A megváltás története
Kiáltás szabadulásért
Ezen idő félelmetes, szörnyű halálküzdelem órája volt a szentek számára. Éjjel nappal szabadulásért kiáltottak Istenhez. A külső látszat szerint nem volt lehetőség a menekülésre. A gonoszok már ujjongva kiáltották: “Miért nem szabadít meg benneteket a ti Istenetek a mi kezeinkből? Miért nem szálltok fel (a mennybe. II. Kir. 2, 23.) és mentitek meg életeteket.” A szentek azonban nem ügyeltek reájuk, hanem Jákobhoz hasonlóan küzdöttek Istennel. Az angyalok szerették volna megszabadítani őket, azonban még egy kis ideig várniuk kell. Isten népének ki kell innia a poharat és meg kell keresztelkednie ama keresztséggel. Az angyalok megbízatásukhoz híven, tovább őrizték őket. Isten nem engedi, hogy nevét káromolják a pogányok között. Már majdnem eljött az ideje annak, amikor ki kell nyilvánítani hatalmas erejét, hogy dicsőségben megszabadítsa szenteit. Nevének dicsőségéért megszabadítja mindazokat, akiknek nevét beírták a könyvbe. MT 292.1
Figyelmemet felhívták a hűséges Noéra. Mielőtt megeredt az eső és eljött a vízözön, Noé és családja bement a bárkába és Isten bezárta őket. Noé hűségesen figyelmeztette a vízözönelőtti világ lakóit, habár ők kigúnyolták és kinevették. Midőn azonban a vizek rázúdultak a földre és az emberek egymás után megfulladtak, még utoljára látták a bárkát, amelyet gúny tárgyává tettek, — amint biztonságban úszik a vizen és megmenti a hűséges Noét és családját. Így láttam, hogy Istennek népe, amely hűségesen figyelmeztette a világot Isten elkövetkezendő haragjára, — megszabadul. Isten nem tűri el, hogy a gonoszok kiirtsák azokat, akik a mennybe való elragadtatásukat várták, akik nem akartak meghajolni a fenevad rendelete előtt és nem akarták felvenni bélyegét. Láttam, hogyha a gonoszok engedélyt nyertek volna a szentek kiirtására, Sátán és minden gonosz serege és Isten minden gyűlölője kielégült volna. Oh, mily diadalt jelentene őfensége Sátán számára, ha az utolsó befejező küzdelemben hatalma lenne azok felett, akik oly sokáig várták, hogy meglássák Megváltójukat, akit szerettek!! Azok, akik csúfolódtak azon gondolatra, hogy a szentek felszállanak a mennybe, meglátják Istennek népe iránti gondoskodását és szemlélni fogják dicsőséges szabadítását. MT 292.2
Midőn a szentek elhagyták a városokat és falvakat, a gonoszok üldözőbe vették a szenteket és meg akarták őket ölni. Azonban a kardok, amelyeket felemeltek Isten népének megölésére, eltörtek és szalmaszálként hullottak a földre. Isten angyalai megoltalmazták a szenteket. Midőn éjjel nappal szabadulásért kiáltottak, kiáltásuk feljutott Isten elé. MT 292.3