A megváltás története

Éli hanyagságának következménye

Midőn Éli főpap volt, fiait is papságra emelte. A szentek szentébe egyedül Éli mehetett be egy évben egyszer. Fiai a szent-sátor ajtajánál szolgáltak és ellátták tisztségüket az állatok leölésében és a pitvarban levő égőáldozati oltárnál való tevékenységükben. Szent tisztségükkel azonban állandóan visszaéltek, önzők, kapzsiak, falánkak és erkölcstelenek voltak. Isten megdorgálta Élit családja fegyelmezésénél tanúsított bűnös hanyagsága miatt. Éli megdorgálta ugyan fiait, de nem tartotta féken őket. Miután a papság szent tisztébe helyezte őket, Éli hallotta, hogy fiai csalárdul kiforgatják Izrael gyermekeit áldozataikból, hallotta, hogyan hágják át vakmerően Istennek törvényét, hallott erőszakos magaviseletükről, amely bűnre vezette Izraelt. MT 130.2

Az Úr a gyermek Sámuelnek jelentette ki azon büntetőítéleteket, amelyeket Éli házára hoz hanyagságuk miatt. “És monda az Úr Sámuelnek: íme én oly dolgot cselekszem Izraelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülük megcsendül bele. Azon a napon véghezviszem mindazt Élin, amit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégzem. Mert megjelentettem neki, hogy elítélem az ő házát mindörökre az álnokság miatt, amelyet jól tudott, hogy miként teszik magukat utálatossá az ő fiai és nem akadályozta meg őket. Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohase töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véresáldozattal, sem ételáldozattal.” I. Sámuel 3, 11-14. MT 130.3

Éli fiainak törvényszegései oly vakmerőek és sértők voltak a szent Isten előtt, hogy semmilyen áldozat se volt képes engesztelést szerezni az ilyen szándékos törvényszegésekre. Ezek a bűnös papok lealacsonyították, megcsúfolták azokat az áldozatokat, a- melyek Istennek Fiát jelképezték. Istenkáromló magatartásukkal lábbal taposták az engesztelő vért, amelyből minden áldozat hatóereje származott. MT 130.4

Sámuel közölte Élivei az Úr szavait és “így szólt: Ő az Úr, cselekedjék úgy, amint Neki jónak tetszik.” Sámuel 3, 18. Éli tudta, hogy Istent meggyalázták és érezte, hogy vétkezett. Belenyugodott, hogy Isten így büntette meg bűnös hanyagságát. Az Úrnak Sámuelhez intézett szavait Éli tudatta egész Izraellel. Ezt cselekedve azt gondolta, hogy bizonyos mértékben jóvá teszi a múltban elkövetett bűnös hanyagságát. Az Élire kijelentett büntetőítélet nem késett sokáig. MT 131.1

Az izraeliták harcba szálltak a filiszteusok ellen, azonban vereséget szenvedtek és négyezer férfiút megöltek közülük. A héberek nagyon megfélemlettek, mert tudták, hogyha a többi nemzetek meghallják vereségüket, felbátorodnak és azok is hadat indítanak ellenük. Izrael vénei úgy látták, hogy azért szenvedtek vereséget, mert Isten frigyládája nem volt velük, azért elküldték Silóba a frigyládáért. Eszükbe jutott átkelésük a Jordánon és Jerikó feletti könnyű győzelmük, amidőn magukkal vitték a frigyládát. Úgy döntöttek, hogy csak arra van szükségük, hogy magukkal vigyék a frigyládát és akkor legyőzik ellenségeiket. Nem ismerték fel, hogy erejük a frigyládában levő törvény iránti engedelmességükben volt, amely magát Istent képviselte. A szentségtelen papok, Hofni és Fineás, Éli két fia voltak a szent frigyládával és közben áthágták Istennek szent törvényét. Ezek a bűnösök Izrael táborába irányították a frigyládát. A harcosok bizalma feléledt és a siker reménye töltötte be őket. MT 131.2