Étrendi és táplálkozási tanácsok
8. Fejezet — Az étvágy feletti uralom
Az önuralomban való elbukás az első bűn
229. Ádám és Éva az Édenben nemes termetű, tökéletes arányú és szép volt. Bűntelenek és tökéletesen egészségesek voltak. Mily ellentéte ez a mai embernek! Oda a szépség. A tökéletes egészség ismeretlen. Bárhova tekintünk is, betegséget, torzulást és gyengeelméjűséget látunk. Kérdezősködtem e hihetetlen hanyatlás oka felől, és az Édenre hívták fel figyelmemet. A kígyó megbűvölte a szépséges Évát, hogy egyen az Istentől eltiltott egyetlen fának a gyümölcséből, vagy csak érintse azt, hogy ne haljanak meg. ETT 113.1
Évának megvolt mindene, ami boldoggá tehette. Körül volt véve mindenféle gyümölccsel. Mégis a tiltott fa gyümölcse kívánatosabbnak tűnt előtte, mint az összes többi fa a kertben, amelyek gyümölcséből szabadon ehetett. Mértéktelen volt kívánságában. Evett, s befolyására férje is evett, és mindkettőjükön átok nyugodott. A földet is átok sújtotta bűneik miatt. A bukás óta a mértéktelenség szinte valamennyi válfaja létezik. Az étvágy uralkodott az ésszerűségen. Az emberi család követte őket az engedetlenségben, és mint Évát, őket is megbűvölte Sátán, hogy semmibe vegyék Isten tilalmait, azzal áltatva magukat, hogy a következmények nem annyira félelmetesek, mint gondolják. Az emberi család áthágta az egészség törvényeit és csaknem minden területen túlzásba esett. A betegségek egyre növekedtek. A következmények nem maradtak el. 1864. 4SpG 120. ETT 113.2
Noé napjai és a mi időnk
230. Jézus az Olajfák hegyén ült, oktatást adott tanítványainak az eljövetelét megelőző jelekről. “Amiképpen pedig a Noé napjaiban vala, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába méne, és nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: Akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is” (Mt 24:37-39). Ugyanazok a bűnök láthatók ma, amelyek Noé napjaiban a büntetést zúdították a világra. A férfiak és nők ma is annyira túlzásba viszik az evést és ivást, hogy az már falánkságba és részegességbe torkollik. Ez uralkodó bűn, a megromlott étvágy szabadjára engedése uralta az emberek szenvedélyeit Noé napjaiban, s széleskörű romláshoz vezetett. Az erőszak és a bűn az égig hatolt. Ezt az erkölcsi szennyeződést végül elsöpörte a földről az özönvíz. A falánkság és részegség ugyanezen bűne zsibbasztotta el Sodoma lakosainak erkölcsi érzékét úgy, hogy a bűn lett ama gonosz város férfiainak és nőinek gyönyöre. Ezért figyelmezteti Krisztus a világot: “Miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek mindama napig, amelyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte. Hasonlóképpen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek; de amely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett: Ezenképpen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik” (Lk 17:26-30). ETT 113.3
Krisztus ezzel fontos tanítást hagyott ránk. Elénk tárta annak veszélyét, ha az evést és ivást tesszük a legfőbb helyre. Feltárta előttünk az étvágy féktelen kielégítésének következményét. Az erkölcsi érzék elgyengült, a bűn nem is tűnik már annyira nagynak. Könnyen vesszük a bűnt, a szenvedély uralja a gondolkodást, amíg gyökerestől ki nem irtja a jó elvet és ösztönzést, amíg végül Istent is káromoljuk. Mindez a túlzásba vitt evésnek és ivásnak a következménye. Krisztus kijelentette, második eljövetelekor is pontosan ezek az állapotok uralkodnak majd. ETT 114.1
Az Üdvözítő valami magasztosabbat tűz ki elénk, amiért fáradozhatunk, magasztosabbat annál, hogy mit együnk, mit igyunk és mivel ruházkodjunk. Általában annyira túlzásba visszük az evést, ivást és öltözködést, hogy azok bűnné válnak. Ezek az utolsó idők szembeszökő bűnei közt szerepelnek és jelét képezik Krisztus közeli eljövetelének is. Azt az időt, pénzt és erőt, amely az Úré de amelyet ránk bízott -, fölösleges öltözködésre és a romlott étvágy kielégítésére pazarolnunk, ami csökkenti az életerőt, szenvedést és romlást okoz. Lehetetlenség élő áldozatul hoznunk Istennek testünket, ha azt saját vágyaink kielégítése következtében romlással és betegséggel töltjük meg. [CTBH 11, 12.] 1890. C. H. 23, 24. ETT 114.2
231. Az étvágy az egyik leghatalmasabb kísértés, amellyel az embernek szembe kell szállnia. Az Úr kezdetben igaznak teremtette az embert. Tökéletesen kiegyensúlyozott gondolkodásúnak alkotta meg; szervének mérete és ereje teljesen összhangban volt. A ravasz ellenfél csábításai következtében semmibe vette Isten tilalmát, és a természet törvénye azt teljes büntetéssel torolta meg. ETT 115.1
Az étvágy előtti első behódolás óta az emberiség egyre jobban növekedett vágyai kielégítésében, míg az étvágy oltárán feláldozta egészségét. Az özönvíz előtti világ lakosai mértéktelenek voltak az evésben, ivásban. Húsételeket fogyasztottak, pedig Isten abban az időben nem adott engedélyt az embernek, hogy állati eledelt fogyasszon. Ettek és ittak, míg megromlott étvágyuk iránti behódolásuk nem ismert határt, és annyira romlottak lettek, hogy Isten már nem tudta tovább elviselni őket. Vétkük pohara betelt és Ő özönvízzel tisztította meg erkölcsi szennyétől a földet. ETT 115.2
Sodoma és Gomora
Amikor az emberek az özönvíz után elszaporodtak a földön, újra elfeledték Istent, újra megrontották útjukat előtte. Megnövekedett a mértéktelenség valamennyi válfaja, míg eluralta csaknem az egész világot. Egész városokat törölt el a föld színéről romboló bűntetteik, visszataszító vétkeik miatt, melyek szennyfolttá tették őket Isten teremtett világának szép mezején. A természetellenes étvágy kielégítése vezetett azokhoz a bűnökhöz, amelyek Sodoma és Gomora romlását okozták. Isten a falánkság és a részegség rovására írja Babilon bukását. Összes bűnük alapja az étvágy és a szenvedély bűnös kielégítése volt. [CTBH 42, 43.] 1890. C. H. 108-110. ETT 115.3
Az étvágy legyőzi Ézsaut
232. Ézsau gyötrődve vágyott kedvenc étele után, és étvágya kielégítésére feláldozta elsőszülöttségi jogát. Miután lecsillapította epekedő étvágyát, akkor már belátta oktalanságát, mégsem volt szívében elég hely a bűnbánatra, bár törekedve és sírva kereste. Nagyon sokan olyanok, mint Ézsau. Ő olyan osztályt képvisel, amelynek sajátos, értékes áldása van hatáskörén belül a hallhatatlan örökség, az élet, amely maradandó, mint Istennek, a világmindenség Teremtőjének élete, a mérhetetlen boldogság és a dicsőség örök mértéke -, de amely annyi ideig dédelgette étvágyát, szenvedélyét és hajlamát, hogy elgyengült benne az örökkévaló dolgok értékének felismerő és megbecsülő képessége. ETT 115.4
Ézsaunak sajátos, erős vágya volt egy bizonyos étel után, és addig kedvezett önmagának, amíg szükségtelennek érezte, hogy elforduljon a kísértő, csábító ételtől. Étvágyának korlátozása nélkül annyit gondolt erre az ételre, amíg az étvágy hatalma elsöpört minden más szempontot, s végül teljesen eluralkodott rajta. Azt képzelte, hogy elviselhetetlen hátrányt, sőt halált szenvedne, ha nem lenne övé ez az étel. Minél többet forgatta fejében, annál inkább erősödött a vágya, amíg az elsőszülöttségi joga, amely szent volt, elveszítette értékét és szentségét. -1868.2T38. ETT 116.1
Izrael húsra vágyik
233. Amikor Izrael Istene kihozta népét Egyiptomból, csaknem teljesen megvonta tőlük a húsételt, ehelyett kenyeret a mennyből, vizet pedig a kősziklából juttatott nekik. De ők nem voltak ezzel megelégedve. Utálták a nekik nyújtott eleséget, visszakívánkoztak Egyiptomba, ahol a húsos fazekak mellé letelepedhettek. Szívesebben elviselték a rabszolgaságot, sőt a halált, minthogy megfosztottak legyenek a hústól. Isten megadta nekik kívánságukat, húst adott enni, hagyta, hogy addig egyenek, míg farkasétvágyuk járványt nem hozott rájuk, amitől sokan meghaltak. ETT 116.2
Mindezek példaképek számunkra
Példát példa után idézhetünk, hogy megmutassuk az étvágy szabadjára engedésének következményeit. Ősszüleink előtt jelentéktelennek tűnt Isten parancsának ez egyetlen ponton történő áthágása, hogy ne egyenek a fáról, amely szemre annyira gyönyörű, az ínynek annyira kellemes volt, de ez megszegte Istennel kötött szövetségüket és kaput nyitott a világot elárasztó bűn és szomorúság előtt. ETT 116.3
A világ mai helyzete
A bűntény és a betegség növekedett az egymást követő nemzedékkel. Az evésben és ivásban elkövetett mértéktelenség, az alantas szenvedélyek kielégítése elzsibbasztotta az ember nemesebb képességeit. Ahelyett, hogy az ésszerűség lenne az úr, az riasztó mértékben az étvágy rabszolgájává süllyedt. Kielégítették a nehéz ételek utáni növekvő vágyukat, míg divattá vált, hogy a lehető legtöbb nyalánkságot zsúfolják gyomrukba. Különösen a társas szórakozásoknál elégítik ki mértéktelenül étvágyukat. Nehéz ebédeket és kései vacsorákat szolgálnak fel erősen fűszerezett húsétellel, nehéz szósszal, kaláccsal, tortával, fagylalttal, teával, kávéval stb. Nem csoda, hogy ilyen étrend mellett sok a sápadt arc, és az emberek rengeteget szenvednek emésztési zavarokban. [C.T.B.H. 43, 44] 1890. C. H. 111, 112. ETT 116.4
234. Elém tárták a világ jelenlegi romlott állapotát. Borzalmas látvány volt. Csodálkoztam, hogy a föld lakosai még nem lettek elpusztítva, mint Sodoma és Gomora népe. Elegendő okot láttam az elkorcsosulás és halandóság jelenlegi állapotára a földön. Vak szenvedély uralja az ésszerűséget és sokan minden szempontot a bűnös étvágynak áldoznak fel. ETT 117.1
Az első nagy bűn az étkezésben és ivásban elkövetett mértéktelenség volt. A férfiak és nők az étvágy rabszolgájává tették magukat. Mértéktelenek a munkában. Nagymennyiségű kemény munkát végeznek oly ételek beszerzésére, amellyel súlyosan ártanak amúgy is túlterhelt szervezetüknek. A nők idejük jó részét a forró tűzhelyek mellett töltik el, s étvágyuk kielégítésére alaposan fűszerezett ételeket készítenek. Emiatt elhanyagolják gyermekeiket, nem nevelik őket erkölcsösségre és vallásosságra. A túl sok munka alatt roskadozó anya nem ápolja szelíd természetét, ami az otthon napsugara. Az örökkévaló szempontok másodlagossá lesznek. Az köti le minden idejüket, hogy olyan ételeket készítsenek étvágyuk kielégítésére, amelyek megrontják az egészséget, megkeserítik a nyugalmat, és elködösítik az érvelő képességet. 1864. 4SpG 131,132. ETT 117.2
235. Mindenfelé a mértéktelenség tűnik szemünkbe, ezt látjuk a kocsikon, hajókon és bárhová megyünk. Fel kell tennünk a kérdést: Mit teszünk, hogy kimentsük az embereket a kísértő szorításából? Sátán mindig résen áll, hogy teljesen uralma alá hajtsa az emberiséget. Legerősebb köteléke az ember számára az étvágy, ezt igyekszik serkenteni minden elképzelhető módon. Minden természetellenes izgatószer ártalmas, ezenfelül növeli a szeszes italok utáni vágyat. Hogyan világosíthatjuk fel az embereket, hogyan előzhetjük meg a borzalmas rosszat, amely ezeknek a fogyasztásából fakad? Megtettünk-e minden tőlünk telhetőt ez irányban?1890. C.T.B.H. 16.# ETT 117.3
Ima a romlott étvágy szentélyénél
236. Isten nagy világosságot adott e népnek, és mégsem helyezte őket a kísértés területén kívülre. Ki az közülünk, aki Ekron isteneitől kér segítséget? Vegyük szemügyre e képet, amely nem a képzelet szülötte. Mily sokakban, még a szombatünneplő adventisták között is látható ennek vezető jellege! Nyomorék férfi - látszólag igen becsületes, de valójában vakbuzgó és öntelt - nyíltan megveti az élet és egészség törvényeit, amelyek elfogadására isteni kegyelem vezette népünket. Úgy kell elkészíteni az ételét, hogy kielégítse beteges vágyát. Ahelyett, hogy olyan asztalhoz ülne, ahol egészséges ételeket ehetne, éttermekbe jár, mert ott féktelenül kielégítheti étvágyát. Bár a mértékletesség könnyed szószólója, mégis semmibe veszi annak alapelveit. Enyhülést kíván, de visszautasítja annak elnyerését az önmegtagadás árán. E férfi a romlott étvágy templomában imádkozik. Ő bálványimádó. Képességei, amelyek megszentelve és megnemesedve Isten dicsőségét szolgálhatnák, leromlanak és alig jók valamire. Az ingerlékeny vérmérséklet, a zavart gondolkodás és az ernyedt idegek többek között a természet törvényeinek semmibevételének eredményei. Ő hasznavehetetlen és megbízhatatlan. 1882. 5T 196, 197. ETT 118.1
Krisztus értünk kivívott győzelme
237. Krisztus a kísértés pusztájában azokkal a nagy, fő kísértésekkel találkozott, amelyek az embert ostromolják. Ott segítség nélkül mérkőzött meg a ravasz, körmönfont ellenféllel és legyőzte azt. Az első súlyos kísértés az étvágy, a második az elbizakodottság, a harmadik a világ szeretete volt. Sátán az étvágy kielégítésének kísértésével győzi le az emberek millióit. A falánkság kielégítése következtében az idegrendszer izgalmi állapotba kerül, az agy képességei elgyengülnek, lehetetlenné téve a nyugodt, ésszerű gondolkodást. Az értelem kiegyensúlyozatlan. Annak magasztosabb, nemesebb képességei megromlanak, és testi vágyainkat szolgálják, a szent, az örök érdekeket pedig semmibe veszi. Amikor e célját elérte, Sátán a másik két nagy fő kísértésével jöhet, és könnyű sikerre talál. Sokrétű kísértései e három fő pontból erednek. 1876. 4T 44. ETT 118.2
238. Urunk első nagy kísértéséből egyik tanulság sem olyan fontos, mint az étvágy és a szenvedélyek fékentartása. Minden korban a testi természetet támadó kísértések voltak a leghatásosabbak az emberiség megrontásában és lealacsonyításában. Sátán a mértéktelenséggel rombolja az Istentől legdrágább ajándékként kapott szellemi és erkölcsi erőket. Így az ember számára lehetetlenné válik az örökbecsű dolgok értékelése. Sátán az élvezetek által igyekszik kiirtani a lélekből az Istenhez való hasonlatosság minden nyomát. ETT 118.3
A féktelen kicsapongás és a nyomában járó betegség, romlás, amely már Krisztus első adventjekor elterjedt volt, újra láthatóvá válik megnövekedett mértékben második eljövetele előtt. Krisztus elmondta, hogy a világ állapota azokban a napokban olyan lesz, mint az özönvíz idején és mint Sodomában és Gomorában. Az emberi szív gondolatai, minden elképzelése állandóan gonosz. Ezeknek a félelmetes időknek a küszöbén élünk most, és jól meg kell jegyeznünk Megváltónk böjtjének tanulságait! Csak Krisztus kimondhatatlan szenvedése által mérhetjük fel a féktelen élvezethajhászásban rejlő gonoszt. Krisztus példája mutatja, hogy csak akkor reménykedhetünk az örök életben, ha étvágyunkat, szenvedélyeinket alárendeljük Isten akaratának. ETT 119.1
Tekintsetek az Üdvözítőre!
Saját erőnkből lehetetlen elbukott természetünk kívánságainak nemet mondani. Sátán ezen az úton kísért bennünket. Krisztus tudta, hogy az ellenség minden emberi lényt megkeres, kihasználja az öröklött gyengeségeket, és hamis hízelgéssel tőrbe csalja azokat, akik nem Istenben bíznak. Urunk azáltal, hogy végigjárta az utat, amelyen az embernek is haladnia kell, győzelmünket készítette elő. Nem akarja, hogy hátrányos helyzetbe jussunk a Sátánnal folytatott küzdelemben. Nem akarja, hogy a kígyó támadásai megijesszenek vagy elcsüggesszenek. “Bízzatok - mondta - én meggyőztem a világot” (Jn 16:33). ETT 119.2
Ha valaki az étvágy hatalmával küzd, tekintsen az Üdvözítőre a megkísértés pusztájában! Nézze haláltusáját a kereszten, amint felkiált: “Szomjúhozom!” (Jn 19:28). Mindent elszenvedett, amit valaha is el kell viselnünk. Győzelme a miénk. ETT 119.3
Jézus mennyei Atyja bölcsességében és erejében bízott. Így szólt: “Az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg... és tudtam, hogy szégyent nem vallok. Ímé, az Úr Isten megsegít engem” (Ésa 50:7, 9). Saját példájára hivatkozva mondta: “Ki féli közületek az Urat? Ő, aki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez” (Ésa 50:10). ETT 119.4
“Jön a világ fejedelme mondta Jézus és énbennem nincsen semmije” (Jn 14:30). Jézust nem befolyásolták Sátán mesterkedései. Nem egyezett bele a bűnbe. Még gondolatban sem hajlott a kísértésre. Ez történhet velünk is. Krisztus emberi természete egységben volt istenségével, a benne lakozó Szentlélek vértezte fel a küzdelemre. Azért jött, hogy az isteni természet részeseivé tegyen minket. Amíg hit által egyek vagyunk vele, a bűn nem uralkodhat rajtunk. Isten megfogja kezünket, és segít, hogy megragadjuk Krisztus istenségét, és tökéletes jellemet öltsünk magunkra. 1898. JÉ 93-94. ETT 120.1
239. Sátán eljön az emberhez, amint Krisztushoz is elment ellenállhatatlan kísértéseivel, hogy kielégítsük étvágyát. Jól tudja, mekkora hatalommal rendelkezik az ember felett e téren. Ádámot és Évát is az étvággyal győzte le az Édenben, ezért vesztették el boldog otthonukat. Micsoda felhalmozódott nyomorúság és bűn töltötte be világunkat Ádám bukásának következtében! Egész városok lettek eltörölve a föld színéről, mert a romboló bűnök és a visszataszító vétkeik a világegyetem szégyenfoltjaivá tették azokat. Valamennyi bűnüknek az étvágy kielégítése volt az alapja. 1875. 3T 561. ETT 120.2
240. Krisztus pontosan ott kezdte el a helyreállítás munkáját, ahol a romlás kezdetét vette. Ugyanazon a ponton érte az első próba, amelyen Ádám elbukott. Az étvágyat ostromló kísértések által győzte le Sátán az emberiség nagy részét, és sikere következtében már-már azt gondolta, hogy a kezébe hullt bolygónk uralma. Krisztusban mégis olyasvalakire talált, aki képes volt ellenállni neki, ezért legyőzött ellenfélként hagyta el a csatateret. Jézus mondja: “énbennem nincsen semmije” (Jn 14:30). Diadala biztosítékunk, hogy mi is győztesként kerülhetünk ki az ellenfelünkkel vívott tusából. Mennyei Atyánknak nem szándéka, hogy erőfeszítések nélkül mentsen meg. Munkálkodjunk együtt Krisztussal! Meg kell tennünk a ránk eső részt és Isten hatalma, egyesülve igyekezetünkkel, meghozza a győzelmet. 1890. C.T.B.H 16. ETT 120.3
[A mi kedvünkért Krisztus az éhségnél vagy halálnál is erősebb önfegyelmet gyakorolt. 295.]
[Krisztust böjtölése erősítette meg: győzelme bátorítás mindenkinek. 296.]
[Mikor a legtüzesebb kísértések érték, Krisztus semmit sem evett. 70.]
[Annak a kísértésnek a hatalma, hogy kényeztessük étvágyunkat, Krisztusnak böjtje alatti gyötrelmével mérhető le. 298.]
Dániel példája a győzelem terén
241. Az étvágy helytelen kielégítésére irányuló kísértésekben olyan hatalom rejlik, amely csak Isten segítségével győzhető le. Mégis minden kísértésnél miénk Isten ígérete, hogy megnyitja előttünk a szabadulás útját. Miért szenvednek mégis annyian vereséget? Azért, mert nem helyezik Istenbe bizalmukat. Nem veszik igénybe a biztonságuk érdekében létrehozott eszközöket. A romlott étvágy kielégítésére felhalmozott kifogásoknak ezért nincs súlyuk Isten előtt. ETT 121.1
Dániel becsülte emberi értékeit, mégsem bízott azokban. Bizalmát abba az erőbe vetette, amelyet Isten ígért mindazoknak, akik teljesen hatalmára támaszkodva alázatosan jönnek hozzá. ETT 121.2
Ő elhatározta szívében, nem szennyezi be magát a királyi étellel, sem a borral, amelyet a király ivott; mert tudta, hogy az ilyen étrend nem erősíti testi erejét és nem növeli szellemi képességét. Nem volt hajlandó bort fogyasztani, sem semmiféle természetellenes izgatószert; semmit nem akart elkövetni, ami ködösítené gondolkodását; és Isten adott neki “...tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is” (Dán 1:17). ETT 121.3
Dánielt gyermekkorában szülei szigorú mértékletességre nevelték. Megtanították, hogy minden szokásában engedelmeskednie kell a természet törvényeinek; hogy evése és ivása közvetlenül kihat testi, szellemi és erkölcsi természetére, s hogy Istennek felelős a képességeiért; mert mindezeket Isten ajándékaként birtokolja. Ezért semmi esetre sem szabad azokat tettével elcsökevényesíteni vagy megnyomorítani. Ennek a nevelésnek az eredményeképpen Isten törvénye magasztos helyet foglalt el gondolkodásában és mély tiszteletnek örvendezett szívében. Fogságának kezdeti éveiben Dániel olyan megpróbáltatáson ment keresztül, amely közelebbről megismertette vele az udvari fennhéjázást, az álszenteskedést és a pogányságot. Valóban különös iskola volt az, hogy felkészítse őt a józanság, a szorgalom és a megbízhatóság életére! Ennek ellenére romlatlanul élt az őt körülvevő gonoszság légkörében. ETT 121.4
Dániel és ifjú társainak tapasztalata szemlélteti azt a jóságot, amely a megtartóztató étrendből származhat, és megmutatja, mit tesz Isten azokért, akik együttműködnek vele a lélek megtisztítása és felemelése terén, ők megtiszteltetést hoztak Isten nevére és tündöklő, ragyogó fény voltak a babiloni udvarban. ETT 121.5
Ebből a történetből meghalljuk Isten hangját, amint egyénenként szól hozzánk, felszólítva bennünket, hogy gyűjtsük egybe a keresztény megtartóztatás tárgyát érintő valamennyi drága fénysugarat és helyezkedjünk megfelelő álláspontra az egészség törvényeit illetően. 1890. C.T.B.H. 22, 23. ETT 121.6
242. Mi történt volna, ha Dániel és társai megalkudtak volna a pogány tisztviselőkkel, ha engedtek volna az alkalom nyomásának, és úgy étkeztek és ittak volna, ahogy az a babilóniaiaknál szokás volt? Az elvektől való egyetlen eltántorodás aláásta volna a helyes érzékelést, valamint a helytelentől való irtózásukat. Az étvágy helytelen kielégítése magában foglalta volna testi rugalmasságuk, szellemi éleslátásuk, valamint lelki erejük feláldozását. Egyetlen helytelen lépés minden valószínűség szerint további ilyen lépéshez vezetett volna, míg elszakadva a mennyel fenntartott kapcsolatuktól, elsöpörte volna őket a kísértés. [R&H 1881. jan. 25.] C.H. 66. ETT 122.1
[Dániel éleslátása az egyszerű étrendnek és az imaéletnek volt köszönhető. -117.]
[Dánielről szóló további tanítások. -33,34,117.]
Keresztény kötelességünk
243. Amikor ráébredünk Isten követelményeire, akkor megértjük, hogy Ő minden dolgunkban mértékletességet vár tőlünk. Isten azzal a céllal teremtett bennünket, hogy Őt dicsőítsük meg testünkben-lelkünkben, amely az Övé. Hogyan tehetnénk eleget ennek, ha élvezetekbe merülve tesszük tönkre testi és erkölcsi erőinket? Isten elvárja, hogy testünket élő áldozatul ajánljuk fel neki. Ezzel lelkünkre köti, legjobb egészségben őrzzük meg testünket, hogy eleget tehessünk kívánalmainak. “Akár esztek, akár isztok, akár mit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek” (l Kor 10:31). 1868. 2T 65. ETT 122.2
244. Pál apostol írja: “nem tudjátok-é, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindaz pedig aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos: hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek” (lKor 9:24-27). ETT 122.3
Sokan vannak a világban, akik ártalmas szokásokba merülnek. Az étvágy az a törvény, amely uralja őket; rossz szokásaik következtében elhomályosul erkölcsi érzékük, és nagymértékben elpusztul bennük a szent dolgok elismerésének képessége. A keresztény számára azonban elengedhetetlen a szigorú mértékletesség. Nekik magas szintre kell emelniük a követelményeket. Az étkezésben, ivásban és öltözködésben lényeges a mértékletesség. Az étvágy vagy kívánság helyett az elv uralkodjon. Aki túl sokat eszik vagy aki kifogásolható minőségű ételt fogyaszt, azt könnyű kicsapongásra vezetni, és más “esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik” (l Tim 6:9). Isten munkásainak latba kell vetniük minden befolyásukat, hogy bátorítsák az igaz mértékletesség elveinek terjesztését. ETT 122.4
Sokat jelent hűnek lenni Istenhez. Ő követelményeket állít mindenki elé, aki részt vesz szolgálatában. Elvárja, hogy a lehető legegészségesebb állapotban tartsuk meg értelmünket és testünket. Vessük Isten ellenőrzése alá minden erőnket és minden képességünket! Tartsuk azokat olyan erőben, amilyenné csak a gondos, szigorúan mértékletes szokások tehetik. Isten iránti kötelességünk, hogy fenntartás nélkül testestől-lelkestől neki szenteljük magunkat, becsüljük meg ránk bízott ajándékként valamennyi képességünket, amelyeket szolgálatában kell felhasználnunk. ETT 123.1
E próbaidő alatt szüntelenül erősítenünk kell minden erőnket és képességünket. Csak azokat válasszuk felelős helyekre e munkában, akik megbecsülik ez elveket és megtanulnak értelmes emberek módjára Isten félelmében vigyázni testükre. Akik régóta élnek az igazságban és mégsem tudnak különbséget tenni az igazság valamint a gonoszság elvei között; akiknek csak ködös fogalmuk van az igazságról, könyörületről és az Isten szeretetéről, azokat fel kell mentenünk a felelősség alól. Minden gyülekezetnek szüksége van tiszta, éles bizonyságtételre, a trombitának határozott hangot adván. ETT 123.2
Ha fel tudjuk ébreszteni népünkben az erkölcsi fogékonyságot a mértékletesség tárgyköre iránt, akkor hatalmas győzelmet aratunk. Ez élet valamennyi dolgában tanítsuk és gyakoroljuk a mértékletességet. A vallásos élet egyik felséges elve: mértékletesség az evésben, ivásban, alvásban és ruházkodásban. A lelkünk szentélyébe befogadott igazság irányítani fogja a testünkkel való bánásmódunkat. Semmit se vehetünk közömbösen, ami kihat az ember egészségére. Örök jólétünk függ attól, hogy ez életben hogyan használjuk fel időnket, erőnket és tekintélyünket. 1900. 6T 374, 375. ETT 123.3
Az étvágy rabjai
245. Vannak, akik vallják, hogy hisznek az igazságban nem dohányoznak, nem fogyasztanak teát vagy kávét mégis bűnösek étvágyuk helytelen kielégítésében. Nagyon vágyódnak a fűszerezett, nehéz szafttal elkészített hús után, és annyira megromlik étvágyuk, hogy nem tudnak megelégedni egyedül hússal, csak ha a legártalmasabb módon készítették el. A gyomor lázas, az emésztőszervek igénybe vettek, mégis a gyomornak erősen kell dolgoznia, hogy megszabaduljon a rákényszerített tehertől. Miután a gyomor elvégezte teendőjét kimerül, amely gyengeséget idéz elő. Ezt sokan félreértik, azt hiszik, hogy az éhség idéz elő ilyen érzetet, és a gyomornak pihenőt nem adva újra enni kezdenek, ami aztán ideig-óráig meg is szünteti a gyengeséget. És minél helytelenebbül elégítik ki étvágyukat, annál hangosabban követeli a kielégítést. Ez a gyengeség legtöbbnyire a húsevés, a gyakori evés és a túl sok evés következménye. ETT 124.1
Mivel szokás, a káros étvágynak megfelelően nehéz tortákat, tésztákat, pudingokat és minden ártalmas dolgot tömnek a gyomrukba. Változatos ételekkel kell megrakni az asztalt vagy az elrontott étvágyuk kielégíthetetlen. Az étvágy e rabszolgáinak reggelente kellemetlen a lehelete és lepedékes a nyelve. Nem örvendenek jó egészségnek, és csodálkoznak, hogy miért szenvednek a fájdalomtól, fejfájástól és különböző betegségektől. Sokan háromszor étkeznek naponta, majd újra közvetlenül lefekvés előtt. Így aztán rövid idő alatt elhasználódnak az emésztőszerveik, mert nincs idejük a pihenésre. Az ilyenek nyomorult gyomorbajosokká válnak, és nem tudják, mitől. Az ok hozta magával a biztos eredményt. Soha ne együnk újra, amíg a gyomornak nem volt elég ideje kipihenni az előző étkezés megemésztésének fáradalmait. Ha egyáltalán harmadszor is eszünk, legyen az az étkezés könnyű, és előzze meg a lefekvést pár órával. ETT 124.2
Sokan annyira oda vannak a mértéktelenséggel, hogy semmi körülmények között sem hajlandók változtatni farkasétvágyuk kielégítésén. Inkább egészségüket áldozzák fel, és idő előtt meghalnak, semhogy megzabolázzák féktelen étvágyukat. Sokuknak fogalma sincs arról, hogy milyen összefüggés van evés-ivásuk és egészségük között. Ha fel lehetne világosítani őket, talán lenne bennük elég erkölcsi bátorság, hogy megtagadják étvágyukat, kevesebbet egyenek és akkor is kizárólag olyan ételekből, amelyek egészségesek, és így tengernyi szenvedéstől óvnák meg magukat. ETT 124.3
Neveljük étvágyunkat!
Akik korlátlan húsevéssel, erősen fűszerezett szaftokkal, különféle nehéz süteményekkel és befőttekkel kényeztették el étvágyukat, azoknak nem fog egy csapásra ízleni az egyszerű, egészséges, tápláló étel. Ízlelésük annyira megromlott, hogy nincs étvágyuk az egészséges gyümölcs étrendre, az egyszerű kenyérre és a zöldségekre. Nem kell elvárniuk, hogy az első étkezéskor ínyükre legyen az attól olyan eltérő táplálkozás, amivel eddig elégítették ki étvágyukat. Ha nem ízlik nekik első alkalommal az egyszerű étrend, böjtöljenek, amíg ízleni fog. Ez a böjt előnyösebb a gyógyszernél, mert a rosszul bánt gyomor megtalálja a régóta várt nyugalmát, és az igazi éhség egyszerű étellel is kielégíthető. Időbe kerül, amíg az ízlés kiheveri az elszenvedett visszaéléseket és visszanyeri egészséges jellegét. De az állhatatosság az evés-ivás önmegtagadó útján, hamarosan élvezhetővé teszi számunkra az egyszerű, egészséges ételeket, majd rövid időn belül jobban fognak ezek ízleni a gazdag nyalánkságok feletti ínyenc élvezeteknél. ETT 125.1
A gyomor akkor már nem beteg a húsételektől, nincs túlterhelve, hanem jó erőnlétben van, ezért készségesen el tudja végezni feladatát. Nem szabad halogatnunk a megújulást. Igyekeznünk kell, hogy gondosan megőrizzük életerőnk maradékát, megszabadítva minden túlterheléstől. Lehet, hogy a gyomor soha nem nyeri vissza teljesen egészségét, a helyes étrend akkor is megóvja a további romlástól, sokan pedig többé-kevésbé meggyógyulnak, hacsak túl messzire nem jutottak már a falánkság öngyilkosságában. ETT 125.2
Akik eltűrik, hogy a falánk étvágy rabszolgájává legyenek, azok sok esetben túl messzire mennek és lealacsonyítják magukat romlott szenvedélyeik kielégítésével, amelyeket mértéktelen evésük és ivásuk ösztönzött. Szabadjára engedik romlott szenvedélyeiket, mialatt az egészség és a szellemi képesség nagyban szenved. A rossz szokások nagymértékben elpusztítják az ítélőképességet. 1864. 4SpG 129-131. ETT 125.3
A testi, szellemi és erkölcsi kielégítés hatása
246. Sok tanuló szánalomra méltóan tudatlan a tekintetben, hogy az étrend hatalmas befolyást gyakorol az egészségre. Némelyek soha nem próbálták meg komolyan, hogy uralkodjanak étvágyukon vagy az étrend területén helyes szabályokhoz tartsák magukat. Túl sokat esznek az étkezések alkalmával, egyesek az étkezések között esznek, valahányszor csak kísértés környékezi őket. Ha azok, akik kereszténynek vallják magukat, meg szeretnék oldani azt az annyira zavarba ejtő talányt, hogy miért olyan ködös az agyuk, miért olyan erőtlen a vallásos törekvésük, akkor sok esetben nem kell tovább menniük asztaluknál; itt akad ok elég, ha más nem is lenne. ETT 125.4
Sokan helytelenül kielégített étvágyukkal szakítják el magukat Istentől. Aki még a verébbel is törődik, aki számon tartja fejünk hajszálait, az megjegyzi azok bűnét, akik kielégítik romlott étvágyukat testi erejük rovására, szellemi képességük tompítására, sőt erkölcsi fogékonyságuk hanyatlására. 1890. C.T.B.H. 83. ETT 126.1
A lelkifurdalás elkövetkezendő napja
247. Sokan képtelenek szellemi és testi munkára a túl sok evés és testi szenvedélyek kielégítése miatt. A testi hajlamok megerősödtek, míg az erkölcsi és szellemi természet elgyengült. Ha majd a nagy, fehér trón körül állunk, micsoda feljegyzést nyújt akkor sokak élete? Akkor látni fogják, hogy mit végezhettek volna el, ha nem csökkentik Istentől kapott erőiket. Látni fogják, hogy a szellemi erő micsoda magasságára juthattak volna, ha Istennek szentelték volna összes rájuk bízott testi és lelki erejüket. Lelkifurdalások kínjai közepette szeretnék még egyszer újraélni életüket. 1882. 5T 135. ETT 126.2
[A túl sok evés szellemi és testi hatásai. 219, 220.]
A természetellenes étvágyat meg kell fékezni
248. A Gondviselés kivezette Isten népét a világ fényűző szokásaiból, az étvágy és szenvedély kielégítéséből, hogy az önmegtagadás és a minden dolgokban való mértékletesség alapzatán foglalják el helyüket. Az a nép, amelyet Isten vezet, különleges nép lesz. Nem lesznek olyanok, mint a világ. Ha követik Isten vezetését, akkor eleget tesznek az Ő szándékainak és akarata alá rendelik akaratukat. Krisztus fog lakni szívükben. Isten temploma szent lesz. Testetek, mondja az apostol, a Szentlélek temploma. Isten nem várja el gyermekeitől, hogy testi erejük rovására tagadják meg magukat. Azt kéri tőlük: engedelmesked- jenek a természet törvényének, hogy megóvják testi egészségüket. A természet ösvénye az az út, amelyet Ő jelöl ki, ami elég széles bármely kereszténynek. Isten bőkezűen gondoskodott gazdag és változatos élelemről, hogy tápláljon és örömet szerezzen nekünk. De hogy örvendezni tudjunk a természetes étvágynak, amely megóvja egészségünket és meghosszabbítja életünket, korlátot szab étvágyunknak. Így szól: Vigyázzatok! Fékezzétek meg, tagadjátok meg a természetellenes étvágyat! Ha romlott étvágyat táplálunk, megszegjük lényünk törvényeit. A felelősség ránk hárul, ha visszaélünk testünkkel és betegséget zúdítunk magunkra. 1890. C.T.B.H. 150, 151. ETT 126.3
249. Akik utasításokat kaptak a húsételek, a tea, a babkávé, a nehéz és egészségtelen ételek káros hatásáról, s akik elhatározták, hogy áldozathozatallal lépnek szövetségre Istennel, azok nem engedik meg maguknak továbbra is azokat az ételeket, amelyekről tudják, hogy egészségtelenek. Isten megköveteli, hogy tisztítsuk meg étvágyunkat, és gyakoroljunk önmegtagadást a nem jó dolgokban. El kell végeznünk e feladatot, mielőtt tökéletesített népként állhatnánk Isten előtt. 1909. 9T 153, 154. ETT 127.1
250. Isten nem változtatta meg és nincs szándékában megváltoztatni testi szervezetünket azért, hogy áthághassuk annak egyetlen törvényét következmények nélkül. Sokan mégis szándékosan behunyják szemüket a világosság előtt. Hajlamuk és étvágyuk kielégítésével megsértik az élet és az egészség törvényeit; és ha a lelkiismeretnek engedelmeskednek, akkor az evésben és az öltözködésben inkább az elvek befolyásolják őket mint a hajlam, a divat és az étvágy. Health Reformer, 1871. szeptember. ETT 127.2
Isten munkásainak hasznossága az étvágy feletti uralom függvénye
251. Tárjátok a nép elé, hogy szükséges ellenállniuk az étvágy kielégítésére irányuló kísértésnek. Sokan esnek el e területen. Magyarázzátok meg, mennyire összefügg a test a gondolkodással, és mutassatok rá, hogy mindkettőt a lehető legkülönb állapotban kell megtartanunk. ETT 127.3
Mindenki, aki helytelenül elégíti ki étvágyát, aki elpazarolja testi erejét, gyengíti erkölcsi képességét az előbb-utóbb saját bőrén tapasztalja azt a megtorlást, amely a testi törvény megszegését követi. ETT 127.4
Krisztus életét adta oda, hogy megváltást szerezzen a bűnös számára. A világ Megváltója tudta, hogy az étvágy helytelen kielégítése testi hanyatlást, a felfogókészség tompulását hozza magával annyira, hogy képtelenek vagyunk felismerni a szent és örökkévaló dolgokat. Tudta, hogy az ember saját vágyainak kielégítése rombolja az erkölcsi erőket, és az ember égető szükséglete a megtérés, megtérés a szívben, lélekben, értelemben, a bűnös kívánságok kielégítésének életéből az önmegtagadásig és önfeláldozásig. Az Úr segítsen benneteket, mint szolgáit, hogy hatással legyetek a lelkészekre és felrázzátok az alvó gyülekezeteket! Orvosi és lelkipásztori munkásságotok legyen összhangban. Ezért is alapítottuk szanatóriumainkat, hogy hirdessék az igazi mértékletesség igazságát. ETT 127.5
Mint népnek, megújulásra van szükségünk, különösen a lelkészeknek és az Ige tanítóinak van szükségük megújulásra. Utasítottak, hogy így szóljak lelkészeinkhez és területi vezetőinkhez: Mint Isten munkásainak a veszendő lelkek megmentése terén való hasznosságotok jórészben attól függ, hogy legyőzitek-e étvágyatokat. Győzzétek le az étvágy kielégítésének vágyát, és ha ezt teszitek, akkor könnyebben tudtok uralkodni szenvedélyeiteken. Akkor erősebb lesz szellemi és erkölcsi képességetek. “És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért” (Jel 12:11). Letter 158, 1909. ETT 128.1
Felhívás egy munkatársamhoz
252. Az Úr választott ki téged, hogy munkáját végezd, s ha körültekintően, megfontoltan tevékenykedsz, s ha étrendedet a tudás és az ésszerűség szigorú ellenőrzése alá hajtod, akkor sokkal több kellemes, kényelmes órád lenne, s nem cselekednél balgán. Kapcsold be a féket, szigorúan tartsd kordában étvágyadat, aztán pedig hagyatkozz az Isten kezére! Gondos önfelügyeleteddel meghosszabbítod életed. Letter 49, 1892. ETT 128.2
A megtartóztatás növeli az életerőt
253. Férfiak, akik elkezdték a figyelmeztető utolsó üzenet adását a világnak, annak az üzenetnek, amely lelkek sorsát dönti el, azok valósítsák meg életükben a másoknak hirdetett igazságokat. Legyenek példaképek az emberek előtt az evésben, ivásban, istenfélő, tiszta beszédükben és viselkedésükben. Krisztus sok hivatásos képviselőjénél - széles e világon - a szentség palástja alatt ott rejlik a falánkságba, az alantasabb szenvedélyek kielégítésébe és súlyos bűnökbe való merülés. Vannak kitűnő képességekkel rendelkező emberek, akik felét sem érik el annak, amit akkor érhetnének el, ha minden dologban önmegtartóztatók lennének. Az étvágy és a szenvedély kielégítése elködösíti az agyat, csökkenti a testi, és gyengíti az erkölcsi erőt. Gondolkodásuk nem tiszta. Nem erővel szólják szavaikat, Isten Lelke nem élteti annyira őket, hogy elérjék hallgatóik szívét. ETT 128.3
Mivel ősszüleink étvágyuk kielégítése miatt vesztették el Édent, azért egyedüli reményünk, hogy az étvágy és a szenvedély szigorú megtagadásával nyerjük azt vissza. Az étkezésben gyakorolt önmegtartóztatás, összes szenvedélyünk kordában tartása megőrzi szellemi képességünket, szellemi és erkölcsi erőt nyújt - képesíti az embert, hogy a magasztosabb erők uralma alá hajtsa valamennyi tulajdonságát, és hogy különbséget tudjon tenni a helyes és a helytelen, a szent és a közönséges között. Akinek valódi fogalma van Krisztus áldozatáról, amikor elhagyta mennyei otthonát, hogy eljöjjön világunkra, és életével mutassa meg az embernek, hogyan is álljon ellene a kísértésnek - mindaz jókedvűen megtagadja magát és azt választja, hogy Krisztus szenvedéseinek részese legyen. ETT 129.1
Az Úr félelme a bölcsesség kezdete. Akik győznek, amint Krisztus győzött, azoknak folyvást védekezniük kell Sátán kísértései ellen. Meg kell fékezniük az étvágyat, a szenvedélyt, és a megvilágosodott lelkiismeret ellenőrzése alá kell vetni mindkettőt, hogy értelmi képességük romlatlan, a felfogóképesség pedig tiszta maradjon, nehogy Sátán ügyeskedéseit és csapdáit értelmezhessék Isten gondviselésének. Sokan szeretnék elnyerni a végső jutalmat és diadalt, amit majd a győztesek kapnak, mégsem hajlandók elviselni a kemény munkát, nélkülözést, lemondást, amint Üdvözítőjük tette. Csakis engedelmesség és folyamatos erőfeszítés által győzhetünk, amint Krisztus győzött. ETT 129.2
Az étvágy uralkodó ereje bizonyítja ezrek romlását, ha e ponton győztek volna, akkor rendelkezésükre állt volna az erkölcsi erő, hogy győzelmet arassanak Sátán minden más kísértése felett. Akik az étvágy rabszolgái, azok elmulasztják keresztényi jellemük tökéletesítését. Az ember hatezer éven át folytatott szakadatlan engedetlensége betegséget, fájdalmat és halált érlelt gyümölcsül. S amint közeledünk az idők végéhez, Sátán kísértése, hogy elégítsük ki étvágyunkat, egyre hatalmasabb, és egyre nehezebben legyőzhető lesz. 1875. 3T 490-492. ETT 129.3
[Az étkezésben való önmegtagadás ösvénye út az egészséghez. 473.]
A szokások kihatása a megszentelődésre
254. Senki sem örvendezhet a megszentelődésnek, amíg önző és falánk. Az ilyenek az evés-ivásban való helytelen szokásaik miatt betegségek alatt nyögnek, amelyek megsértik az élet és egészség törvényeit. Sokan ártanak emésztőszervüknek, mivel kielégítik romlott étvágyukat. Csodálatos az emberi szervezet ereje, amely ellenáll a ráerőszakolt visszaéléseknek; de a hosszan tartó helytelen szokások a túlzott evés és ivás végül is elgyengíti a test minden működését. Az ilyen leromlott emberek gondolják meg, mivé is lehettek volna, ha mértékletesen élnek és előmozdították volna egészségüket az azzal való visszaélés helyett. A megromlott étvágy és szenvedély kielégítésével még a hitvalló keresztények is megnyomorítják a természetet munkája végzése közben, és csökkentik testi, szellemi, erkölcsi erőiket. Némelyek, akik így viselkednek, állítják, hogy Istennek szentelték magukat; ez az állítás azonban alaptalan. ETT 130.1
“A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? és ha én Úr vagyok, hol az én félelmem? azt mondja a Seregeknek Ura néktek, ti papok, akik utáljátok az én nevemet, és ezt mondjátok: mivel utáljuk a te nevedet? Megfertőztetett kenyeret hoztok oltáromra, és azt mondjátok: mivel fertőztetünk meg téged? Azzal, mikor azt gondoljátok, hogy az Úrnak asztala megvetni való. Hogyha vakot hoztok áldozatul: nem bűn-e az? vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bűn-e az? Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajon kedvvel fogad-é, avagy reád teekint-é? azt mondja a Seregnek Ura: a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, de hát kedves-é az a ti kezetekből? azt mondja az Úr” (Mal 1:6-8, 13). ETT 130.2
Gondosan figyeljünk e figyelmeztetésekre és intésekre! Bár az ősi Izraelnek szólnak, mégis ugyanúgy alkalmazhatók Isten népére ma is. S hallgassunk az apostol szavaira, amikor Isten irgalmára hivatkozva kérleli testvéreit, hogy ajánlják fel testüket “élő, szent és Istennek kedves áldozatul” (Róm 12:1). Ez az igazi megszentelődés. A megszentelődés nem elmélet csupán, nem érzelem, sem kifejezésmód, hanem életerős, tevékeny elv, amely beépül a mindennapi életbe. Megkívánja, hogy az evés, ivás és öltözködés szokásai olyanok legyenek, amelyek biztosítják a testi, szellemi és erkölcsi egészség megőrzését, hogy az Úrnak ajánlhassuk fel testünket - nem a káros szokásoktól megrontva, hanem “élő, szent és Istennek tetsző áldozatul”. ETT 130.3
Senki, aki istenfélelmet vall, ne vegye közömbösen a test egészségét; ne áltassa magát, hogy nem bűn a mértéktelenség, és nem hat ki lelkiségükre. Szoros kapcsolat van a test és az erkölcsi természetünk között. R&H 1881. jan. 25. ETT 130.4
Jellemszilárdságra van szükség
255. Jellemszilárdságot követel étvágyunk megtagadása. Sokan mennek romlásba e szilárdság hiánya miatt. Gyengék, hajlíthatok és könnyen vezethetők - ezért sok férfi és nő - meg sem közelítik, hogy Isten kívánalma szerintiek legyenek. Akikből hiányzik a jellemszilárdság, azok képtelenek sikerre vinni a győzelem mindennapi kötelességét. A világ tele van elpuhult, mértéktelen, gyenge gondolkodású férfiakkal és nőkkel, s milyen nehéz is az ilyennek valódi kereszténnyé válnia. ETT 131.1
Mit is mond a nagy egészségügyi misszionárius? “Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem” (Mt 16:24). Sátán azzal kísérti az embereket, hogy kísértsék embertársaikat. Mindenáron arra törekszik, hogy rávegye az embereket, legyenek munkatársai a pusztítás művében. Arra akarja vezetni őket, hogy adják át magukat teljesen az étvágy kielégítésének, az izgalmas szórakozásoknak és bolondságoknak, amelyekre az ember természete vágyakozik, de amelyeket Isten szava határozottan tilt, hogy egy sorba álljanak segítőiként - vele együtt igyekezzenek kiirtani az emberből Isten képmását. ETT 131.2
A fejedelemségek és hatalmasságok erős csábításai által sokan csapdába esnek. Az étvágy szenvedélyeinek rabszolgái megrészegültek és lealázottak. ETT 131.3
“Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi” (lKor 6:19-20). ETT 131.4
Akik mindig szem előtt tartják, hogy ilyen kapcsolatban állnak Istennel, azok nem helyeznek olyan ételeket gyomrukba, amelyek étvágyukat elégítik ki és ártanak az emésztőszerveknek. Nem rongálják meg az Isten tulajdonát az étkezés, az ivás és az öltözködés helytelen szokásaival való kielégítéssel. Nagy gondot fordítanak az emberi szervezetre, megértve, hogy ezt kell cselekedniük, hogy Istennel együttműködjenek. Ő azt akarja, hogy egészségesek, boldogok és hasznavehetők legyenek. Ehhez azonban akaratának oldalára kell állítani akaratukat. Letter 166,1903. ETT 131.5
256. Minden oldalról elbűvölő kísértésekkel kell szembeszállnunk, hogy kövessük a test kívánságát, a szem kívánságát és az élet kérkedését. Az elv tántoríthatatlan követése, az étvágy és a szenvedélyek szigorú féken tartása, Jézusnak, a győzőnek nevében csakis ez visz át bennünket biztonságosan az életen. Health Reformer, 1878. május. ETT 132.1
A fokozatos megújulás sikertelen kísérlete
257. Vannak, akik azt mondják, amikor e pontokban (szeszes ital és dohányzás) próbálják felvilágosítani őket, én fokozatosan abba hagyom. De Sátán minden ilyen elhatározáson nevet. Így szól: Kétség nélkül hatalmamban vannak. Nem félek tőlük e területen. Jól tudja, nincs hatalma azok felett, akiknek erkölcsi bátorságuk van a bűnösök csábítására kereken és határozottan nemet mondani. Az ilyen egyén elhagyta az ördög társaságát, és amíg Jézus Krisztusba kapaszkodik, biztonságban van. Ott áll, ahol mennyei angyalok érintkezhetnek vele, mennyei erőt nyújtva a győzelemre. Ms 86, 1897. ETT 132.2
Péter felhívása
258. Péter apostol jól ismerte a gondolkodás és a test közötti összefüggést. Ezért emelte fel figyelmeztető hangját testvéreinek: “Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek” (l Pt 2:11). Sokan azt tartják, hogy ez a szöveg csupán a laza erkölcsök ellen figyelmeztet; pedig tágabb jelentőségű. Az étvágy és a szenvedély terén mindennemű ártalmas kielégülést tilt. Minden megromlott étvágy harcban álló vággyá lesz. Étvágyunkat igaz céllal kaptuk, nem pedig, hogy romlás által a halál szolgájává legyen és így elkorcsosulván a kívánságokban, a lélek ellen vitézkedjen. ETT 132.3
Az étvágyat kielégítő kísértés erejét, csak azzal a kimondhatatlan gyötrelemmel tudjuk lemérni, amelyen Megváltónk ment át hosszas pusztai böjtje idején. Tudta, hogy a romlott étvágy kielégítése annyira eltompítja az ember felfogását, hogy képtelen felismerni a szent dolgokat. Ádám az étvágy kielégítésével bukott el; Krisztus az étvágy megtagadása által győzött. Az Éden visszanyerésének egyedüli reménye a szilárd önfegyelem. Az étvágy kielégítésének ereje oly erős volt az emberiségre, hogy az Atya isteni Fiának csaknem hathetes böjtöt kellett elviselnie az emberért; hogy megtörjük annak hatalmát, milyen feladat áll a keresztény előtt! Bármilyen súlyos is a küzdelem, Ő győzhet. Annak az isteni hatalomnak a segítségével, amely Sátán legtüzetesebb kísértéseit kibírta, az ember is teljes sikert arathat a gonosszal vívott harcban, végül a győztes koronáját viselheti az Isten országában. 1890. C.T.B.H. 53, 54. ETT 132.4
Az akaraterő Isten kegyelme által
259. Az étvággyal Sátán uralja a gondolkodást és egész lényünket. Ezrek, akik élhettek volna, testi, szellemi és erkölcsi roncsokként szálltak sírba, mert minden erejüket étvágyuk kielégítésére áldozták. Sokkal nagyobb ma mint néhány nemzedékkel ezelőtt annak szükségessége, hogy nemzedékünk az Isten kegyelme által megerősített akaraterőt hívja segítségül, és ellenálljon Sátán kísértéseinek valamint szembeszálljon a megromlott étvágy legjelentéktelenebb kielégítésével. A mai nemzedéknek kevesebb az önuralma, mint az annak idején élőknek. 1890. C.T.B.H. 37. ETT 133.1
260. Kevés embernek van erkölcsi ereje, hogy ellenálljon különösen az étvágy kísértésének, és önmegtagadást gyakoroljon. Némelyeknek túl erős kísértés az, hogy ellenálljanak, amikor látják, mások harmadszor is étkeznek; azt képzelik, ők is éhesek, holott ez az érzés nem a gyomor jelzése az élelemért, hanem az olyan elme kívánsága, amelyet nem erősített meg a szilárd elv és a fegyelmezett önmegtagadás. Az önuralom falait és magunk korlátok közt tartását nem lenne szabad egyetlen alkalommal sem gyengíteni és letörni. Pál, a pogányok apostola írja: “Megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek” (l Kor 9:27). ETT 133.2
Akik nem győzedelmeskednek a kisebb dolgokban, azokban nem lesz erkölcsi erő, hogy ellenálljanak a nagyobb kísértéseknek. -1881. 4T 574. ETT 133.3
261. Fontold meg jól étrendedet! Tanulmányozd az ok és okozat összefüggését! Gyakorolj önuralmat! Szabályozza a józan ész étvágyadat! Soha ne terheld túl a gyomrodat, de ne is foszd meg az egészséged által megkívánt tápláló, ízletes ételektől! 1905. NO 222. ETT 133.4
262. A hitetlenekkel való kapcsolatodban ne hagyd eltántorítani magad a helyes elvektől. Ha asztalukhoz ülsz, étkezz mértékletesen és csak olyan ételeket fogyassz, amelyek nem zavarják meg gondolataidat. Tartózkodj a mértéktelenségtől! Nem engedheted meg magadnak, hogy gyengítsd értelmed vagy tested erejét, nehogy képtelenné válj különbséget tenni a lelki dolgokban. Tartsd gondolkodásodat olyan állapotban, hogy Isten bele tudja vésni igéjének értékes igazságait. 1900. 6T 336. ETT 133.5
Az erkölcsi bátorság kérdése
263. Némelyek azt szeretnék, ha valaki előírná nekik, mennyit egyenek. Ez nem helyes megoldás. Cselekedjünk az erkölcs és a vallás szemszögéből! Legyünk mértékletesek mindenben, mert hervadhatatlan korona és mennyi kincs vár ránk. Most azt szeretném mondani testvéreimnek, legyen erkölcsi bátorságom állásfoglalásra és önuralomra. Nem szeretném ezt másra helyezni. Túl sokat esztek, azután megbánjátok, azért azzal foglalkoztok, hogy mit egyetek és mit igyatok. Azt egyétek, ami a legjobb és legmegfelelőbb, hogy ártatlannak tudjátok magatokat a menny szemében, és lelkiismeretfurdalástok se legyen! Nem hiszünk abban, hogy teljesen el kell távolítani a kísértést a gyermekek vagy a felnőttek elől. Valamennyiünk előtt harc áll, és olyan helyzetben kell megállnunk, melyben ellenállhatunk Sátán kísértéseinek. Bizonyosak akarunk lenni abban, hogy van elég erőnk, ezt megtenni. 1870. 2T 374. ETT 134.1
264. Ezt az üzenetet mondták nekem, hogy közöljem veled: étkezz rendszeres időközökben. Az étkezés helytelen szokásaival szenvedést készítesz elő magadnak. Nem mindig biztonságos, ha ebédre szóló meghívásokat fogadunk el, még ha testvéreid és barátaid hívnak is meg, ha sokféle fogást tálalnak eléd. Jól tudod, hogy két vagy háromféle ételt tudsz csak elfogyasztani anélkül, hogy ártanál emésztőszerveidnek. Ha meghívnak valahova, kerüld a sokféle ételt, amit vendéglátóid eléd tálalnak. Feltétlenül ezt kell tenned, ha hűséges őr akarsz lenni! Amikor olyan ételeket helyeznek elénk, amelyek órákon át keményen megdolgoztatnák az emésztőszerveket, ha megesszük ez ételt, ne azokat hibáztassuk a következményekért, akik feltálalták azt. Isten elvárja, hogy mi döntsünk, hogy csakis azt az élelmet esszük meg, amely nem okoz szenvedést emésztőszerveinknek. Letter 324, 1905 ETT 134.2
[Legyen a test az értelem szolgája. 35] [Az étvágy korai nevelése.-346,353.]
[Tagadjuk meg étvágyunkat saját érdekünkben. 65.]
[Mértéktelenekért mondott ima. -29.]
[Az élvezet hatása a befolyásra és a hasznavehetőségre. 72.]
Győzelem Krisztus által
265. Krisztus megharcolta a csatát az étvágy terén és győzelmesen került ki belőle; mi is győzhetünk a tőle nyert erővel. Ki lép be a kapukon a városba? Nem azok, akik azt hajtogatják, hogy képtelenek megtörni az étvágy erejét. Krisztus sikerrel szembeszegült annak hatalmával, aki bennünket rabszolgaságban szeretne tartani. Bár negyven napos böjtölése legyengítette, mégis ellenállt a kísértésnek, s e tettével bebizonyította, hogy esetünk nem reménytelen. Tudom, hogy mi magunkban képtelenek vagyunk győzni; és mennyire hálásnak kellene lennünk, hogy élő Megváltónk van, aki készségesen és szívesen megsegít bennünket! 1890. C.T.B.H. 19. ETT 135.1
266. A tiszta és nemes élet - az étvágy, a bűnös kívánság feletti győzelem élete - lehetséges mindazok számára, akik gyenge, ingatag emberi akaratukat egyesítik Isten mindenható, rendíthetetlen akaratával. (1905) NO 116 ETT 135.2