Étrendi és táplálkozási tanácsok

2. Fejezet — Étrend és lelkiség

Bűn a mértéktelenség

47. Akik istenfélelmet vallanak, ne tekintsék közömbösen a test egészségét, ne áltassák magukat, hogy a mértéktelenség nem bűn és nem hat ki lelkiségükre. Szoros a kapcsolat a testi és erkölcsi természet között. [R&H 1881. jan. 25.] C.H. 67. ETT 37.1

48. Ősszüleink esetében a mértéktelenség vágyának Éden elvesztése volt a következménye. A minden dologban való mértékletességnek nagyobb szerepe van az Édenbe való visszajutásunkhoz, mint ahogy azt sokan képzelik. 1905. NO 80. ETT 37.2

49. A testi törvény áthágása Isten törvényének megrontása. Jézus Krisztus a Teremtőnk. Ő lényünk alkotója, ő teremtette az ember szervezetét. Ő szerezte a test törvényeit, amint ő az erkölcsi törvény szerzője is. Az az ember, aki hanyag és vakmerő a testi egészségét illető szokásokban és tettekben, az bűnt követ el Isten ellen. Sokan, akik vallják, hogy szeretik Jézus Krisztust, nem tanúsítanak kellő tiszteletet az iránt, aki életét adta oda, hogy megmentse őket az örök haláltól. Nem tisztelik, nem becsülik, nem ismerik el. Ezt megmutatják testük sérelmére elkövetett lényük törvényeinek megsértésével. Ms 49. 1897. ETT 37.3

50. A természet törvényeinek folyamatos megszegése nem más, mint Isten törvényeinek folyamatos megrontása. A mindenütt látott szenvedés és gyötrelem mai tömkelege, a világot most elárasztó eltorzulás, rokkantság, betegség és gyengeelméjűség kórházzá teszi azt, ahhoz képest, ami lehetne és amit Isten szeretett volna; és a jelen nemzedéknek gyenge a szellemi, erkölcsi és testi ereje. Minden nyomorúság azért halmozódott fel nemzedékről nemzedékre, mert a bukott ember megszegi Isten törvényét. A megromlott étvágy kielégítése következtében pedig égbekiáltó bűnöket követnek el. 1876. 4T 30. ETT 37.4

51. Ha túlságosan belemerülünk az evésbe, ivásba, alvásba, aggodalmakba vagy társas életbe, bűnt követünk el. A test és az elme minden erejének összecsengő, egészséges tevékenysége boldogságot ered- ményez; s minél magasztosabbak és kifinomultabbak ezek az erők, annál tisztább és zavartalanabb lesz a boldogság. 1880. 4T 417. ETT 37.5

[Isten feljegyzi a mértéktelenség vétkét. 246.]

Amikor lehetetlen a megszentelődés

52. Az emberiséget sújtó betegségek legnagyobb része rossz szokásainak vagy szándékos tudatlanságának a következménye, mert semmibe veszi azt a világosságot, melyet Isten adott neki lénye felől. Lehetetlenség megdicsőítenünk Istent életünk törvényeit megrontva. Lehetetlenség, hogy a szív fenntartsa az Isten iránti megszentelődést, amíg kielégítjük túlzott étvágyunkat. A beteges test és a szétzilált szellemi képesség - az ártalmas testi kívánságok szakadatlan kielégítése miatt - lehetetlenné teszi a test és a lélek megszentelődését. Az apostol megértette a test egészséges állapotának fontosságát a keresztény jellem sikeres tökéletesítése érdekében: “Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek” (lKor 9:27). Megemlíti a Lélek gyümölcseit, köztük a megtartóztatást is. “Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt” (Gál 5:24). Health Reformer, 1878. március. ETT 38.1

[Lehetetlen a keresztény tökéletességet elérni, amíg az étvágy uralkodik rajtunk. 356.]

A szándékos tudatlanság növeli a bűnt

53. Kötelességünk megtanulni, hogyan őrizzük meg testünket a lehető legegészségesebb állapotban és szent kötelességünk az Isten által kegyelmesen adott világosságban élni. Ha behunyjuk szemünket a fény elől, mert attól tartunk, hogy felismerjük helytelen tetteinket, melyekről nem akarunk magunktól lemondani, bűnünk nem kevesbedik, hanem növekszik. Ha valamiben hátat fordítunk a fénynek, akkor majd másban is hátat fogunk fordítani. Ugyanolyan bűn, ha testünk törvényeit sértjük meg, mintha a Tízparancsolat egyikét rontanánk meg, mert egyiket sem követhetjük el Isten törvényének megszegése nélkül. Nem szerethetjük az Urat teljes szívünkből, elménkből, lelkűnkből és erőnkből, amíg az Úrnál sokkal jobban szeretjük hasunkat, az íz érzetét. Napról napra csökkentjük erőnket, mellyel Istent dicsőíthetnénk meg, pedig ő teljes erőnket és teljes szellemi képességünket igényli. Bár Krisztus követőinek valljuk magunkat, akik a halhatatlanságra való felkészülés utolsó simításait végezzük, ártalmas szokásainkkal mégis egyre csökkentjük életerőnket. ETT 38.2

Testvéreim! Olyan kötelesség vár rátok, amit senki el nem végezhet helyettetek. Ébredjetek fel a közönyötökből, akkor Krisztus életet ad nektek! Változtassatok életmódotokon, evésteken, ivástokon és munkátokon! Amíg az évek óta járt utat folytatjátok, addig képtelenek lesztek felismerni a szent és örökkévaló dolgokat. Fogékonyságotok eltompult, értelmetek homályba borult. Nem növekedtetek a kegyességben és az igazság ismeretében, amint az előjogotok volt. Nem fejlődtetek a lelkiségben, hanem a sötétség egyre inkább sűrűsödött. — 1868. 2T 70, 71. ETT 39.1

54. Isten teremtői tevékenységének koronája az Isten képére alkotott ember volt, hogy Isten hasonmása legyen... Az ember azért is értékes Istennek, mert a maga képére teremtette. E tény az előírás és példa valamint az étvágy vagy bármily más bűnös gyakorlat élvezete által benyomást kell hogy tegyen ránk ama tanítás fontosságáról, milyen súlyos a testet meggyalázó bűn, melynek rendeltetése Isten képviselése a világ előtt. R&H. 1895. jún. 18. ETT 39.2

[A világosan kijelentett természeti törvény. 97.]

Az engedetlenség szellemi hatása a test törvényeire

55. Isten folyamatos fejlődést vár el népétől. Meg kell tanulnunk, hogy az étvágy kielégítése szellemi fejlődésünknek és lelkünk megszentelődésének legfőbb akadálya. Az egészségügyi megújulásra való minden hivatkozásunk ellenére közülünk sokan helytelenül étkeznek. 1909. 9T 156. ETT 39.3

56. Ne készítsünk szombatra dúsabb és változatosabb táplálékot, mint egyéb napokra! Együnk szombaton kevesebbet és egyszerűbb ételeket, hogy tiszta és friss aggyal jobban megértsük a lelki dolgokat! Megterhelt gyomor megterhelt agyat jelent. Hallhatjuk a legértékesebb tanításokat, de nem fogjuk fel azokat, mert gondolkodásunkat összezavarja a helytelen étrend. Sokan nem gondolják, hogy a szombati lakmározással mily alkalmatlanná teszik magukat e nap szent alkalmainak kihasználására. 1905. NO 213. ETT 39.4

57. Megmutatták nekem, hogy némely sátor-összejövetelünk meg sem közelíti az Úr által tervezett színvonalat. Népünk készületlenül jön Isten Lelkének meglátogatására. Legtöbb testvérnő a találkozás előtt sok időt szentel a ruházat külső díszítésére, míg teljesen megfeledkezik a belső ékességről, mely nagy érték Isten szemében. Sok időt töltenek a fölösleges főzéssel is, a gazdag torták, kalácsok és más élelmiszerek készítésével, melyek kifejezetten ártanak azoknak, akik elfogyasztják. Ha testvéreink jó kenyérről és más egészséges ételfajtákról gondoskodnának, ők és családjuk jobban előkészülnének az élet igéjének megbecsülésére, és sokkal érzékenyebbek lennének a Szentlélek befolyására. ETT 39.5

Gyakran oly ételekkel terhelik túl gyomrukat, melyek ritkán egyszerűbbek, mint amit otthon fogyasztanak, ahol kétszer vagy háromszor többet mozognak. Ettől annyira bódult a gondolkodásuk, hogy nehezükre esik értékelni az örökkévaló dolgokat, és az összejövetel befejeztével csalódottak, mert nem örvendeztek Isten Lelkének... Az élelmezés és a ruházkodás kérdése legyen másodlagos. Még otthon lássunk hozzá szívünk vizsgálatához. 1882. 5T 162-164. ETT 40.1

[A kielégített étvágy megakadályozza a jelen igazság megértését. 72.]

[A kielégített étvágy megbénítja az érzékeket. 227.]

[A kielégített étvágy tompítja az agyat. 209, 226.]

[A kielégített étvágy képtelenné teszi az embert, hogy terveket fektessen le és tanácsadó legyen. 71.]

[A kielégített étvágy gyengíti a gyermekek lelki, szellemi és testi erejét. 346.]

[Az Ige fénylő igazságai alatti alvás. 222.]

[A szellemi és erkölcsi erő növekedik a mértéktartó étrend által. 85, 117, 206.]

[A húsételek hatása a szellemi erőre. 678, 680, 682, 686.]

[Továbbiak a sátor-összejövetel étrendjéről. 124.]

Az igazság értékelésére gyakorolt hatás

58. Világos, erőteljes gondolkodásra van szükségetek, hogy nagyra becsüljétek az igazság magasztos voltát, értékeljétek a bűntörlést és helyesen mérlegeljétek az örökkévaló dolgokat. Ha helytelen úton jártok, ha helytelen étkezési szokásokba merültök és ezzel gyengítitek szellemi erőtöket, akkor nem fogjátok mindennél többre becsülni az üdvösséget, az örök életet. Pedig ez késztetne arra, hogy Krisztus életéhez szabjátok életeteket. Akkor nem fogtok komolyan, magatokat megtagadva törekedni, hogy teljesen Isten akaratához igazodjatok. Pedig Isten igéje ezt várja tőletek is. Arra sem fogtok törekedni, amire feltétlenül szükségtek van: erős erkölcsre, ami a halhatatlanság utolsó simítása. 1868. 2T 66. ETT 40.2

59. Még ha szigorúan ragaszkodtok is az egészséges ételekhez, megdicsőíthetitek-e Istent testetekben, lelketekben - pedig mindkettő az övé - ha rengeteget esztek? Akik túlterhelik gyomrukat s ezzel leterhelik szervezetüket, azok nem tudják értékelni a hallott igazságot. Képtelenek felrázni eltompult agyukat, hogy megértsék a bűntörlés értékét és a bukott emberért hozott nagy áldozatot. Az ilyenek nem tudják értékelni a nagy, drága, túláradó jutalmat, mely a hűséges győzők számára van félretéve. Sose engedjük meg, hogy természetünk testi szükségletei eluralkodjanak erkölcsi és szellemi vonásainkon. 1870. 2T364. ETT 41.1

60. Némelyek féktelen étvágyat engednek meg maguknak, mely a lélek ellen harcol és örökösen csak akadályozza lelki fejlődésüket. Lelkiismeretük állandóan vádolja őket, és ha valaki nyílt igazságokról szól, készek a megsértődésre. Rossz a lelkiismeretük, és azt érzik, szándékosan választották ki az őket érintő tárgyat. Megbántottaknak, megsebzetteknek érzik magukat és visszavonulnak a szentek összejöveteleitől. Leszoknak a összejövetelről, mert így nincs háborgatva lelkiismeretük. Hamarosan elvesztik az összejövetelek iránti érdeklődésüket és az igazság iránti szeretetüket. Ha nem újulnak meg teljesen, akkor visszatérnek és elfoglalják helyüket a lázadó seregben, mely Sátán fekete zászlaja alatt áll. Ha megfeszítik a lélek ellen rugódozó testi kívánságokat, akkor nem állnak félre az útból, ahol az igazság nyilai ártalmatlanul haladnak el mellettük. De míg belemerülnek a féktelen étvágyba és így bálványaikat melengetik, addig az igazság nyila célpontjául teszik ki magukat, és ha egyáltalán szólják az igazságot, elkerülhetetlenül megsebzi őket... ETT 41.2

A természetellenes izgatószerek ártalmasak az egészségre és kábító hatással vannak az agyra. Lehetetlenné teszik, hogy nagyra becsüljük az örökkévaló dolgokat. Akik ilyen bálványokat melengetnek, azok képtelenek kellően értékelni az üdvösséget, amit Krisztus tett lehetővé számukra az önmegtagadó, a szüntelen szenvedő és szemrehányó életével s azzal, hogy végül lemondott ártatlan életéről, hogy megmentse a haláltól a veszendő embert. 1867. 1T 548, 549. ETT 41.3

61. A vaj és a hús izgatóan hatnak. Ezek kárt tettek a gyomorban, elrontották az ízlést. Az agy érzékeny idegei elzsibbadtak és a féktelen étvágyat erősítették a szellemi és erkölcsi vonások kárára. E magasabb rendű erők, melyeknek uralkodniuk kellene, egyre gyengültek, ezért nem ismerték fel az örökkévaló dolgokat. Bénulás éri a lelket, az Istent tisztelő vonásokat. Sátán diadalt ül, mert látja, milyen könnyen tud betörni az étvágy segítségével, milyen könnyen tudja uralni a férfiak és nők szellemi képességét, melyet a Teremtő jó és nagyszerű feladatra szánt. 1870. 2T 486. ETT 41.4

[Aki mértéktelen, képtelen felbecsülni a bűnbocsánat értékét. 119.]

[Az igazság megszentelő hatása képtelen átalakítani a mértéktelent. 780.]

A felismerésre és a döntésre gyakorolt hatás

62. Mindaz, ami testi erőnket csökkenti, gyengíti értelmünket is; roncsolja azt a képességünket, amellyel különbséget tudunk tenni jó és rossz között; kevésbé tudjuk a jót választani, és kevesebb erőnk lesz azt cselekedni, aminek helyességéről meggyőződtünk. ETT 42.1

Ha visszaélünk testi képességeinkkel, lerövidítjük azt az időt, amelyben életünket Isten dicsőségére használhatjuk, és alkalmatlanok leszünk arra a munkára, amelyet Isten reánk bízott. 1900. KP 239. ETT 42.2

63. Akik, bár elnyerték a világosságot arról, hogyan táplálkozzanak és öltözködjenek egyszerűen és így engedelmeskedjenek az erkölcsi és testi törvényeknek, de mégis elfordulnak a kötelességükre mutató világosságtól, azok más dolgokban is kibújnak kötelességük alól. Azzal, hogy kibújnak a kereszt alól, melyet vállalniuk kellene, hogy összhangban éljenek a természet törvényeivel, azok lelkiismeretükön ejtenek csorbát, s az ilyenek, hogy elkerüljék a gyalázatot, áthágják a tízparancsolatot. Némelyek határozott vonakodással tűrik el a keresztet és megvetik a szégyent. 1890. CTBH 159. ETT 42.3

64. Akik betegséget hoznak magukra önző kívánságaik kielégítésével, azok nem rendelkeznek egészséges testtel és értelemmel. Az ilyenek képtelenek mérlegelni az igazság bizonyítékát és megérteni Isten követelményeit. Amíg mindenáron azt az utat folytatják, amelyik még mélyebbre zülleszti őket, addig Megváltónk nem fogja annyira lenyújtani karját, hogy az ilyeneket lesüllyedt állapotukból felemelje. ETT 42.4

Mindenkitől elvárják, hogy tegyék meg amit csak tudnak, hogy egészségben őrizzék meg testüket és elméjüket. Ha mindenáron kielégítik romlott étvágyukat, eltompítják érzékenységüket és ködössé teszik felfogóképességüket úgy, hogy képtelenek méltányolni Isten magasztos jellemét vagy gyönyörködni igéjének tanulmányozásában, akkor biztosak lehetnek abban, Isten éppúgy nem fogadja el értéktelen áldo- zatukat, mint Kainét. Isten elvárja tőlük, tisztítsák meg magukat a test és lélek minden szennyétől és Isten félelmében tegyék teljessé szentségüket. Miután az ember mindent elkövetett, hogy étvágyának és vétkes szenvedélyének megtagadása által biztosítsa egészségét, egészséges gondolkodását és megszentelt képzeletét, hogy áldozatát igazságban hozhassa Istennek, akkor egyedül kegyelmének hatalma menti meg, miként Noé bárkáját a viharzó hullámokon. Noé megtett mindent, amit Isten elvárt tőle, hogy biztonságossá tegye a bárkát; azután Isten is megtette azt, amire az ember képtelen volt, csodatevő hatalmával megőrizte a bárkát. 1864. 4SpG 148, 149. ETT 42.5

65. A gyomornak az étvágy kielégítésén keresztül való visszaélése a legtöbb gyülekezeti megpróbáltatás gyümölcsöző forrása. Akik mértéktelenül és ésszerűtlenül étkeznek és dolgoznak, azok értelmetlenül beszélnek és viselkednek. A mértéktelen ember nem lehet türelmes. Nem kell szeszes italt fogyasztani ahhoz, hogy valaki mértéktelen legyen. A mértéktelen étkezés, a túl gyakori vagy túl sok evés, a nehéz, egészségtelen étel tönkre teszi az emésztőszervek egészséges működését, kihat az agyra, megrontja a döntést, megakadályozza az ésszerű, nyugodt, egészséges gondolkodást és cselekvést. S ez a gyülekezeti megpróbáltatások bőséges forrása. Ahhoz, hogy Isten népe néki elfogadható állapotban legyen, és megdicsőíthesse őt testében és lelkében, mely az övé, saját érdekében buzgón meg kell tagadnia étvágya kielégítését és mértékletességet kell gyakorolnia mindenben. Akkor megértheti az igazságot annak szépségében és tisztaságában, s megvalósítja azt életében és értelmes, bölcs, egyenes útjával hite ellenségének nem szolgáltat okot az igazság ügyének gyalázására. 1867. 1T 618, 619. ETT 43.1

66. G. Testvér és Testvérnő, kérlek, ébredjetek fel! Nem fogadtátok be az egészségügyi megújulás világosságát és nem tartottátok ahhoz magatokat. Ha határt szabtatok volna étvágyatoknak, sok külön munkától és költségtől szabadultatok volna meg; s ami hallatlanul fontos, a testi erő jobb állapotát és a szellemi erő magasabb fokát őriztétek volna meg magatoknak, hogy meg tudjátok becsülni az örök igazságot. Most tisztább gondolkodásúak volnátok az igazság bizonyítékainak mérlegelésére, és felkészültebbek lennétek, hogy reményetek okáról bizonyságot adjatok másoknak. 1870. 2T 404. ETT 43.2

67. Némelyek gúnyos megjegyzésekkel illették a megújulás e munkáját, és azt mondták, mindaz szükségtelen volt, izgatás, hogy elterelje a figyelmet a jelen igazságról. Azt is mondták, túlzásba visszük e dol- gokat. Az ilyenek nem tudják, miről beszélnek. Míg istenfélelmet valló férfiak és nők a fejük búbjától a lábuk ujjáig betegek, míg a romlott étvágy kielégítése és a túlhajtott munka gyengíti testi, szellemi és erkölcsi erejüket, hogyan mérlegelhetnék az igazság bizonyítékait és foghatnák fel Isten követelményeit? Ha erkölcsi és szellemi képességeik elködösödtek, képtelenek felbecsülni a bűntörlés értékét vagy Isten munkájának magasztos jellegét, és nem gyönyörködnek szava tanulmányozásában. Hogyan tudna az ideges, gyomorbajos ember szelíden és félelemmel mindig készen állni, hogy megfeleljen mindenkinek, aki a benne élő reménység felől kérdezősködik? Az ilyen nagyon hamar belezavarodna, elveszítené hidegvérét, és beteges képzeletével teljesen hamis színben látná a dolgokat. Amikor tudatlan emberekkel vitatkozik, szégyent hoz hitvallására, a Krisztus életét jellemző szelídség és nyugalom hiánya miatt. Ha magasztos vallásos szempontból nézzük a dolgokat, feltétlenül teljesen meg kell újulnunk, hogy Krisztushoz legyünk hasonlók. ETT 43.3

Láttam, mennyei Atyánk azért adta az egészségügyi megújulás világosságának nagy áldását, hogy engedelmeskedhessünk kívánalmainak, Őt dicsőítsük meg testünkben és lelkűnkben, amelyek övéi, végezetül pedig szeplőtlenül álljunk az Isten trónja elé. Hitünk ezt követeli meg, hogy emeljük a színvonalat és lépéseket tegyünk előre. Bár sokan kétségbe vonják más egészségügyi újítók útját, értelmes emberek módjára nekik is tenniük kellene valamit magukért. Az emberiség siralmas állapotban van ezerféle betegségtől szenved. Sokan örökölték betegségüket, szüleik káros szokásai miatt kell súlyos szenvedéseket elviselniük, ők is ugyanezt az ellenük elkövetett helytelen utat követik maguk és gyermekeik kárára. Nem is ismerik szokásaik következményét. Betegek, de nem tudják, hogy a maguk káros szokásai okozzák súlyos szenvedésüket. ETT 44.1

Csak kevesen vannak, akik eléggé éberek, hogy megértsék, mennyi köze van az étrendnek egészségükhöz, jellemükhöz, hasznavehetőségükhöz e világban és örök sorsukban. Láttam, hogy azok kötelessége, akik a mennyből kapták a világosságot és élvezik az előnyöket, melyek a világosság megvalósításával járnak, hogy jobban a szívükön viseljék azok sorsát, akik még mindig szenvednek az ismeret hiánya miatt. A megújulás nagyszerű munkáját az Üdvözítőjük közeli eljövetelére váró szombattartóknak kellene a leginkább szívükön viselniük. Tanítaniuk kell a férfiakat és a nőket. A lelkészek és egyháztagok érezzék át a rajtuk nyugvó felelősséget: hirdessék a megújulást és rázzák fel az embereket, hogy kövessék annak elveit. 1867. 1T 487-489. ETT 44.2

68. A testi szokásoknak rengeteg köze van minden egyén sikeréhez. Minél körültekintőbben étkezel, annál egyszerűbb és kevésbé izgató a táplálék, mely összehangolt működésben tartja a testet, és annál világosabb lesz a kötelességről alkotott felfogás. Figyelmesen felül kell vizsgálni minden szokást, minden cselekedetet, nehogy a test beteges állapota mindenre árnyékot vessen. Letter 93, 1898. ETT 45.1

69. Az tartja fenn testünk egészségét, amit eszünk. Ha étvágyunk nem áll megszentelt gondolkodásunk ellenőrzése alatt, ha nem vagyunk mértékletesek az evésben-ivásban, akkor nem leszünk szellemi és testi egészségben, s nem tudjuk azzal a céllal kutatni az írásokat, hogy megtudjuk, mit mond az ige: mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Bármilyen egészségtelen szokás egészségtelen állapotot hoz létre a szervezetben, megrontja a gyomor érzékeny, élő gépezetét, úgyhogy az nem képes kellő módon elvégezni munkáját. A táplálkozásnak sok köze van ahhoz a hajlamhoz, hogy kísértésbe essünk és bűnt kövessünk el. Ms 129,1901. ETT 45.2

70. Ha az emberiség Megváltója isteni ereje ellenére szükségesnek tartotta az imádságot, mennyivel inkább kellene a gyenge, bűnös halandónak szükségét éreznie az imának a buzgó, szüntelen imának! Amikor a kísértések a leghevesebben ostromolták Krisztust, Ő semmit sem evett. Istenre bízta magát, és a komoly ima, az Atya iránti tökéletes engedelmesség segítségével győztesen került ki belőlük. Akik a hitvalló keresztények minden csoportjánál jobban vallják ez utolsó napoknak szóló igazságot, követniük kellene nagy példaképüket az imában. ETT 45.3

“Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az ő Ura” (Mt 10:25). Asztalainkra gyakran fényűző de nem egészséges, és nem szükséges ételeket tálalunk, mert e dolgokat jobban szeretjük mint az önmegtagadást, a betegség nélküli szabadságot és az egészséges elmét. Jézus buzgón kereste az Atyától származó erőt. Ezt Isten Fia értékesebbnek tartotta a maga számára is, mint a legfényűzőbb ételt. Bebizonyította nekünk, az ima lényeges abból a célból, hogy erőt nyerjünk szembeszállni a sötétség hatalmával, és hogy elvégezzük a ránk bízott munkát. Erőnk csak gyengeség, de amit Isten ad, az hatalom, és mindenki, aki ezt elnyeri, több lesz, mint győztes. 1869. 2T 202, 203. ETT 45.4

[A kielégített étvágy kimozdítja egyensúlyából a gondolkodást. 237.]

[A kielégített étvágy eltompítja a lelkiismeretet. 72.]

Hatás a befolyásra és a hasznosságra

71. Milyen kár, hogy gyakran, amikor a legnagyobb lemondást kellene gyakorolnunk, gyomrunkat teletömjük egészségtelen ételek tömkelegével, és az várja a bomlás megindulását. A gyomor leterheltsége kihat az agyra. A meggondolatlanul evő ember nem veszi eszébe, hogy alkalmatlanná teszi magát bölcs tanács adására, alkalmatlanná teszi magát tervek lefektetésére Isten munkájának legjobb előrehaladására. De ez így van. Az ilyen képtelen felismerni a lelki dolgokat, s a megbeszéléseken, amikor igent kellene mondania, nemet mond. Olyan javaslatokkal áll elő, melyek messze vannak a céltól. Az elfogyasztott étel eltompította agyát. ETT 46.1

A vágyak kielégítése megakadályozza az embert az igazság melletti tanúskodásban. Arra a hálára, melyet Istennek ajánlunk fel áldásaiért, nagymértékben kihat a gyomorban levő táplálék. Az étvágy mértéktelen kielégítése okozza a veszekedést, vitát, nézeteltérést és sok más gonosz dolgot. Türelmetlen szavak repkednek, szeretetlen cselekedetek történnek, becstelen tettek következnek, majd a szenvedély tör a felszínre, és mindez csupán azért, mert a gyomorra halmozott visszaélés következtében betegesek az agy idegei. Ms 93,1901. ETT 46.2

72. Némelyeket lehetetlen meggyőzni annak szükségességéről, hogy Isten dicsőségére egyenek és igyanak. Étvágyuk mértéktelen kielégítése életük összes kapcsolatára kihat. Meglátszik családjukban, gyülekezetükben, az imaórán és gyermekeik viselkedésén. Ez életük átka. Képtelenség megértetni velük az utolsó időkre szóló igazságokat. Isten bőségesen gondoskodott teremtményeinek megélhetéséről, boldogságáról. Ha soha nem sértenék meg törvényét, ha összhangban cselekednének isteni akaratával, akkor a nyomorúság és szakadatlan rossz helyett egészség, béke és boldogság lenne osztályrészük. 1870. 2T 368. ETT 46.3

73. A világ Megváltója tudta, hogy az étvágy kényeztetése testi romlással jár, annyira eltompítja a felfogóképességet is, hogy nem ismerjük fel a szent és örökkévaló dolgokat. Krisztus tudta, hogy a világ a falánkságnak lett átadva, és az étvágy kielégítése megrontja az erkölcsi erőt. Ha az étvágy kielégítése oly erős hatással volt az emberiségre, hogy hatalmának megtörése érdekében Isten Fiának csaknem hat hétig kellett böjtölnie az ember javára, akkor milyen súlyos feladat áll a keresztény előtt, hogy ő is győzni tudjon, amint Krisztus győzött! Annak a kísértésnek az erejét, hogy kielégítsük romlott étvágyunkat, csakis Krisztus elviselt hosszú pusztai böjtjének kimondhatatlan szenvedésével mérhetjük le. ETT 46.4

Krisztus tudta, hogy a megváltás tervének sikeres megvalósítása érdekében ott kell hozzáfognia az ember megmentéséhez, ahol romlása kezdődött. Ádám az étvágy kielégítésével bukott el. Ahhoz, hogy az emberbe vésse, hogy engedelmeskednie kell Isten törvényének, Krisztus az ember testi szokásainak új alapokra fektetésével látott hozzá a megváltás munkájához. Az erény elszennyeződése és az emberiség elkorcsosodása elsősorban a romlott étvágy bűnös kielégítésének köszönhető. ETT 47.1

A lelkészek különleges felelősségei és kísértései

Komoly felelősség hárul mindenkire, különösen az igazságot tanító lelkészekre, hogy legyőzzék étvágyukat. Ha határt szabnának étvágyuknak és szenvedélyeiknek, akkor sokkal eredményesebbek lennének. Szellemi és erkölcsi erejük is megizmosodna, ha a szellemi erőfeszítéssel a testi munkát is összekapcsolnák. Szigorúan mértékletes szokásokkal és az egybekapcsolt testi és szellemi munkával sokkal többet tudnának végezni a kötelességekből, és egyúttal világos gondolkodásukat is megőrizhetnék. Ha ezen az ösvényen járnának, szabadabban folynának gondolataik és szavaik, vallásos tevékenységük erőt nyerne, és mélyebb benyomást tennének hallgatóikra. ETT 47.2

A mértéktelen evés, még az egészséges ételekből is, kimerítően hat a szervezetre, azonfelül eltompítja az élesebb és szentebb gondolatokat. 1875. 3T 486, 487. ETT 47.3

74. Némelyek olyan ételt hoznak magukkal az összejövetelekre, ami teljesen helytelen az ilyen alkalmakra, nehéz tortákat, süteményeket és különféle fogásokat, melyek még az egészséges munkásember emésztését is megzavarnák. Persze a javát az igehirdetőnek tartogatják. Az ő asztalára helyezik az ilyeneket és meghívják ebédre. Ily módon, méghozzá az ártalmas ételből való túlzott evés kísérti a lelkészt. Ezzel nemcsak az összejövetel eredményességét csökkentik, hanem sokan gyomorbetegek lesznek. ETT 47.4

Az igehirdető térjen ki az ilyen jó szándékú, de balga vendégszeretet elől, még ha az udvariatlanság látszatát is keltené. És a népben legyen annyi jó szándék, hogy ne erőltesse rá az ilyen visszautasítást. Tévednek, amikor egészségtelen étellel kísértik a lelkészt. Isten ügye számára értékes tehetségek vesztek el így, és sokan, bár életben vannak, de megfosztották őket életerejük és képességük felétől. Leginkább a lelkész takarékoskodjék elméjének és idegeinek erejével. Kerüljenek minden olyan ételt és italt, ami megzavarja vagy felkorbácsolja az idegeket. Az izgatottságot levertség követi; a túl sok evés és ivás ködössé teszi az agyat, a gondolkodást pedig nehézzé és zavarttá. Senki sem válhat eredményes munkássá lelki dolgokban, amíg étrendje terén nem mutat szigorú mértékletességet. Isten nem engedheti meg, hogy Szentlelke nyugodjon meg azokon, akik tudják, hogyan kellene egészségük javára étkezniük, mégis olyan ösvényhez ragaszkodnak, mely gyengíti az elmét és a testet. Keltezés nélküli Ms 88. ETT 47.5

“Mindent az Isten dicsőségére míveljetek!”

75. Isten Lelkének ihletésére Pál apostol azt írja, “akármit cselekesztek”, még az evés és ivás természetes mozzanatait is úgy tegyük, hogy ne megromlott étvágyunkat elégítsük ki, hanem a felelősség érzete alatt “mindent az Isten dicsőségére míveljetek” (lKor 10:31). Meg kell óvnunk az ember minden részét. Vigyázzunk, nehogy az, amit beviszünk gyomrunkba, kiűzze elménkből a magasztos és szent gondolatokat. Nem tehetem azt, ami nékem tetszik? - kérdik néhányan, mintha valami nagyon jótól akarnánk megfosztani őket, amikor eléjük tárjuk az értelmes étkezés szükségességét, hogy alkalmazzák minden szokásukat az Isten által megalapozott törvényekhez. ETT 48.1

Mindenkinek megvan a maga joga. Miénk az egyéniségünk és azonosságunk. Egyéniségével senki sem olvadhat más egyéniségébe. Mindenki lelkiismerete szerint cselekedjék! Ami felelősségünket és befolyásunkat illeti, felelősek vagyunk Istennek, mivel tőle nyerjük az életet. Ezt nem emberektől kapjuk, hanem egyedül Istentől. Az ő tulajdona vagyunk a teremtés és a megváltás jogán. Testünk nem a mi tulajdonunk, hogy azt tegyük vele, ami jólesik, hogy olyan szokásokkal nyomorítsuk el, melyek romlást hoznak, lehetetlenné téve, hogy tökéletes szolgálattal adózzunk Istennek. Életünk és minden képességünk az ő tulajdona. Ő gondoskodik rólunk percről percre; Ő tartja élő gépezetünket működésben; ha ránk maradna, hogy mi működtessük akár egyetlen percig is, akkor meghalnánk. Teljesen Istentől függünk. ETT 48.2

Fontos leckét tanulunk meg, amikor megértjük, hogyan is viszonyuljunk Istenhez és Ő hozzánk,“...nem a magatokéi vagytok. Mert áron vétettetek meg” (lKor 6:19, 20). E szavakat kellene kifüggesztenünk emlékezetünk csarnokába, hogy mindig elismerjük Isten jogát a tehetségünkhöz, tulajdonunkhoz, befolyásunkhoz és magunkhoz. Tanuljuk meg, hogyan bánjunk Istennek eme ajándékával, gondoskodásunkban, lelkünkben, testünkben, hogy mint Krisztus megvásárolt tulajdonai egészséges, jó illatú szolgálatot végezhessünk néki. 1896. Special Testimonies, Series A, 9. sz. 58. ETT 49.1

76. Ösvényetekre rávilágított az egészségügyi megújulásnak fénye; és kötelesség nyugszik Isten népén ez utolsó napokban, hogy mindenben mértékletességet gyakoroljanak. Mégis azok között láttalak benneteket, akik csak lassan ismeritek fel e fényt és lassan javítotok étkezésetek, ivásotok és munkátok szokásain. Amint elfogadják az igazság fényét és követik azt, az teljes megújulást munkál mindazok életében és jellemében, akik megszentelődnek általa. 1868. 2T 60. ETT 49.2

A győzelmes élettel való kapcsolat

77. Az evés, az ivás és az öltözködés közvetlenül kihat lelki fejlődésünkre. Y. I. 1894. máj. 31. ETT 49.3

78. Sok élelmiszer, amit a környező pogányok szabadon ettek, az izraelitáktól el volt tiltva. Ez nem önkényes különbségtevés volt. Az eltiltott dolgok egészségtelenek voltak. Tisztátalannak nyilvánításukból az volt a tanulság, hogy az ártalmas ételek fogyasztása szennyez. Ami megrontja a testet, az megrontja a lelket is. Alkalmatlanná teszi fogyasztóját az Istennel való közösségre, alkalmatlanná a magasztos és szent szolgálatra. 1905. NO 195. ETT 49.4

79. Isten Lelke nem segíthet, nem támogathat a keresztényi jellem tökéletesítésében, amíg egészségünk rovására kényeztetjük étvágyunkat, és az élet kevélysége uralkodik rajtunk. Health Reformer, 1871. szeptember. ETT 49.5

80. Aki az isteni természet részese lesz, az menekül a romlottság elől, mely a bűnös kívánság által uralkodik a világon. Aki kielégíti étvágyát, annak lehetetlen eljutnia a keresztényi tökéletességre. 1870. 2T 400. ETT 49.6

81. Ez a valódi megszentelődés. Ez nem elmélet, érzelem, kifejezésmód csupán, hanem olyan élő, tevékeny elv, mely bevonul a mindennapi életbe. Ez megköveteli, hogy olyanok legyenek az étkezés, ivás és a ruházkodás szokásai, hogy biztosítsák a testi, szellemi és erkölcsi egészséget, hogy úgy ajánlhassuk fel testünket az Úrnak, mint “élő, szent és Istennek kedves”, nem pedig rossz szokások által megrontott áldozatot. R&H 1881. jan. 25. [Üsd: 254. idézet!] ETT 49.7

82. Evésünk és ivásunk szokásai tanúsítják, vajon a világhoz tartozunk-e vagy azokhoz, akiket az Úr az igazság hatalmas bárdjával elkülönített a világtól. 1900. 6T 372. ETT 50.1

83. Az étkezésben való mértéktelenség az, ami oly sok betegséget okoz, és megfosztja az Urat az Őt megillető dicsőségtől. Mivel elmulasztjuk, hogy megtagadjuk magunkat, ezért Isten népe közül sokan képtelenek elérni a lelkiség magas színvonalát, melyet Ő tűzött eléjük; s bár bűnbánatot tartanak és megtérnek, az egész örökkévalóság tanúsítani fogja az őket ért veszteséget, mert engedtek az önzésnek. Letter 135, 1902. ETT 50.2

84. Ó! mily sokan veszítik el a gazdagabb áldásokat, melyet Isten tartogat számukra az egészségben és lelki adományokban! Sokan tusakodnak különleges győzelmekért és különleges áldásokért, hogy valami fontos ügyet végezhessenek. E végből mindig azt érzik, hogy gyötrő küzdelemmel és könnyekkel kell imádkozniuk. Amikor ezek az emberek imádkozva kutatják az írásokat, hogy megismerjék Isten kifejezett akaratát, és szívből megteszik azt egyetlen fenntartás vagy maguk kényeztetése nélkül, akkor nyugalmat találnak. Minden önkínzásuk, könnyük és tusájuk sem hozza meg a vágyott áldást. Az énükkel teljesen fel kell hagyniuk. Végezniük kell a kínálkozó feladatot, értékelniük Isten kegyelmének bőségét, amit mindenkinek megígért, aki hittel kéri. ETT 50.3

“Ha valaki énutánam akar jőni - mondja Jézus -, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem” (Lk 9:23). Kövessük Megváltónkat őszinteséggel és önmegtagadással! Szavunkkal és megszentelt életünkkel dicsőítsük a Kálvária Emberét. A Megváltó nagyon közel jön azokhoz, akik Istennek szentelik magukat. Ha volt valaha idő, mikor szükségünk volt Isten Lelkének szívünkön, életünkön végzett munkájára, az most van. Ragadjuk meg ezt az isteni hatalmat, hogy legyen erőnk a megszentelődés és a magunk akaratáról való lemondás életére. 1909. 9T 165, 166. ETT 50.4

85. Mivel ősszüleink étvágyuk kielégítése miatt vesztették el az Édent, azért egyedüli reményünk, hogy az étvágy és a szenvedély szigorú megtagadásával nyerjük vissza azt. Az étkezésben gyakorolt önmegtartóztatás, összes szenvedélyünk kordában tartása megőrzi szellemi képességünket, szellemi és erkölcsi erőt nyújt, képesíti az embert, hogy a magasztosabb erők uralma alá hajtsa valamennyi tulajdonságát, és hogy különbséget tudjon tenni a jó és rossz, a szent és közönséges között. Akinek a Krisztus által hozott áldozatról helyes fogalma van, hogy elhagyta mennyei otthonát, eljött világunkba, és életével megmutatta az embernek, hogyan álljon ellent a kísértésnek, az jókedvvel megtagadja magát és a Krisztus szenvedésében való részesedést választja. ETT 50.5

Az Úr félelme a bölcsesség kezdete. Akik győznek, amint Krisztus is győzött, azoknak folyvást őrködniük kell Sátán kísértései felett. Korlátok közé kell szorítani az étvágyat, a szenvedélyt, és alá kell vetni mindkettőt a megvilágosított lelkiismeretnek, hogy az értelem sértetlen lehessen, a felfogóképesség tiszta maradjon, nehogy Sátán ügyeskedéseit és csapdáit ne lehessen Isten gondviseléseként értelmezni. Sokan szeretnék elnyerni a végső jutalmat és győzelmet, amit a győztesek kapnak, mégsem hajlandók elviselni a kemény munkát, nélkülözést, lemondást, amint Üdvözítőjük elviselte. Csakis engedelmesség és folyamatos erőfeszítés által győzhetünk, amint Krisztus győzött. ETT 51.1

Az étvágy befolyásoló uralma ezrek romlását okozza; pedig ha e ponton győztek volna, akkor rendelkezésükre állt volna az erkölcsi erő, hogy győzelmet arassanak Sátán valamennyi kísértése felett. De a falánkság rabszolgái elmulasztják keresztény jellemük tökéletesítését. Az ember hatezer éven át folytatott szakadatlan engedetlensége betegséget, fájdalmat és halált érlelt gyümölcsül. Amint közeledünk az idők végéhez, Sátán kísértése étvágyunk kielégítésére egyre erősebb és egyre nehezebben legyőzhető lesz. 1875. 3T 491, 492. ETT 51.2

86. Aki ápolja a világosságot, melyet Isten nyújtott neki az egészségügyi megújulás felől, annak fontos segítője van az igazság általi megújulás és a halhatatlanságra való felkészülés munkájában. [CTBH 10.] 1890. CH 22. [Az egyszerű étrend összefüggése a lelki tisztánlátással. -119.] [Az étvágy szabadjára engedése gyengíti a kísértéssel szembeni ellenállást 237.] [Ne döntsük le az önuralom falait! 260.] ETT 51.3

[Húsos étrend akadályozza a lelki fejlődést. 655,656, 657,660,682,683, 684, 688.]

[Akik legyőzik az étvágyat, hatalmat kapnak, hogy más kísértések felett is győzelmet arassanak. 253.]

[A gyomorról való helytelen gondoskodás akadályozza a jellemalakítást. 719.]