A megváltás története

Heródes megtorló ítélete

Midőn e dogokat hírűl adták Heródesnek, nagy haragra gerjedt és a börtön őreit hűtlenséggel vádolta. Halálra ítélték őket azért, mivel elaludtak őrhelyükön. Heródes azonban tudta, hogy nem emberi hatalom mentette meg Pétert. Azonban eltökélte, hogy nem ismeri el, hogy isteni hatalom munkálkodott, hogy meghiúsítsa aljas szándékát. Nem akart megalázkodni, hanem vakmerően szembeszállva dacolt Istennel. MT 213.1

Heródes nem sokkal Péternek a börtönből való kiszabadulása után lement Judeából Czezáreába és ott időzött. Nagy ünnepséget rendezett ott avval a szándékkal, hogy felkeltse a nép csodálatát és tetszését. Minden helyről összegyűltek az élvezethajhászok és nagy mulatozást és ivást rendeztek. Heródes a legfényesebb díszben jelent meg a nép előtt. Ezüsttől és aranytól csillogó palástba öltözött, amely visszaverte a nap ragyogó sugarait és elkápráztatta a nézők szemeit. Nagy pompa és fényes szertartás közepette állt a sokaság előtt és ékesszóló beszédet intézett hozzájuk. MT 213.2

Megjelenésének fensége és beszédének választékos ereje hatalmas befolyást gyakorolt az összegyűlt népre. Érzékeik már megromlottak a mulatozástól és bortól. Elkápráztatta őket Heródes ragyogó megjelenése. Elvarázsolta őket nagyszerű magatartása és ékesszóló beszéde, azért vad lelkesedésükben hízelgésekkel árasztották el és istennek nyilvánították, kijelentve, hogy halandó ember nem képes ily megjelenésre és ily elragadó ékesszólásra. Továbbá kijelentették, hogy mindig tisztelték, mint uralkodójukat, azonban mostantól fogva istenként fogják imádni. MT 213.3

Heródes tudta, hogy egyáltalán nem szolgált rá dicsőítésükre és hódolatukra, azonban mégse dorgálta meg a nép bálványimádását, hanem elfogadta azt, mintha megillette volna őt. Arcát elöntötte a kielégült büszkeség pirja, amint hallotta feltörő kiáltásukat: “Isten szava ez, nem emberé!” Csel. 12, 22. Ugyanazok a szavak, amelyek most egy gonosz bűnöst dicsőítettek, néhány évvel ezelőtt őrjöngő kiáltásban kitörve követelték: “El Jézussal! Feszítsd meg Őt! Feszítsd meg Őt!” Heródes nagy élvezettel fogadta hízelgésüket és hódolatukat és szíve örömujjongással telt meg. Azonban hirtelen gyors és rettenetes változás ment végbe rajta. Arca elsápadt, mint a halotté és halálküzdelem torzította el. Nagy izzadtságcseppek törtek elő pórusaiból. Egy pillanatig a fájdalomtól és rettegéstől átszegezve állt, majd sápadt, szeder- jes arcát félelemtől lesújtott barátai felé fordítva így szólt hozzájuk: “Azt, akit ti istenként felmagasztaltatok, lesújtotta a halál!!” MT 213.4

A legrettenetesebb gyötrelem állapotában vitték el a gonosz tivornya, vígság, pompa és látványosság helyéről, amelytől most már megundorodott lelkében. Egy pillanattal előbb, még büszkén elfogadta azon hatalmas tömeg dicsőítését és imádatát, — most azonban egy önmagánál hatalmasabb Uralkodó kezében érezte magát. Hatalmába kerítette a bűnei miatt érzett önvád. Eszébe jutott, mily kegyetlen parancsa, amellyel megölette Jakab apostolt. Eszébe jutott, mily könyörtelenül üldözte Krisztus követőit és hogy meg akarta öletni Péter apostolt, akit azonban Isten megszabadított kezéből. Eszébe jutott, hogy gyötrelmében és csalódott haragjában kitöltötte esztelen bosszúját a börtönőrökön és irgalom nélkül kivégeztette őket. Érezte, hogy Isten, aki Péter apostolt megmentette a haláltól, most kezébe vette őt, a könyörtelen üldözőt. Nem talált enyhülést testi fájdalmaira és lelki gyötrelmeire. Nem volt semmi reménye. Heródes ismerte Istennek törvényét, amely így szól: “Ne legyenek neked idegen isteneid én előttem”, és tudta, hogy az emberek imádatának elfogadásával betöltötte gonoszságának mértékét és magára vonta Istennek igazságos haragját. MT 214.1

Ugyanazon angyal, aki elhagyta a menny királyi udvarait, hogy megmentse Pétert üldözőjének hatalmából, hajtotta végre Heródesen Isten haragjának büntető-ítéletét. Az angyal meglökte, megütötte Pétert, hogy felköltse álmából, de egész más ütéssel verte meg a gonosz királyt, amellyel halálos betegséget hozott reá. Isten megvetésével sújtotta Heródes büszkeségét és testét, amelyet felékesítve állított az emberek csodálkozó szemei elé, megették a férgek és még életében elrothadt. Heródes Isten igazságos megtorlása folytán nagy testi és lelki szenvedések közepette halt meg. MT 214.2

Az isteni ítéletnek ezen megnyilvánulása nagy befolyást gyakorolt az emberekre. Mialatt Krisztus csodálatos módon megszabadította apostolát a börtönből és megmentette a haláltól, ugyanakkor üldözőjét lesújtotta Istennek átka. A hír eljutott minden országba és hozzájárult ahhoz, hogy sok ember fogadja el a Krisztusban való hitet. MT 214.3