, ami megéri a legnagyobb erőfeszítéseket is. Egyházi iskolákat kell alapítanunk a városokban élő gyermekek számára, amelyekben gondoskodni kell a legmagasabb műveltség elsajátításához szükséges oktatásról.⁸
Gyn 212.3

A kis gyülekezetek fontossága — Sok család odaköltözik gyermekei oktatása kedvéért, ahol nagy iskoláink vannak, pedig mostani lakóhelyükön jobban szolgálhatnák az Urat. Ezzel egyházi iskolák alapítására serkentenék a gyülekezeteket, ahol gyermekeik sokoldalú, gyakorlati keresztény nevelést kaphatnának. Sokkal jobb lenne nekik, gyermekeiknek, és Isten ügyének is, ha ott maradnának a kisebb gyülekezetekben, ahol szükség van a segítségükre. Ha odaköltöznek, ahol semmi szükség rájuk, a lelki tunyaságba süllyedés kísértésébe eshetnek. Ahol kevés a szombatünneplő, a szülők fogjanak össze és alapítsanak iskolát. Fogadjanak egy keresztény tanítót, aki megszentelt misszionáriusként oktatja majd a gyermekeket és fiatalokat, hogy ők is megszentelt életű bizonyságtevőkké váljanak. Olyan tanítót, aki jól tanítja az általános tárgyakat, de a Bibliát tekinti minden tudomány alapjának.⁹ Gyn 212.4

Olyan környéken, ahol kevés a hívő, fogjon össze két-három gyülekezet, s emeljen szerény épületet egyházi iskolánk számára.¹⁰ Ha a szülők ráébrednek, hogy ezek a kis oktatási központok mennyire fontosak, s összefognak, hogy végezzék a munkát, amit az Úr szeretne, akkor a gyermekeikkel kapcsolatos isteni tervek megvalósulnak. ¹¹
Gyn 213.1

Egyházi iskolák az otthonban — Amennyire csak lehetséges, minden gyermeknek legyen meg az a kiváltsága, hogy keresztény oktatásban részesülhet. Hogy ezt biztosíthassuk, néha otthon kell egyházi iskolát alapítanunk. Ehhez az szükséges, hogy az egy körzetben élő családok összefogjanak, s egy alázatos, istenfélő tanárt alkalmazzanak gyermekeik oktatására. Ez óriási áldásnak bizonyulna az elszigetelt, kis családok számára, és az Urnak is sokkal jobban tetszene, mint az a megoldás, hogy a gyermekeket messzire küldjék otthonaiktól, hogy nagyobb iskoláink egyikébe járhassanak. A kis gyülekezeti csoportoknak magasra kell emelniük az igazság zászlaját szomszédaik előtt; s ehhez szükségük van gyermekeik segítségére is. Ha otthon maradnak, a tanulás órái után kivehetik részüket a házimunkák terheiből, s szüleik felügyelete alatt maradhatnak, ami Isten szerint a legjobb hely számukra.¹²
Gyn 213.2

Elszigetelt családok — Néhány szombattartó család távol, elszigetelve él hittestvéreitől. Ők néha bentlakásos iskolába küldik gyermekeiket, s visszatérve áldássá válnak otthonuk számára. Akadnak azonban olyanok is, akik nem tudják így taníttatni gyermekeiket. Ilyen esetekben a szülők igyekezzenek olyan keresztény tanítókat alkalmazni, akik bármilyen beosztásban örömmel szolgálják az Urat, s hajlandók az Ő szőlőskertjének bármelyik részét művelni. A szülőknek össze kell fogniuk a tanítóval, s közös erővel, kitartóan munkálkodniuk gyermekeik megtéréséért.¹³
Gyn 213.3

Úgy dolgozzatok, mintha az életükért küzdenétek! — Sok országban törvény kötelezi a szülőket, hogy iskolába küldjék gyermekeiket. Ezekben az országokban iskolákat kell alapítani a gyüleke- zetek közelében még akkor is, ha esetleg csak hat gyerek jár oda. Úgy dolgozzatok, mintha az életükért küzdenétek, s mentsétek meg a gyermekeket a világ szennyének bomlasztó befolyásától! Messze le vagyunk maradva e fontos kötelesség terén. Sok helyen már évek óta működniük kellett volna az iskoláknak. Ezeknek a területeknek meglennének az igazságot képviselő saját intézményeik, amelyek megszilárdítanák az Úr munkáját. Ahelyett, hogy kevés helyen nagy épületeket emelnénk, alapítsunk inkább iskolákat sokfelé. Hozzuk létre most bölcs vezetéssel ezeket az iskolákat, hogy gyermekeink és fiataljaink a mi gyülekezeteinkben nevelkedjenek! Súlyosan megsértettük Istent, hogy annyira hanyagok voltunk e téren, pedig a gondviselés bőségesen ellátott minket a szükséges képességekkel és javakkal.¹⁴
Gyn 213.4

Ne hagyjatok el egy már fennálló iskolát! — Soha ne adjatok fel egy már megalapított egyházi iskolát, feltéve, ha Isten nem ad erre határozott utasítást. Esetleg úgy tűnhet, hogy ellenséges befolyások szövetkeznek minden erejükkel az iskola ellen, de Isten segítségével a tanító mégis óriási munkát végezhet.¹⁵
Gyn 214.1

Fegyelmezetlen és szófogadatlan gyermekek — Előfordul, hogy akad az iskolában egy-egy rendetlen gyerek, aki nagyon megnehezíti a munkát. Azok a gyermekek, akik nem kaptak helyes nevelést, sok bajt okoznak, s romlottságukkal megszomorítják a tanító szívét. Ám mégse keseredjen el! A próbák és nehézségek által nagyszerű tapasztalatokra tehet szert. Ha a gyermekek zabolátlanok, bizonyára több buzgó erőfeszítés szükséges, de éppen a tény, hogy léteznek ilyen gyerekek, bizonyítja a legjobban, milyen nagy szükség van az egyházi iskolákra! Ha lehetséges, meg kell menteni azokat a fiatalokat, akiknek a nevelését a szülők elhanyagolták.¹⁶
Gyn 214.2

A világi ifjak megtérítése — Már évekkel ezelőtt iskolákat kellett volna állítanunk ... város közelében. Nem nagy, de mindenképpen egyházi iskolák számára alkalmas épületeket, ahol a gyermekek és fiatalok megfelelő oktatásban részesülhetnek. Gyn 214.3

A felhasznált tankönyvek olyanok legyenek, hogy felhívják a figyelmet Isten törvényére. A Biblia legyen az oktatás legfőbb alapja. Ebben a munkában megsokszorozódik az igazság világosságának ereje. Világi fiatalok, akiknek gondolkodásmódját még nem rontották meg az érzé- ki szokások, ezekkel az iskolákkal kapcsolatba kerülve megtérhetnek... Megmutatták nekem, hogy a munkának ez a fajtája lesz a leghatásosabb az igazság ismeretének terjesztésében.¹⁷
Gyn 214.4

A legmagasabb színvonalon — Az iskoláinkban végzett munka a lehető legmagasabb színvonalú legyen. Jézus Krisztus, a nagy Orvos az egyetlen, aki helyrehozhatja egy elrontott nevelés következményeit - ezért az Ő szavának tanításait mindig a lehető legvonzóbb formában tárjátok a fiatalok elé. Az iskolai és az otthoni nevelés egészítsék ki egymást, és mindkét helyen uralkodjék egyszerűség és istenfélelem.¹⁸
Gyn 215.1

Felkészülés a felsőbb osztályokra — Az Úr figyelmeztetést küld a szülőknek: Gyűjtsétek gyermekeiteket a magatok házába, s különítsétek el őket azoktól, akik semmibe veszik Isten parancsolatait és gonoszságot cselekszenek! Költözzetek ki a nagyvárosokból, amilyen hamar csak tudtok! Alapítsatok egyházi iskolákat! Tanítsátok gyermekeiteknek az Isten szavát mint minden nevelés alapját. A Biblia tele van gyönyörű tanításokkal, s ha a tanulók ezt tanulmányozzák idelenn az “alsóbb osztályokban”, ezzel előkészülnek a “felsőbb osztályokra”, amelyek odafent várnak rájuk. ¹⁹
Gyn 215.2

Isten feltételeket szabott — Iskoláink Isten különleges eszközei, hogy a fiatalokat felkészítsék a missziómunkára. A szülőknek meg kell érezniük a rájuk nehezedő felelősség súlyát, és segíteniük kell gyermekeiknek, hogy kellőképpen értékeljék az Istentől kapott tanulási lehetőség áldásait és kiváltságait. ²⁰ Gyn 215.3