A megváltás története

105/232

A megdicsőülés

A tanítványok hite nagyon megerősödött Krisztus megdicsőülésekor, amikor szemlélhették az Ő dicsőségét és hallották a mennyei hangot, amely bizonyságot tett az Ő isteni jelleméről. Isten erős bizonyítékot akart adni Krisztus tanítványainak, hogy Ő a megígért Messiás, hogy keresztrefeszítése miatti keserű bánatukban és csalódásukban ne vessék el teljesen bizodalmukat. A megdicsőüléskor Isten elküldte Mózest és Illést, hogy beszélje- nek Jézussal szenvedéseiről és haláláról. Isten ahelyett, hogy angyalokat választott volna, hogy beszéljenek Fiával, azokat választotta, akik maguk is átélték a földi próbákat. MT 146.4

Illés Istennel járt. Munkáját szenvedések és próbák közepette végezte, mert az Úr általa feddte meg Izraelt bűneiért. Illés Istennek prófétája volt, mégis helyről-helyre kellett menekülnie, hogy megmentse életét. Saját népe is úgy vadászott reá, mint egy vadra, hogy elpusztítsák. Azonban Isten elragadta Illést a mennybe. Az angyalok örömujjongással és dicsőségben vitték fel őt a mennybe. MT 147.1

Mózes nagyobb volt mindazoknál, akik előtte éltek. Isten rendkívül nagyra becsülte őt, azért abban a kiváltságban részesítette, hogy szemtől-szembe beszélt vele, amint ember beszél az ő barátjával. Szemlélhette az Atyát körülvevő fényes világosságot és rendkívüli dicsőségét. Az Úr Mózes által szabadította meg Izrael népét Egyiptom rabszolgaságából. Mózes az ő népének közbenjárója volt. Gyakran állt közéjük és Isten haragja közé. Midőn Istennek haragja nagyon felgerjedt Izrael ellen az ő hitetlenségük, zúgolódásuk és súlyos bűneik miatt, Mózesnek irántuk érzett szeretete nagy próbának volt kitéve. Isten azt javasolta, hogy kiirtja őket és őt teszi hatalmas nemzetté. Mózes bebizonyította Izrael iránti szeretét értük mondott könyörgése által. Gyötrelmében Istenhez imádkozott, hogy fordítsa el tőlük heves haragját és bocsásson meg Izraelnek, vagy pedig törölje ki az ő nevét könyvéből. MT 147.2

Mózes átment a halálon, de Mihály (:Micha- elos — olyan, mint Isten = Jézus;) lejött a mennyből és életre keltette őt, mielőtt teste rothadást látott volna. Sátán igyekezett megtartani Mózes testét és magának követelte, de Mihály (Jézus) feltámasztotta és felvitte a mennybe. Sátán ekkor keserűen szidalmazta Istent. Kijelentette, hogy igazságtalan, ha megengedi, hogy zsákmányát elvegyék tőle. Krisztus nem dorgálta meg ellenfelét, holott az ő kísértése miatt esett el Istennek szolgája. Szelíden Atyjához utasította őt e szavakkal: “Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán.” Jud. 9. MT 147.3

Jézus megmondta tanítványainak, hogy némelyek az ott állók közül nem ízlelik meg a halált addig, amíg meg nem látják Istennek országát eljönni hatalommal. Ez az ígéret a megdicsőüléskor teljesedett be, amikor Jézus abrázata elváltozott és fénylett, mint a nap. Ruhája fehér és ragyogó volt. Ekkor megjelent Mózes, hogy képviselje, ábrázolja azokat, akik feltámadnak majd a halálból Jézus második eljövetelekor. Megjelent Illés, aki elregadtatott a mennybe, anélkül, hogy halált látott volna. Illés azokat ábrázolja, akik Jézus második eljövetelekor átváltozva hal-hatatlanságba öltöznek, anélkül, hogy halált látnának. A tanítványok ámulattal és félelemmel szemlélték Jézus rendkívüli fenségét és az Őt beburkoló felhőt és hallották Istennek hangját félelmetes fenségében: “Ez az én szerelmes Fiam, Őt hallgassátok.” MT 147.4