A megváltás története

Pál szolgálatának évei

Pál apostol fáradhatatlan munkás volt. Állandóan helyről helyre utazott, néha barátságtalan vidékeken, vizen, szélvészben és viharban is. Nem engedte, hogy munkájában bármi is megakadályozza. Istennek szolgája volt, akinek végre kellett hajtania az Ő akaratát. Élőszóval és levél által vitte Istennek üzenetét, amely mindig segítséget és erőt nyújtott Isten egyházának. Számunkra, akik a föld történelmének befejező korszakában élünk, az általa vitt üzenet világosan beszél az egyházat fenyegető veszedelmekről és azon hamis tanokról, amelyekkel Isten népének szembe kell szállnia. MT 221.1

Pál faluról falura és városról városra menve hirdette Krisztust és gyülekezeteket alapított. Bárhol talált meghallgatásra, a tévelygés ellensúlyozásán munkálkodott, hogy az emberek lábait az igazság útjára irányítsa. Azokat, akiket munkája által rábírt Krisztus elfogadására, gyülekezetté szervezte. Nem számított, mily kevesen voltak, ezt cselekedte és nem feledkezett meg a gyülekezetekről, amelyeket alapított. Bármily kicsi is volt a gyülekezet, gondoskodásának és érdeklődésének tárgyát képezte. MT 221.2

Pál elhívatása különféle szolgálatot követelt meg tőle. Saját kezeivel kereste meg megélhetését, gyülekezeteket alapított és leveleket írt a már megalapított gyülekezeteknek. Azonban e különböző munkák közepette is kijelentette: “Ezt az egy dolgot cselekszem.” Fii. 3, 13. Minden munkájában állhatatosan egy célt tartott szem előtt, hogy hű legyen Krisztushoz, aki kinyilvánította Magát neki, holott káromolta az ő nevét és minden hatalmában álló eszközt felhasznált, hogy másokat is káromlásra kényszerítsen. Életének egyetlen nagy célja az volt, hogy szolgálja és tisztelje Krisztust, akinek nevét egykor megvetette. Egyetlen vágya az volt, hogy lelkeket nyerjen meg a Megváltónak. A zsidók és pogányok szembeszállhattak vele és üldözhették, de céljától semmi se tudta őt eltéríteni. MT 221.3