Étrendi és táplálkozási tanácsok

1. Fejezet — A megújulás okai

Isten dicsőségére

1. Csak egyetlen élettartam adatott nekünk, és mindenkinek azt kellene kérdeznie: “Hogyan kamatoztathatnám úgy erőimet, hogy azok a legnagyobb hasznot hajtsák? Hogyan tehetném a legtöbbet Isten dicsőségére és embertársaim javára?” Mert az élet csak akkor értékes, ha azt e cél elérésére használják fel. ETT 14.1

Isten és embertársaink iránti legfőbb kötelességünk képességeink kifejlesztése. A tökéletesség legmagasabb fokára kell kiképeznünk minden képességünket, mellyel a Teremtő látott el bennünket, hogy képesek legyünk a tőlünk telhető legtöbb jót elvégezni. Ezért töltsük el hasznosan azt az időt, melyet arra fordítunk, hogy megalapozzuk és megőrizzük testi és szellemi egészségünket. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltörpítsük vagy megnyomorítsuk testünk vagy szellemünk bármelyik képességét. Amint ezt tesszük, el kell szenvednünk annak következményeit. ETT 14.2

Az életet vagy a halált válasszam?

Minden embernek nagymértékben lehetősége van arra, hogy azzá legyen, amivé szeretne lenni. Ez élet áldásai, de a halhatatlanság állapota is elérhető számára. Mindenki erős jellemet fejleszthet ki, minden lépésnél új erőt nyerve. Naponta fejlődhet az ismeretben és a bölcsességben, új örömökkel gazdagodva, amint halad előre, erényt erényhez, kegyességet kegyességhez adva. Képességei a használat által egyre tökéletesednek; minél több bölcsességre tesz szert, annál nagyobb lesz befogadó képessége. Szellemi képessége, tudása és erénye nagyobb erővé és tökéletesebb kiegyensúlyozottsággá fejlődik. ETT 14.3

Másrészt hagyhatja, hogy ereje elrozsdásodjék az igénybevétel hiánya miatt, vagy a rossz szokások által megromoljék az önuralom vagy az erkölcsös és vallásos szívósság hiánya miatt. Útja ez esetben a lejtőn lefelé halad; engedetlen Isten és az egészség törvényei iránt. Az étvágy legyőzi; hajlama elragadja őt. A mindig tevékeny gonoszság erőinek könnyebb megengednie, hogy hátrafelé rángassák, minthogy küzdjön ellenük és előre haladjon. Ezt kicsapongás, betegség és halál követi. Sok életnek ez a története, mely hasznos lehetett volna Isten és az emberiség ügyében. — CTBH 41, 42 (1890.) CH 107,108. ETT 14.4

Törekedj tökéletességre!

2. Isten szeretné, ha a tökéletesség útján olyan magasra jutnánk, amilyenre Krisztus ajándéka által ez lehetséges. Arra szólít fel bennünket, válasszuk a jót, lépjünk kapcsolatba a menny képviselőivel; kövessük azokat az elveket, amelyek kialakíthatják bennünk Isten képmását. Írott Igéjében és a természet nagy könyvében Isten feltárta az élet alapelveit. Feladatunk ezeket az alapelveket megismerni, és testünk, lelkünk egészségének helyreállításában Istennel engedelmesen együttműködni. 1905. NO 69. ETT 15.1

3. Az élő szervezet Isten tulajdona, Ő rendelkezik felette a teremtés és a megváltás jogán. Ezért ha visszaélünk erőinkkel, megraboljuk Istent a neki járó tisztelettől. Letter 73a, 1896. ETT 15.2

Az engedelmesség kérdése

4. Nem értjük az Istennek tartozó ama kötelezettségeinket, hogy tiszta, ártatlan, egészséges testet ajándékozzunk neki. Ms 49, 1897. ETT 15.3

5. Ha elmulasztjuk gondját viselni az élő gépezetnek, az a Teremtő megsértése. Ha az Isten által elrendelt szabályoknak engedelmeskedünk, azok megóvnak a betegségtől és a korai haláltól. Letter 120, 1901. ETT 15.4

6. Azért nem örvendünk az Úr áldásainak, mert nem törődünk azzal a világossággal, melyet jókedvében adott nékünk az élet és halál törvényeire való tekintettel. R&H 1883. május 8. ETT 15.5

7. A fizikai törvény áthágása egyenlő az erkölcsi törvény áthágásával, mert Isten a fizikai törvények szerzője éppúgy, mint az erkölcsi törvényé. Saját ujjával írta bele törvényét minden idegszálunkba, minden izmunkba és minden képességünkbe. 1900. KP 240. ETT 15.6

8. Az ember Teremtője rendezte el testünk élő gépezetét. Minden mű- ködését csodálatosan és bölcsen alkotta. Isten elkötelezte magát arra, hogy emberi gépezetet egészséges működésben tartja, ha az ember engedelmeskedik törvényének és együttműködik Istennel. Az emberi gépezetet uraló minden törvényt eredetében, jellemében és fontosságában ugyanolyan isteni igazságnak kell tekintenünk, mint Isten szavát. Minden meggondolatlan, nemtörődöm cselekedet, az Úr csodálatos gépezetével való bárminemű visszaélés az emberi testben lévő sajátos törvényének semmibevételével, az Isten törvényének áthágása. Szemlélhetjük és csodálhatjuk Isten munkáját a természet világában, de a legcsodálatosabb mégis az ember teste. Ms 3, 1897. ETT 15.7

[Bűn, ha olyan ösvényre lépünk, mely fölöslegesen használja az életerőt vagy ködösíti az agyat. —194.]

Valóban éppoly bűn megsérteni lényünk törvényeit, mint a Tízparancsolatot áthágni. Mindkettő Isten törvényének áthágása. Aki a szervezetébe oltott isteni törvényeket áthágja, könnyen fog hajlani arra is, hogy a Sínai-hegyen kinyilatkoztatott törvényt megszegje. ETT 16.1

[Lásd: a 63. idézetet is!]

Üdvözítőnk figyelmeztette a tanítványokat, hogy közvetlenül második eljövetele előtt ugyanolyan állapotok lesznek a földön, mint a vízözön előtt. Mértéktelenül esznek, isznak, s a világ az élvezeteknek hódol. Ma ez a helyzet. A világ főleg az étvágy élvezetének rabja, és a világi szokások követésének hajlama a megrontott szokások rabságába hajt minket rabságba, mely által egyre inkább hasonlókká leszünk Sodoma halálra ítélt lakosaihoz. Csodálkozom, hogy a föld lakosait még nem pusztították el, mint Sodoma és Gomora népét. Elég okot látok a világon uralkodó romlottság és halandóság jelenlegi állapotára. Elvakult szenvedély uralja a józan észt, és sokan a magasztos megfontolásokat feláldozzák a bűnös kívánságnak. ETT 16.2

Az legyen életünk tanulmányozásának tárgya, hogy hogyan őrizzük meg testünket egészséges állapotban, hogy az élő gépezet minden része összhangban tudjon működni. Isten gyermekei nem képesek őt dicsőíteni beteges testtel vagy eltörpült értelemmel. Akik belemerülnek a mértéktelenség bármilyen válfajába, akár az evésbe, vagy az ivásba, azok elpazarolják testi erejüket és gyengítik erkölcsi képességüket. 1890. CTBH 53. ETT 16.3

Mivel a természet törvénye Isten törvénye, ezért nyilvánvalóan az a kötelességünk, hogy gondosan tanulmányozzuk e törvényeket. Kutassuk azok testünkre vonatkozó követelményeit és alkalmazkodjunk azokhoz. A tudatlanság e dolgokban bűn. ETT 16.4

[A szándékos tudatlanság növeli a bűnt. 53.]

“Nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a Krisztusnak tagjai?” “Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi” (lKor 6:15,19-20). Testünk Krisztus megvásárolt tulajdona, ezért nincs jogunk azt tenni vele, amit akarunk. Pedig az ember azt teszi. Úgy bánik testével, mintha törvényének nem volna büntetése. Megrontott étvágyunkkal annak szervei és ereje elgyengült, beteg és nyomorék lett. Sátán, aki tetszetős kísértéseivel hozta létre e következményeket, Isten kigúnyolására használja most fel azokat. Isten elé állítja az ember testét, amit Krisztus a maga tulajdonának vett meg; és Teremtőjének mily csúnya képviselője az ember! Mivel az ember vétkezett a teste ellen és útjait megrontotta, ezért gyalázatot hoz Istenre. ETT 17.1

Amikor a férfiak és a nők tényleg megtérnek, akkor lelkiismeretesen figyelembe veszik az élet törvényeit, melyeket Isten hozta létre lényükben, így igyekezvén elkerülni a testi, szellemi és erkölcsi gyengeséget. Tartsuk kötelességünknek e törvények iránti engedelmességet! Magunknak kell elszenvednünk a megsértett törvény kellemetlenségét. Szokásainkért és tetteinkért Istennek tartozunk számadással. A kérdés tehát nem ez: mit szól hozzá a világ? hanem: én, aki kereszténynek vallom magam, hogyan bánjak azzal a lakhellyel, melyet Isten adott nekem. Munkálkodjak-e mulandó és lelki javamért, testem megtartásáért, mint a Szentlélek lakhelyének templomáért, vagy feláldozzam magam a világ eszméiért és szokásaiért. 1900. 6T 369, 370. ETT 17.2

A tudatlanság büntetése

11. Isten törvényeket alkotott, melyek szervezetünket kormányozzák. A lényünkbe helyezett törvények Isten törvényei, és minden egyes törvényáthágásért meghatározott büntetés jár, melyet előbb vagy utóbb le kell rónunk. A betegségek túlnyomó része, melyektől az emberi család szenvedett és szenved, azért jött létre, mert nem ismerik tulajdon szervezetük törvényét. Mintha hidegen hagyná őket az egészség kérdése, mintha mindenképpen arra törekednének, hogy darabokra szaggassák magukat, s mikor testileg és szellemileg összeomlottak és betegek, akkor kihívatják az orvost és a gyógyszerekkel halálra mérgezik magukat. Health Reformer, 1866. október. ETT 17.3

Nem mindig tudatlanok

12. Mikor az egészségügyi megújulásról szólunk némelyeknek, gyakran ilyen választ kapunk: sokkal többet tudunk, mint amennyit megvalósítunk. Nem értik meg, hogy felelősek minden egyes testi jólétükkel kapcsolatos világosságért és valamennyi szokásuk nyitva áll Isten felülvizsgálata előtt. Nem szabad földi életünket a vak véletlenre bíznunk. Szentül óvjuk valamennyi szervünket, testünk minden szövetét. 1900. 6T 372. ETT 18.1

Felelősség a világosságért

13. Amidőn felragyogott ránk az egészségügyi megújulásnak fénye, azóta is e kérdések vetődnek fel bennünk mindennap: “mindenben az igaz mértéket gyakorlom-e?” “Olyan-e az étrendem, hogy abba a helyzetbe segít, ahol a legtöbb jót tudom elvégezni?” Ha nem tudunk igennel válaszolni, akkor elítélten állunk az Isten előtt, mert felelősek vagyunk az ösvényünkre hulló világosságért. Isten elnézte a tudatlanság idejét, de amilyen ütemben fény ragyog ránk, oly ütemben várja el, hogy változtassunk egészségpusztító szokásainkon és lépjünk helyes kapcsolatba testünk törvényeivel. Good Health, 1880. november. ETT 18.2

14. Nagy kincs az egészség. Ideiglenes tulajdonunk közül a legdrágább. Gazdagság, műveltség és megtiszteltetés mindegyiket drágán vásároltuk meg, ha életerőnk árával fizetünk érte. Egyikük sem biztosíthatja a boldogságot, ha oda az egészség. Borzalmas bűn visszaélni az egészséggel, amit Isten adott nekünk; az ilyen visszaélések életre szólóan legyengítenek bennünket és vesztesekké tesznek, még ha bármekkora mennyiségű tudást szerzünk is meg vele. 1890. CTBH 150. A világosság semmibevétele miatti szenvedés példái 119, 204. ETT 18.3

15. Isten bőségesen gondoskodott teremtményeinek fenntartásáról és boldogságáról; ha soha nem rontották volna meg törvényeit, ha mindenki összhangban élt volna Isten akaratával, akkor nyomorúság és folytonos rossz helyett jó egészség, béke és boldogság lenne annak eredménye. (1890) C.T.B.H. 151 ETT 18.4

16. A lényünkbe ültetett Isten törvényéhez való gondos hasonulás biztosítja egészségünket, s akkor nem roppan össze szervezetünk. Health Reformer, 1866. augusztus. ETT 18.5

[Az egészségügyi megújulás az Úr eszköze a szenvedés csökkentésére. 788]

Szeplőtlen áldozat

17. Az ősi zsidó istentiszteletnél az volt a követelmény, hogy minden áldozat szeplőtlen legyen. A bibliaszöveg azt mondja nekünk, adjuk testünket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, amely okos tiszteletünk. Isten remekművei vagyunk. A zsoltáros, amikor elmélkedett Isten csodálatos munkájáról az ember alkotását illetően, így kiáltott fel: “...csodálatosan megalkottál” (Zsolt 139:14 kát. ford.). Sokan, akik jártasak a tudományokban és jól ismerik az igazság elméletét, mégsem értik meg a lényüket kormányzó törvényeket. Isten képességeket és tehetségeket ajándékozott nékünk; a mi kötelességünk, mint fiainak és lányainak, azok lehető legjobb felhasználása. Ha káros szokásokkal és a megromlott étvágyba való merüléssel gyengítjük szellemi és testi erőinket, akkor lehetetlen lesz Istent úgy tisztelni, amint kellene. (1890) C.T.B.H. 15. ETT 19.1

18. Isten azt kívánja, hogy a test élő, nem pedig holt vagy haldokló áldozat legyen. Az ősi héberek áldozatának szeplőtlennek kellett lennie; hogyan fogadná el Isten kedves áldozatul az embert, ha tele van betegséggel és romlottsággal? Azt mondja nekünk, testünk a Szentlélek temploma, és ő elvárja, hogy vigyázzunk erre a templomra, hogy alkalmas lakóhely legyen Lelke számára. Pál így int bennünket:“...nem a magatokéi vagytok, mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és telketekben, amelyek az Istenéi” (1Kor 6:19-20). Legyünk nagyon gondosak, hogy a lehető legjobb egészségben őrizzük meg testünket, hogy tökéletes szolgálatot ajánlhassunk fel Istennek, és hogy a családban és a társadalomban is eleget tudjunk tenni kötelességünknek. 1890. [C.T.B.H. 52, 53] C.H. 121. ETT 19.2

Hitvány áldozat

19. Meg kell tanulnunk, mit együnk, mit igyunk, hogyan ruházkodjunk, hogy megóvjuk egészségünket. A betegséget az egészség törvényeinek áthágása okozza; ez a természet törvénye áthágásának eredménye. Legfőbb kötelességünk, amivel Istennek, magunknak és embertársainknak tartozunk, hogy engedelmeskedjünk Isten törvényeinek, ami magában foglalja az egészség törvényeit. Ha betegek vagyunk, súlyos terhet hárítunk barátainkra, és képtelenné tesz arra, hogy eleget tegyünk a család és embertársaink iránti kötelessé- geinknek. Ha a természet törvényei megsértésének eredménye a korai halál, akkor gyászt és szenvedést zúdítunk másokra; megfosztjuk felebarátainkat attól a segítségtől, amelyet életünkben kellett volna nyújtanunk nekik; meglopjuk családunkat attól a megélhetéstől és segítségtől, amivel támogathattuk volna őket, és megraboljuk Istent attól a szolgálattól, amit elvár tőlünk, hogy elősegítsük dicsőségét. Így nem Isten törvényének áthágói vagyunk-e a legrosszabb értelemben? ETT 19.3

Isten mégis mindenképpen szánakozó, kegyes és gyengéd, s amikor világosság érkezik azok számára, akik eddig bűnös kívánságaik kielégítésével ártottak egészségüknek amikor meggyőződnek a bűnről, amikor bűnbánatot tartanak és bűnbocsánatot kérnek -, akkor elfogadja a neki szánt szegényes áldozatot és elfogadja őket. Ó! mily gyengéd könyörület is ez, hogy nem utasítja vissza a szenvedő, bűnbánó bűnös tönkretett életének maradékát! Kegyes könyörületében megmenti e lelkeket, mintha tűzből ragadná ki őket. Mégis milyen alacsonyrendű, szánalmas áldozat a legjobb esetben is, amit a tiszta és szent Istennek felajánlanak! A bűnösök a maguk kényeztetésének ártalmas szokásaival megbénították a nemes képességeket. A célkitűzések romlottá lettek, a lélek és a test elcsúfult. 1872. 3T 164,165. ETT 20.1

Miért van fény az egészségügyi megújuláson?

20. Az Úr fényt engedett ránk ragyogni ez utolsó napokban az egészségügy területén, hogy az a homály és sötétség, ami a múlt nemzedékek bűnös kívánságainak kielégítése miatt egyre sűrűsödött, bizonyos fokig eloszoljon, s határt szabjon annak a tengernyi rossznak, ami a mértéktelen evés és ivás következménye. ETT 20.2

Az Úr bölcsessége olyan helyzetbe akarta hozni népét, ahol lelkületűkkel és cselekedeteikkel is el tudnak válni a világtól, hogy gyermekeik ne terelődjenek olyan könnyen a bálványimádásba, ne szennyeződjenek be korunk uralkodó romlottságaitól. Isten terve, hogy a hívő szülők és gyermekeik Krisztus élő képviselőiként, az örök élet örököseiként megálljának. Aki az isteni természet részese lesz, az elmenekül a romlottság elől, mely a bűnös vágyak által van a világban. Akik kielégítik étvágyukat, azoknak lehetetlen elérni a keresztény tökéletességet. — 1870. 2T 399, 400. ETT 20.3

21. Isten megengedte, hogy ez utolsó napokban az egészségügyi megújulásnak a fénye ránk ragyogjon, hogy a világosságban való járás által sok veszélytől megmeneküljünk, melyeknek ki leszünk téve. Sátán nagy erővel azon mesterkedik, hogy rávegye az embereket az étvágy kielégítésére, a hajlamok kedvezésére s arra, hogy ostobaságokkal töltsék napjaikat. A csábító dolgokat önző élvezetként és érzéki örömként nyújtja. A mértéktelenség meggyöngíti az értelem és a test erőit. Akit így legyőzött, az az ördög területére helyezte magát, ahol kísértések és bántalmak érik, végül pedig az igaz élet ellensége kénye-kedve szerint uralkodik rajta. — 1890. CTBH 75. ETT 20.4

22. Az egészség megóvása céljából minden dologban szükséges a mértékletesség - mértékletesség a munkában, evésben és ivásban. Mennyei Atyánk azért küldte az egészségügyi megújulás fényét, hogy megóvjon bennünket a megromlott étvágy gonosz következményeitől; hogy azok, akik szeretik a tisztaságot és szentséget, tudják, hogyan éljenek bölcsen azokkal a jó dolgokkal, melyekkel az Úr ellátta őket, hogy a mindennapi életben gyakorolt mértékletesség segítségével megszentelődjenek az igazság által. — CTBH 52. (1890.) C.H. 120, 121. ETT 21.1

23. Mindenki tartsa szem előtt, az egészség megújulásának nagyszerű célkitűzése az, hogy biztosítsa az értelem, a lélek és a test lehető legkitűnőbb fejlődését. A természet összes törvényei - amelyek az Isten törvényei - javunkra léteznek. Az irántuk való engedelmesség előmozdítja boldogságunkat ez életben, és segít az eljövendő élet felkészülésében. — 1890. CTBH 120. ETT 21.2

Az egészség elveinek fontossága

24. Közölték velem, hogy az üzenet kezdetén adott elvek ma is ugyanolyan fontosak és ugyanolyan lelkiismeretesen követendők, mint annak idején. Akadnak olyanok, akik sohasem követték az étrend kérdésében adott világosságot. Ideje, hogy kivegyük a világosságot a véka alól, és ragyogtassuk tiszta, fényes sugarait. ETT 21.3

Az egészséges életmód elvei egyénenként és népként is fontosak... ETT 21.4

Most valamennyien próba és vizsgálat alatt állunk. Megkeresztelkedtünk Krisztusban, és ha megtesszük a magunk részét, hogy elkülönülünk mindattól, ami lehúz és azzá tesz, amivé nem kellene lennünk, akkor erőt kapunk, hogy felnőjünk Krisztusban, aki élő fejünk, és akkor majd meglátjuk Isten szabadítását. ETT 21.5

Csak ha értelmesen fogjuk fel az egészséges életmód elveit, akkor ébredünk rá a helytelen étkezésből fakadó veszedelmekre. Akik kez- deti melléfogásaik után elég bátrak, hogy megváltoztassák szokásaikat, azok tapasztalják, hogy a megújulás folyamata küzdelmes és nagy kitartást igényel. De ha egyszer kialakult a helyes ízlés, akkor rájönnek, hogy az előzőleg ártalmatlannak tekintett ételek lassan, de biztosan az emésztési zavarok és más betegségek alapjait fektették le. — 1909. 9T 158-160. ETT 21.6

Az újítók élén

25. A h. n. adventisták hatalmas igazságokkal foglalkoznak. Az Úr több mint negyven évvel ezelőtt különleges világosságot nyújtott nekünk az egészségügyi megújulásról, de mennyire járunk e világosságban? Hányan visszautasították, hogy összhangban éljenek Isten tanácsaival! Mint népnek a kapott világosság arányában kellene fejlődnünk. Kötelességünk, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk az egészségügyi megújulás elveit. Minden más népnél előrehaladottabbaknak kellene lennünk a mértékletesség terén. Mégis akadnak közöttünk jól képzett gyülekezeti tagok, sőt evangéliumi lelkészek, akik kevésre becsülik a világosságot, amit Isten nyújtott e tárgyról. Úgy étkeznek és úgy dolgoznak, ahogy nekik jól esik. ETT 22.1

Az egészségügyi megújulás kérdésében ügyünk tanítói és vezetői helyezkedjenek szilárdan a Biblia alapjára! Tegyenek félreérthetetlen bizonyságot azoknak, akik hiszik, hogy a föld történelmének utolsó napjaiban élünk! Meg kell húznunk a válaszvonalat Isten szolgái és azok között, akik magukat szolgálják. — 1909. 9T 158. ETT 22.2

26. Azok, akik “Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését; aki önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt” (Tit 2:13-14), elmaradjanak-e az olyan vallásoskodók mögött, akik nem hisznek az Üdvözítő közeli eljövetelében? A magának megtisztított különös népnek - hogy a halál megízlelése nélkül a mennybe vigye őket - ,nem kellene mások mögött lenniük a jótettekben. Abban az igyekezetükben, hogy megtisztítsák magukat a test és lélek minden szennyétől, teljessé téve megszentelődésüket Isten félelmében, annyira előrehaladottnak kellene lenniük minden más embercsoportnál a földön, amennyivel a hitvallásuk is magasztosabb másénál. — 1867. 1T 487. ETT 22.3

Az egészségügyi megújulás és a betegekért való ima

27. Hogy megtisztuljanak és tiszták maradjanak, a h. n. adventistáknak szívükben és otthonukban kell legyen a Szentlélek. Az Úr felvilágosított, hogyha a ma Izraele megalázza magát előtte és megtisztítja lelke templomát minden szennytől, akkor meghallgatja a betegekért mondott imáikat és megáldja gyógymódjainak használatát. Mikor az ember hittel mindent elkövet a betegség ellen, ha felhasználja az Isten-nyújtotta egyszerű gyógymódokat, akkor az Úr megáldja törekvéseit. ETT 23.1

De ha Isten népe a nagy világosság ellenére is káros szokásokat melenget, ha elnéző magával és visszautasítja a megújulást, akkor el kell szenvednie a törvénytiprás elkerülhetetlen következményeit. Ha megmakacsoltan, bármi áron is kielégíti romlott étvágyát, Isten nem tesz csodát, hogy megóvja őt bűnös kielégülései következményeitől, “fájdalomban fogtok feküdni” (Ésa 50:11). ETT 23.2

Aki azt választja, hogy elbizakodottan így szóljon: az Úr meggyógyított, nem kell korlátoznom étrendemet, tetszésem szerint ehetek, ihatok, az rövidesen testében is, lelkében is újra rászorul Isten gyógyító hatalmára. Mivel az Úr kegyelmesen meggyógyított, ne gondold, hogy belevetheted magad a világ féktelen szokásaiba. Tegyétek azt, amit Krisztus parancsolt a meggyógyítottnak:“...eredj el és többé ne vétkezzél!” (Jn 8:11). Ne az étvágy legyen az istened! — 1909. 9T164,165. ETT 23.3

28. Az egészségügyi megújulás Isten különleges munkájának része népe javára ... ETT 23.4

Láttam, Isten azért nem hallgatja meg teljesen szolgáinak a köztünk levő betegekért elhangzó imáit, mert mindaddig nem tehette meg a maga dicsőségére, amíg megsértették az egészség törvényeit. Azt is láttam, hogy azért tervezte az egészségügyi megújulást és az egészségügyi intézményt, hogy előkészítse a hit imájának útját a teljes meghallgatásra. A hitnek és a jó cselekedeteknek karöltve kell haladniuk, segítve a köztünk levő lesújtottakat, alkalmassá téve őket itt Isten dicsőségére és hogy megmentettek legyenek Krisztus eljövetelekor. — 1867. 1T 560, 561. ETT 23.5

29. Sokan elvárták, őrizze meg Isten őket a betegségtől, pusztán azért, mert ezt kérték. De Isten nem vette figyelembe imáikat, mert hitük nem vált tettek által tökéletessé. Isten nem fog csodát tenni, hogy azokat óvja meg a betegségtől, akik nem törődnek magukkal, hanem folyamatosan megrontják az egészség törvényeit, másrészt nem igyekeznek megelőzni a betegségeket. Amikor megtesszük a tőlünk tel- hetőt egészségünk érdekében, akkor elvárhatjuk, hogy áldott eredmények kövessék azt, és hittel kérhetjük Istent, áldja meg egészségünk megóvására tett erőfeszítésünket. Akkor felel majd imánkra, ha azzal neve megdicsőül. De mindenki értse meg, kötelesség vár rá. Isten nem tesz csodát, hogy olyanok egészségét oltalmazza, akik, mivel hanyagul veszik az egészség törvényeit, biztos úton haladnak egészségük romlása felé. ETT 23.6

Akik kedveznek étvágyuknak és szenvednek mértéktelenségük következtében, majd erős gyógyszereket szednek a szenvedés enyhítésére, azok ne is várják Isten közbelépését, hogy megóvja egészségüket és életüket, melyet felelőtlenül veszélybe sodortak. Az ok kiváltotta az okozatot. Sokan utolsó menedékként, követve Isten szavának utasítását megkérik a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak egészségük helyreállításáért. Isten nem látja jónak, hogy feleljen az ilyenekért felajánlott könyörgésre, mert tudja, hogyha meggyógyulnának, újra áldoznának az egészségtelen étvágy oltárán. — 1864. 4SpG 144, 145. [Lásd a 713. idézetet!] ETT 24.1

Tanulság Izrael kudarcából

30. Az Úr szavát adta az ősi Izraelnek, hogyha szigorúan ragaszkodnak hozzá és eleget tesznek minden követelményének, akkor megóvja őket az egyiptomiakra hozott betegségektől; de ezt az ígéretet az engedelmesség feltételéhez kötötte. Ha az izraeliták engedelmeskedtek volna a kapott utasításnak, ha javukra fordították volna előnyeiket, akkor egészségük és jólétük a világ szemléltető példája lett volna. Az izraeliták azonban nem teljesítették Isten szándékát, ezért nem is nyerték el az áldásokat, melyek övéik lehettek volna. Azonban József és Dániel, Mózes és Illés és sokan mások mégis nemes példát nyújtottak nekünk az élet igaz tervének eredménye felől. Hasonló hűség ma is hasonló eredményeket ér el. Számunkra írták: “Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket” (lPt 2:9). — 1909. 9T 165. ETT 24.2

31. Ha az izraeliták engedelmeskedtek volna ennek a rendelkezésnek és okultak volna belőle, ők lettek volna a világ előtt az egészség és jólét példaképei. Ha mint nép az Úr terve szerint éltek volna, védve lettek volna a más nemzeteket sújtó betegségektől. Minden más nép- nél erősebbek lettek volna testileg és élénkebbek szellemileg. — 1905. NO 197. [Lásd a 641-644. idézetet!] ETT 24.3

Keresztény versenyfutás

32.“Nem tudjátok-é, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek! Mindaz pedig aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant” (lKor 9:24-25). ETT 25.1

Ezek az önuralom és mértékletes szokások jó eredményei. A régi görögök között isteneik tiszteletére intézményesített különböző játékok tárulnak elénk Pál apostol által, hogy szemléltesse a lelki hadviselést és annak eredményeit. Akik részt akartak venni a játékokban, azokat a legszigorúbb fegyelemmel képezték ki. Tiltva volt nekik minden élvezet, mely gyengítené testi erejüket. Tilos volt a fényűző táplálék és a bor fogyasztása abból a célból, hogy elősegítsék a testi rugalmasságot, szívósságot és erőt. ETT 25.2

A legmagasabb kitüntetésnek tekintették, hogy elnyerjék a díjat, amelyért küzdöttek, a hervadó virágkoszorút, melyet a sokaság tapsa közben nyújtottak át nekik. Ha oly sokat tudtak eltűrni, oly sok önmegtagadást gyakoroltak az ily értéktelen díj elnyerése reményében amit csak egy, a legjobb szerezhetett meg -, a hervadhatatlan koronáért és az örök életért mennyivel nagyobbnak kell lennie az áldozatnak, mennyivel készségesebbnek az önmegtagadásnak! ETT 25.3

Munkát kell végeznünk szigorú, komoly munkát. Minden szokásunkat, ízlésünket és hajlamunkat az élet és egészség törvényeivel összhangban kell nevelnünk. Ezúton tudjuk biztosítani magunknak a lehető legkitűnőbb testi erőt és a szellemi tisztánlátást, hogy különbséget tudjunk tenni a gonosz és a jó között. — 1890. CTBH 25. ETT 25.4

Dániel példája

32. Ahhoz, hogy helyesen értsük meg a mértékletesség tárgykörét, a Biblia szempontjából kell ezt szemügyre vennünk; és sehol sem találhatunk átfogóbb, erőteljesebb példákat az igazi mértékletességre és az azt kísérő áldásokra, mint amit Dániel prófétának és héber társainak története nyújt a babiloni udvarban... ETT 25.5

Isten mindig megtiszteli az igazat. A legígéretesebb ifjakat a nagy hódító által leigázott minden országból Babilonba gyűjtötték össze, mégis mindegyikük közül a héber foglyok voltak vetélytársnélküliek. A délceg testalkat, a szilárd, ruganyos léptek, megnyerő ábrázat, éles felfogóképesség, tiszta lehelet - mindegyik a jó szokások bizonyítéka - a nemesség jelképe, amellyel a természet azokat tünteti ki, akik engedelmeskednek törvényeinek. ETT 26.1

Dánielnek és társainak történetét az ihletett ige oldalaira minden elkövetkezendő idők ifjainak javára jegyezték fel. Amit valaki megtett, más is meg tudja tenni. Azok a héber ifjak szilárdan álltak-e a nagy kísértésekben, és nemes bizonyságot tettek-e az igazi mértékletesség érdekében? A mai fiatalok is hasonló bizonyságot tehetnek. ETT 26.2

Ez a történet egyike azoknak, melyet meg kell fontolnunk. Veszedelmünk nem a hiányból, hanem a bőségből ered. Állandó kísértésünk a mértéktelenség. Akik erejüket sértetlenül meg akarják őrizni Isten szolgálatára, azoknak bőségükben szigorú mértékletességet kell gyakorolniuk, valamint teljes tartózkodást minden ártalmas vagy lealázó élvezettől. ETT 26.3

A felnövekvő nemzedéket oly csábítások veszik körül, amelyek az étvágy megkísértésére irányulnak. Különösen nagyvárosainkban könnyítik meg és teszik vonzóvá az élvezet minden formáját. Akik Dánielhez hasonlóan vonakodnak beszennyezni magukat, azok elnyerik mértékletes szokásaik jutalmát. Nagyobb testi szívósságukkal és a kitartás megnövekedett erejével olyan tartalékra tesznek szert, amelyet szükség esetén igénybe vehetnek. ETT 26.4

A helyes testi szokások elősegítik a szellemi fölényt. Az értelmi képesség, a testi erő és a hosszú élet megváltozhatatlan törvényektől függ. Ebben a dologban nincs “így történt”, nincs “véletlen”. A természet Istene nem lép közbe, hogy megóvja az embereket a természet törvényei megrontásának következményeitől. Sok aranyigazság rejlik e mondásban: “Minden ember a maga szerencséjének kovácsa.” Bár a szülők felelősek fiaik és leányaik jellemének alakulásáért, valamint nevelésükért és oktatásukért, ezért mégis igaz, hogy helyzetünk és hasznavehetőségünk a világban nagymértékben cselekvésünk irányától függ. Dániel és társai, bár a helyes gyermekkori nevelés és oktatás előnyeinek örvendeztek, de ezek önmagukban mégsem tették őket azzá, amivé lettek. Eljött az idő, amikor a maguk lábán kellett megállniuk mikor jövőjük függött helyes állásfoglalásuktól. Ekkor döntöttek úgy, hogy hűek maradnak a gyermekkorukban kapott tanításokhoz. Isten félelme, ami a bölcsesség kezdete - volt nagyságuk alapja. Lelke erősített minden igaz célt, és minden nemes elhatározást. — (1890) C.T.B.H. 25-28. ETT 26.5

34. Az ifjakat (Dániel, Ananiás, Misáél és Azariás] nemcsak felvették a királyi palota nevelőintézetébe, hanem arról is gondoskodtak, hogy a királyi asztal eledelét egyék, borát igyák. Mindezzel a király figyelembe vette, hogy nemcsak nagy tisztelettel van irántuk, hanem biztosította számukra az elérhető legjobb testi és szellemi fejlődést. ETT 27.1

A király elé helyezett húsételek közt ott volt a disznóhús és más olyan állathús is, melyet Mózes törvénye tisztátalannak nyilvánított, s melyet a hébereknek határozottan tilos volt fogyasztani. Dániel itt súlyos próba elé került. Ha ragaszkodna atyáinak a húsételekkel és italokkal kapcsolatos tanításához, megbántaná a királyt, valószínűleg nemcsak helyzetét, hanem életét is elveszítené; vagy figyelmen kívül hagyná az Úr parancsát s a király jóindulatát tartaná meg, ezzel biztosítaná a nagy szellemi előnyt és a leghízelgőbb világi kilátást. ETT 27.2

Dániel nem sokáig habozott. Elhatározta, szilárdan becsületes marad, bármi legyen is a következménye,“...eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, amelyből az iszik vala” Dán 1:8. ETT 27.3

Ma sok hitvalló keresztény úgy vélekedne, hogy Dániel túl válogatós volt, és szűklátókörűnek, vakbuzgónak nevezné. Nagyon is jelentéktelennek tartják az evés és ivás kérdését ahhoz, hogy ilyen határozott kiállást követeljen meg olyat, mely az összes világi előnyök feláldozását vonja maga után. Akik azonban így érvelnek, azok az ítélet után jönnek majd rá, hogy Isten kifejezett követelményeinek fordítottak hátat, s ahelyett a maguk véleményét állították fel a helyes és helytelen mértékeként. Rájönnek majd, hogy ami előttük jelentéktelennek tűnt, Isten nem tekintette annak. Követelményeinek szentül engedelmeskednünk kell. Akik elfogadják és engedelmeskednek egyik utasításának, csak mert kényelmes, és a másikat elvetik, mert annak megtartása áldozathozatalba kerül, azok leszállítják a helyes mértéket és példájukkal másokat is arra visznek, hogy félvállról vegyék Isten szent törvényét. “Így szól az Úr” legyen mindenben szabályunk... ETT 27.4

Dániel jelleme mint szembeszökő példa tárul a világ elé, hogy Isten kegyelme mit tehet a természet által elbukott és a bűn által megromlott emberrel. E nemes, magát megtagadó életnek a feljegyzése bátorítás a mindennapi ember számára. Ebből meríthetünk erőt, hogy nemesen szembeszegüljünk a kísértéssel és szilárdan, a szelídség kegyességével álljunk ki az igazságért a legerősebb próbában is. ETT 27.5

Dániel találhatott volna jól hangzó kifogást, hogy eltérjen szigorúan józan szokásaitól, Isten jóváhagyása azonban fontosabb volt neki, mint a leghatalmasabb földi uralkodó kedvezése, fontosabb, mint maga az élet. Miután udvarias viselkedésével elnyerte a héber ifjakkal rendelkező tisztviselőnek, Aspenáznak jóindulatát, Dániel azt kérte tőle, ne kelljen a király ételéből és borából fogyasztaniuk. Aspenáz attól tartott, hogyha eleget tesz e kérésnek, magára vonja a király haragját és veszélyezteti a maga életét. Mint sokan ma, ő is azt képzelte, hogy a mértékletes étkezés ez ifjakat sápadt és beteges kinézetűvé tenné, s izomerejük csökkenne, míg a király asztalának fényűző élelme edzetté, széppé tenné őket és kiváló testi erőt adna nekik. ETT 28.1

Dániel azt kérte, tíznapos próbával döntsék el az ügyet engedjék meg a héber ifjaknak, hogy rövid ideig egyszerű ételt egyenek, míg társaik a király finom ételeit fogyasztják. Végül is helyt adtak kérésének, és Dániel érezte, hogy megnyerte ügyét. Bár még ifjú volt, többször tanúja lehetett annak, hogy a bor és a fényűző étkezés mily ártalmas a testi és szellemi egészségre. ETT 28.2

A tíz nap leteltével az eredmény pontosan az ellenkezője volt Aspenáz elvárásának. Akik szokásaikban mérsékeltek voltak, azok nemcsak a személyes megjelenésükben, hanem testi tevékenységükben és szellemi frissességükben is feltűnő fölényt mutattak étvágyukat kielégítő társaik felett. E próba eredményeképp Dánielnek és társainak megengedték, hogy folytassák egyszerű étrendjüket a birodalom kötelességeire való felkészülésük egész ideje alatt. ETT 28.3

Isten jóváhagyásának megnyerése

Az Úr jóváhagyással tekintett a héber ifjak határozottságára és önmegtartóztatására, s áldása kísérte őket. “Adott az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is.” A kiképzés három évének elteltével, amikor a király megvizsgálta tehetségüket és képességüket“...mindnyájuk között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáél és Azariás, és állának a király előtt. És minden bölcs és értelmes dologban, amely felől a király tőlük tudakozódik, tízszerte okosabbnak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában valának” (Dán 1:17, 19-20). ETT 28.4

Tanulság rejlik ebben mindenki, de különösen a fiatalok számára. Az Isten követelményei iránti szigorú engedelmesség jó hatással van a test és az értelem egészségére. Ahhoz, hogy elérjük a legmagasabb erkölcsi és értelmi színvonalat, szükséges Istentől bölcsességet és erőt kérnünk, azonkívül életünk minden szakaszában ragaszkodnunk kell a szigorú mértékletességhez. Dániel és társai tapasztalatában példát találunk arra, hogy az elv diadalmaskodott az étvágy kielégítésének kísértésén. Az megmutatja nekünk, hogy az ifjak a vallásos elv által diadalmaskodhatnak a test vágyain és hűek maradhatnak Isten követelményeihez, még ha súlyos áldozatukba kerül is. — R&H 1881. jan. 25. [Dániel étrendje. 117, 241, 242] ETT 28.5

Készületlenek a hangos kiáltásra

35. Tudomásomra hozták, hogy az egészségügyi megújulás a harmadik angyal üzenetének része, és oly szorosan kapcsolódik hozzá, mint a kar és kéz a testhez. Láttam, hogy nekünk, mint népnek előre haladást kell tennünk e nagy munkában. A lelkészeknek és a népnek egyetértésben kell működniük. Isten népe nem készült fel a harmadik angyal hangos kiáltására. Maguknak kell elvégezniük e feladatot a maguk számára, amit nem kell Istenre hagyniuk, hogy ő végezze érettük. E feladatot rájuk hagyta, hogy elvégezzék. Ez egyéni munka, senki sem végezheti el a másikért. “Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket” (2Kor 7:1). Korunk uralkodó bűne a falánkság. Az élvezetet nyújtó étvágy rabszolgává teszi a férfiakat és nőket, elhomályosítja értelmüket, annyira eltompítja erkölcsi érzékenységüket, hogy nem becsülik Isten szavának szent, felemelő igazságait. Alacsonyabb rendű hajlamok uralják a férfiakat és nőket. ETT 29.1

Isten népének meg kell ismernie magát, hogy elkészüljön az elváltozásra. Meg kell érteniük testük szerkezetét, hogy a zsoltáríróval felkiálthassanak: “Áldalak, amiért csodálatosan megalkottál” (Zsolt 139:14 kat. ford.). Étvágyukat mindig alá kell rendelniük az erkölcsi és értelmi szerveknek. A test legyen az értelem szolgája, ne pedig fordítva. — 1867. 1T 486, 487. ETT 29.2

Előkészület a felüdülésre

36. Isten elvárja népétől, hogy megtisztítsa magát a test és lélek minden szennyétől, és az Úr félelmében tegye tökéletessé megszentelődését. A közönyöseket, akik kivonják magukat e munka alól, várva, hogy az Úr tegye meg értük, amit tőlük vár el, könnyűnek fogja találni, amikor a föld szelídjei akik teljesítették rendelkezéseit el vannak rejtve az Úr haragja napján. ETT 30.1

Tudtomra adták, ha Isten népe a maga részéről nem tesz erőfeszítést, de várja a felüdülés elnyerését, ami eltávolítja helytelenségeit, kijavítja tévedéseit; ha abban bízik, hogy az megtisztítja őt a test és lélek szennyétől és alkalmassá teszi a harmadik angyal hangos kiáltására, híjával találtatik. A felüdülés, vagy Isten ereje csak azokra árad, akik előkészítették magukat az Isten által parancsolt munkának a cselekvése által, azaz megtisztították magukat a test és lélek minden szennyétől, s Isten félelmében tökéletessé tették megszentelődésüket. 1867. 1T 619. ETT 30.2

Felhívás a tétovázókhoz

37. A megbízható elvek követésében elkövetett bukások elcsúfították Isten népének történelmét. Az egészségügyi megújulásban folytonos volt a visszaesés, aminek következtében a lelkiség nagy hiányával megszégyenült Isten. Korlátokat emeltek, melyeket sohasem láttunk volna, ha Isten népe a világosságban jár. ETT 30.3

Megengedjük-e, akiknek olyan nagyszerű lehetőségeink nyíltak, hogy a világiak előttünk járjanak egészségügyi megújulás terén? Helytelen étkezés által lealacsonyítsuk-e gondolkodásunkat és visszaéljünk tehetségünkkel? Áthágjuk-e Isten szent törvényét az önző szokások követésével? Következetlenségünk közmondássá legyen? Olyan keresztényietlen életet éljünk-e, hogy a Megváltó szégyenkezzék testvéreinek nevezni minket? ETT 30.4

Ne végezzük-e inkább azt az orvosi misszionáriusi munkát ami a gyakorlati evangélium -, úgy élvén, hogy Isten békéje uralhassa szívünket? Ne mozdítsuk-e el minden botránykövet a hitetlenek lába elől, arra emlékezve, mi felel meg a keresztényi hitvallásnak? Sokkal jobb, ha lemondunk a keresztény névről, mint hitvallók legyünk, de kielégítjük az étvágyat, mely erősíti a szentségtelen szenvedélyt. ETT 30.5

Isten felszólít minden gyülekezeti tagot, hogy szentelje életét fenntartás nélkül az Úr szolgálatára. Határozott megújulásra hív. Az egész teremtett világ nyög az átok alatt. Isten népe ott foglaljon helyet, ahol növekedik a kegyelemben, és az igazság által megszentelődik testben, lélekben, szellemben. Mikor elszakadnak minden egészségpusztító élvezettől, akkor jobban megértik, miben áll a valódi istenfélelem. Akkor csodálatos változás látható vallásos életükben. — (R&H 1902. máj. 27.) C.H. 578, 579. ETT 31.1

Mindnyájan megpróbáltatunk

38. Nagyon fontos, hogy egyénenként megtegyük a magunkét, s értelmes emberek módjára tudjuk, mit kell ennünk és innunk, hogyan kell élnünk, hogy megóvjuk egészségünket. Valamennyien próbára vagyunk téve, hogy meglássék, vajon elfogadjuk-e az egészségügyi megújulás elveit vagy a vágyaink kielégítését követjük. ETT 31.2

Senki se gondolja, hogy az étkezés dolgában azt teheti, ami neki tetszik. Legyen nyilvánvaló mindazok előtt, akik asztalodnál foglalnak helyet, hogy az étkezésben is azt az elvet követed, mint minden másban, mely Isten dicsőségét nyilvánítja ki. Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy másként tegyetek, mert a jövendő halhatatlan életre kell a jellemet kialakítanotok. Súlyos felelősség nyugszik az emberen. Értsük meg felelősségünket és vállaljuk nemesen az Úr nevében. ETT 31.3

Így szólok mindazokhoz, akiket az étvágy élvezete kísért, álljatok ellen a kísértésnek és szorítkozzatok az egészséges ételek fogyasztására. Neveljétek magatokat, hogy megszeressétek az egészséges táplálkozást. Az Úr segít azoknak, akik igyekeznek segíteni magukon; de ha az ember nem erőlteti meg magát, hogy kövesse Isten szándékát és akaratát, akkor hogyan tudna együttmunkálkodni vele? Tegyük meg a magunk részét; félelemmel és rettegéssel munkáljuk üdvösségünket - félelemmel és rettegéssel, nehogy hibát kövessünk el testünkkel kapcsolatban, melyért Isten előtt felelősek vagyunk, hogy a lehető legjobb egészségben tartsuk meg. — R&H 1910. febr. 10. ETT 31.4

A valódi megújulás a szív megújulása

39. Akik isten szolgálatában szeretnének dolgozni, ne keressék a világias örömöket és az önző élvezetet. Intézményeinkben az orvosok legyenek átitatva az egészségügyi megújulásnak élő elveivel. Az ember sosem lesz addig igazán mértékletes, amíg Krisztus kegyelme nem lesz maradandó elv a szívében. A világ minden ígérete sem tesz téged és feleségedet egészségügyi újítóvá. Étrend puszta megszorítása nem gyógyítja romlott étvágyatokat. ...testvér és testvérnő mindaddig nem gyakorol mindenben mértékletességet, míg Isten kegyelme át nem alakította szívüket. ETT 31.5

A körülmények nem munkálhatják a megújulást. A kereszténység a szív megújulását javasolja. Amit Krisztus belül elvégez, azt kell a megtért gondolkodás felügyelete alatt megvalósítanunk. Az az elgondolás, hogy kívülről kezdjünk befelé haladni, sohasem vált be és sosem fog beválni. Istennek az a terve veletek, hogy magában a minden nehézségek gyökerében, a szívben kezdje, s akkor szívetekből az igaz élet elvei fognak fakadni, akkor megújulás lesz kívül és belül. — 1896. Special Testimonies, Series A. No. 9. 54. ETT 32.1

40. Akik a színvonalat oly közelre emelik Isten rendjéhez, amennyire csak tudják az Istentől igéje és Lelkének bizonysága által nékik adott világosság szerint, azok nem változtatják meg cselekvésük irányát, hogy eleget tegyenek Isten bölcs rendje ellenére élő barátaik vagy rokonaik - kívánságainak bármennyien is legyenek -. Ha elv irányít bennünket e dolgokban, ha megtartjuk az étrend szigorú szabályait, ha keresztényekként Isten elgondolása szerint szoktatjuk ízlésünket, akkor olyan befolyást gyakorolunk, amely megnyeri Isten tetszését. A kérdés az, akarunk-e igaz egészségügyi újítók lenni? — Letter 3, 1884. [Lásd 720. idézet!]. ETT 32.2

Elsődleges kérdés

41. Tanítást kaptam, hogy üzenetet adjak népünknek az egészségügyi megújulás tárgyában, mert sokan visszaestek az egészségügyi megújulás elvei iránti korábbi hűségükből. ETT 32.3

Istennek gyermekeivel való célja, hogy Krisztusban nőjenek fel a teljes férfiúi korra. Ezért helyesen kell használniuk elméjük, lelkűk és testük minden erejét. Nem engedhetik meg maguknak, hogy eltékozolják akár szellemi, akár testi erejüket. ETT 32.4

Elsődleges kérdés, hogyan őrizzék meg egészségüket. Ha istenfélelemmel tanulmányozzuk e kérdést, megtanulhatjuk, az a legjobb a testi és lelki fejlődésünk számára, ha ragaszkodunk az egyszerű étrendhez. Tanulmányozzuk türelmesen e kérdést! A bölcs döntéshez tudásra és ítélőképességre van szükségünk. A természet törvényeinek nem ellenállnunk, hanem engedelmeskednünk kell. ETT 32.5

Akik utasításokat kaptak a húsételek, a tea, a babkávé, a nehéz és egészségtelen ételkészítmények káros fogyasztásáról, s elhatározták, hogy áldozathozatallal lépnek szövetségre Istennel, azok nem elégítik ki étvágyukat olyan ételekkel, melyekről tudják, hogy egészségtelenek. Isten megköveteli, hogy tisztítsuk meg étvágyunkat, az ártalmas dolgokban pedig legyünk önmegtartóztatók. El kell végeznünk e feladatot, mielőtt népe tökéletesként állhatna előtte. ETT 33.1

Isten maradék népének megtértnek kell lennie. Ennek az üzenetnek a hirdetését a lelkek megtérésének és megszentelődésének kell követnie. E mozgalomban éreznünk kell Isten Lelkének erejét. Csodálatos és határozott üzenet ez, ami mindent jelent befogadójának és amit hangos kiáltással kell hirdetnünk. Igazán és megingathatatlanul kell hinnünk, hogy ez az üzenet egyre növekvő fontossággal halad majd előre az idők végéig. ETT 33.2

Akadnak olyan hívők, akik ugyan Isten üzenetének fogadják el a bizonyságtételek bizonyos részeit, mégis elvetik a kedvenc bűneiket elítélő részeket. Ezek az emberek a maguk és a gyülekezet jóléte ellen tesznek. Lényeges, hogy világosságban járjunk, amíg a világossággal rendelkezünk. Akik állítják, hogy hisznek az egészségügyi megújulásban, de mindennapi életükben mégis annak elvei ellen dolgoznak, azok kárt tesznek lelkűkben, s rossz hatással vannak a hívők és hitetlenek gondolkodására. ETT 33.3

Az igazság ismerőin az az ünnepélyes felelősség nyugszik, hogy minden tevékenységük egyezzen meg hitükkel, hogy életük nemes és megszentelt legyen, hogy készen álljanak a munkára, melyet az üzenet zárónapjaiban gyorsan kell elvégezniük. Idejüket és erejüket nem pazarolhatják bűnös kívánságokba való merülésre. Kényszerítő komolysággal kell vennünk most e szavakat:“Bánjátok meg azért és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől” (ApCsel 3:19). Közülünk sokakból hiányzik a lelkiség, akik hacsak teljesen meg nem térnek bizonyosan elvesznek. Megengedhetitek-e magatoknak ezt a kockázatot?... ETT 33.4

Egyedül Krisztus ereje viheti véghez szívünk és gondolkodásunk átalakulását, amit pedig mindenkinek tapasztalnia kell, aki részese kíván lenni az új életnek a mennyek országában.“...Ha valaki újonnan nem születik - mondta az Üdvözítő - nem láthatja az Isten országát” (Jn 3:3). Csakis az a vallás vezethet Istenhez, amely Istentől jön. Ahhoz, hogy helyesen szolgáljuk Istent, Isten Lelkétől kell születnünk. Ő éberré tesz. Megtisztítja szívünket, megújítja gondolkodásunkat és új befogadóképességet ad Isten ismeretére és szeretetére. Készségesen engedelmessé tesz minden követelménynek. Ez az igaz istentisztelet. — 1909. 9T 153-156. ETT 33.5

Egységes arcvonal

42. Nékünk adatott az egészségügyi megújulás előrehaladásának munkája. Az Úr elvárja népétől, hogy összhangban éljen. Mint tudnotok kell, nem fogjuk elhagyni azt az álláspontot, melyet az elmúlt harmincöt év alatt az Úr utasítása szerint elfogadtunk. Vigyázzatok, hogyan helyezkedtek szembe az egészségügyi megújulás munkájával. Az előre fog haladni, hiszen az az Úr eszköze, hogy csökkentse világunkban a szenvedést és népét is megtisztítsa. ETT 34.1

Vigyázzatok, milyen álláspontra helyezkedtek, nehogy megoszlást okozzatok! Testvérem, még ha el is mulasztod, hogy életedbe és családod életébe hozd az áldást, melyet az egészség megújulása elveinek követése hoz, ne okozz kárt másoknak azzal, hogy szembeszegülsz az Isten-adta világossággal e tárgyban. — 1902. Letter 48. ETT 34.2

[Special Testimonies, Series A, No 7. 40] C. H. 561, 562.

43. Az Úr üzenetet adott népének az egészségügyi megújulásról. E fény már harminc éve tündöklik ösvényükre, s az Úr nem támogathatja szolgáit oly pályán, mely ellensúlyozná azt. Rosszallását váltja ki, ha szolgái ama üzenete ellenére cselekszenek, melyet azért adott nekik, hogy továbbadják. Jóváhagyhatja-e, mikor a munkások fele azt tanítja, hogy az egészség megújulásának elvei oly szorosan összefüggnek a harmadik angyal üzenetével, mint a kar a testtel, miközben munkatársaik a cselekedeteikkel homlokegyenest ellenkező elveket hirdetnek? Isten szemében ez bűnnek számít... ETT 34.3

Semmi sem hoz oly csüggedést az Úr őreire, mintha olyanokkal dolgoznak együtt, akiknek megvan ugyan a szellemi képességük és megértik hitünk alapjait, de tanításaikkal és példájukkal közönyt tanúsítanak az erkölcsi kötelezettség iránt. ETT 34.4

Nem űzhetünk gúnyt az Isten-adta egészségügyi megújulásnak világosságából anélkül, hogy ne ártana azoknak, akik megkísérlik azt; senki sem remélheti, hogy sikeres lehet Isten munkájában, miközben tanítása és példamutatása ellenkezik az Isten küldte fénnyel. — Letter 48, 1902. ETT 34.5

44. Fontos, hogy lelkészeink oktatást adjanak a megtartóztató életmódról. Meg kell mutatniuk a kapcsolatot, hogy az étkezés, a munka, a pihenés, a ruházkodás támogatja az egészséget. Mindenkinek, aki az utolsó napok igazságát hiszi, tennie kell valamit ez ügyben. Rájuk vonatkozik, és Isten elvárja tőlük, hogy ébredjenek fel s legyenek érdekeltek e megújulásban. Eljárásuk nem fog neki tetszeni, ha közönyösen veszik e kérdést. — 1867. 1T 618. ETT 35.1

Botladozás az áldáson

45. Az angyal így szólt:“.. .tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek” (lPt 2:11). Belebotlottál az egészségügyi megújulásba. Az igazság fölösleges függelékének tűnik előtted. Ez nem így van, ez az igazság része. Olyan munka van előtted, amely mélyebben vág húsodba és jobban megpróbál majd, mint idáig bármi, ami rád következett. Míg habozol és visszahúzódsz, amíg elmulasztod, hogy megragadd azt az áldást, melynek elnyerése előjogod, addig veszteség ér. Azon a nagy áldáson botladozol, amit a menny helyezett ösvényedre, hogy megkönnyítse haladásodat. Sátán a legrosszabb megvilágításban állítja ezt eléd, hogy azzal szállj szembe, ami a legnagyobb áldásodra testi és lelki egészségedre lenne. — 1867. 1T 546 ETT 35.2

[Mentségek Sátán befolyása alatt elkövetett rossz cselekedetekre. 710].

Gondoljunk az ítéletre!

46. Az Úr önkénteseket hív, hogy lépjenek seregébe. Beteg férfiaknak és nőknek szükséges, hogy az egészségügy újítói legyenek. Isten együtt fog munkálkodni gyermekeivel, hogy megóvja egészségüket, ha körültekintően étkeznek, visszautasítva a gyomrukra rótt fölösleges terhet. Irgalmából biztonságossá és biztossá tette a természet útját, elég szélessé mindazok számára, akik azon járnak. A föld egészséges és erőt nyújtó termékeit adta nekünk táplálékul. ETT 35.3

Aki nem engedelmeskedik Isten utasításainak, melyet igéjében és teremtett világában nyújtott, aki nem hallgat az isteni parancsokra, annak hiányos lesz a lelki élete. Beteges keresztény az ilyen. Gyengélkedő a lelki élete. Él ugyan, mégis hiányzik életéből a jó illat. Elfecsérli a kegyelem értékes perceit. ETT 35.4

Sokan súlyosan ártottak testüknek az élet törvényeinek figyelmen kívül hagyásával, könnyen előfordulhat, hogy soha nem heverik ki hanyagságuk következményeit; de még most is bűnbánatot tarthatnak és megtérhetnek. Az ember megkísérli, hogy Istennél bölcsebb legyen. A maga törvénye lett. Isten felhív, vegyük figyelembe követelményeit, ne hozzunk rá többé szégyent azzal, hogy eltörpítjük testi, szellemi és lelki képességeinket. Idő előtti romlás és halál a következménye annak, ha elhagyjuk Istent és a világ útjait követjük. Aki kedvez magának, annak viselnie kell a büntetést. Az ítéletkor látni fogjuk, hogy Isten mennyire komolyan veszi az egészség törvényeinek megsértését. Akkor, ha visszatekintünk viselkedésünkre, látni fogjuk, milyen Isten-ismeretre tehettünk volna szert, mily nemes jellemet alakíthattunk volna ki, ha a Bibliát tesszük tanácsadónkká. ETT 36.1

Az Úr várja, hogy népe végre értelmes és bölcs legyen. Ha látjuk a nyomorúságot, az eltorzulást, a betegséget, mely a testről való helyes gondolkodás ismeretének hiánya miatt jött világunkba, hogyan tarthatjuk vissza magunkat, hogy ne hangoztassuk a figyelmeztetést? Krisztus kijelentette, ahogyan Noé napjaiban volt mikor a föld megtelt erőszakkal és megromlott a bűntől úgy lesz akkor is, amikor az Emberfia megjelenik. Isten nagy világosságot nyújtott nekünk, s ha járunk e világosságban, meglátjuk szabadítását. ETT 36.2

Határozott változásra van szükség. Ideje, hogy megalázzuk büszke, makacs szívünket és keressük az Urat, amíg megtalálható. Mint népnek, meg kell alázni szívünket Isten előtt, mert a következetlenség hegei csúfítják életünket. ETT 36.3

Az Úr csatlakozásra szólít fel. A nap előrehaladt, közel az éjszaka. Isten ítélete a földön és a tengeren látható. Nem kapunk második próbaidőt. Nincs arra idő, hogy hamis lépéseket tegyünk. Mindnyájan köszönjük meg Istennek, hogy még mindig van lehetőségünk a jellemformálásra az eljövendő, örök élet számára. — Letter 135,1902. ETT 36.4