A megváltás története

Távoli területeken

Az apostolok és a tanítványok, akik elhagyták Jeruzsálemet a heves üldözések alatt, amely István vértanúsága után dühöngött — hirdették Krisztust a körülöttük levő városokban, azonban munkájukat csak a héber és görög zsidókra korlátozták. “És az Úr keze velük volt és nagy sokaság tért meg az Úrhoz, hívővé lévén.” Csel. 11, 21. MT 215.1

Midőn a jeruzsálemi hívők hallották a jó örömhíreket, örvendeztek és Barnabást, “aki jámbor (:jó ember:) és Szentlélekkel és hittel teljes férfiú volt”, (Csel. 11, 24.) elküldték Antiochiába, Syria fővárosába, hogy segítse az ottani gyülekezetek. Barnabás nagy sikerrel munkálkodott ott. Amint a munka megnövekedett, kérte és elnyerte Pál segítségét és a két tanítvány egy évig együtt dolgozott abban a városban, tanítva a népet és növelve Krisztus gyülekezetének létszámát. MT 215.2

Antiochiának nagyszámú zsidó és pogány lakossága volt. Nagy számban keresték fel a kényelem és élvezetek kedvelői a hely egészséges volta és szép környezete miatt. Gazdagság, műveltség és finomság összpontosult itt. Kiterjedt kereskedelme nagyfontosságú hellyé tette, ahol minden nemzetiségű ember megfordult, azért a fényűzés és bűn városa volt. Istennek megtorló ítélete végül is elérte Antiochiát lakosainak gonoszsága miatt. MT 215.3

Antiochiában nevezték a tanítványokat először keresztényeknek. E nevet azért adták nekik, mert Krisztus volt prédikációjuk, tanításuk és beszélgetésük főtárgya. Állandóan elsorolták azon eseményeket, amidőn mint tanítványai személyes jelenlétének áldásait élvezhették. Fáradhatatlanul időztek tanításainál, a betegek csodálatos meggyógyításánál, hogyan űzte ki az ördögöket és támasztotta fel a halottakat . Remegő ajakkal és könnyes szemekkel beszéltek a Getsemáné kertben átélt haláltusájáról, elárultatásáról, kihallgatásáról, kivégzéséről, türelméről és alázatosságáról, amellyel eltűrte a gyalázatot és gyötrelmet, amellyel illették ellenségei és isteni részvétéről, amellyel imádkozott üldözőiért. Feltámadása és mennybemenetele és mennyei szolgálata, mint Közbenjáró az elbukott emberiségért, — kedvenc beszédtárgyuk volt. A pogányok méltán nevezhették őket keresztényeknek (:Christi-anus=;Krisztus-követői:), mivel Krisztust prédikálták és Istenhez is Általa küldték fel imáikat, MT 215.4

Pál Antiochia népes városában kitűnő munkaterületet talált, ahol az ő nagy bölcsessége, tanultsága, buzgalmával egyesülve nagy befolyást gyakorolt ezen kulturváros lakóira és látogatóira. MT 216.1

Közben az apostolok Jeruzsálemre összpontosították munkájukat, ahova minden nyelvből és vidékről való zsidók jöttek el imádkozni a templomba a folyamatban levő ünnepek alatt. Ilyen esetekben az apostolok rettenthetetlen bátorsággal hirdették Krisztust, habár tudták, hogy életük állandóan veszélyben forog. Sok megtérőt nyertek meg a hitnek és ezek elszéledve otthonukba, az ország különböző részeiben elhintették az igazság magvait minden nemzet és társadalom minden osztálya között. MT 216.2

Péter, Jakab és János meggyőződése volt, hogy Isten bízta meg őket, hogy hirdessék Krisztust otthon, honfitársaik között. Azonban Pál Istentől kapta megbízatását, mialatt a templomban imádkozott, ahol a pogányokat is magába foglaló széles munkaterületét Isten figyelemreméltó világossággal tárta fel előtte. Isten, hogy előkészítse őt kiterjedt és fontos munkájára, szoros kapcsolatba hozta Önmagával, és elragadó látomásban megnyitotta előtte a menny dicsőségének és szépségének halvány képét. MT 216.3