Bizonyságtételek a gyülekezet részére

A könyvterjesztési mű fölélesztése

(Testimonies, Vol. VI., p. 329-349.)

A könyvterjesztési mű fontossága állandóan foglalkoztat engem. Újabb időben már nem fektettek ebbe annyi életet, mint egykor első apostolai öntöttek bele. Sok esetben a legkiválóbb könyvevangé-listákat szólították el a munkából, hogy más természetű működést fejtsenek ki. Ennek nem volna szabad így lennie! Azok a könyvevangélisták, akik iga- zán megtért életet élnek és akik minden fentartás nélkül ajánlották fel magukat az Úr munkájára, a könyvárusítás terén sokkal többet tehetnek az igazság hirdetése érdekében, mint a munka bármely más ágában. BGR 96.2

Isten szava megmutatja nékünk, hogy a vég közel van. Az egész világot figyelmeztetnünk kell erre és ma sokkal nagyobb szükség van reá, hogy Krisztus munkásai legyünk, mint bármikor ezelőtt. A figyel-meztetés művét reánkbizta az Úr. Legyünk oly vezetékek, amelyek a világosságot közvetítik a világ számára. Sugároztassuk szét mind azt a fényt, melyet a világosság forrásától nyertünk. Isten megvizsgálja minden egyes ember szavait és cselekedeteit, tegyünk meg hát halogatás nélkül mindent, amit csak meg kell tennünk a világ figyelmeztetése szempontjából. Ne hagyjuk tönkremenni a könyvárusítást. Vigyük el ha lehet minden emberhez a jelenkorra szóló igazságokat tartalmazó könyveket. Az egyesületek elöljárói és más felelős állásban levő férfiak tartsák kötelességüknek arra ügyelni, hogy a munka minden egyes ága ugyanazon figyelemben részesüljön. Újabb és újabb könyvevangélistákat kell kiképezni, akik készek a jelenkori igazságot, amelyre a világnak oly égető szüksége van, a legnagyobb buzgalommal terjeszteni. Ebből a célból képzett, mély keresztényi tapasztalatokkal rendelkező, meggondolt és szilárd jellemű férfiakra van szükségünk. Az Úr azt kívánja, hogy olyan erők lépjenek munkába, akik még lelkesíteni tudják a sokat igérő munkásokat a legbuzgóbb és legkitartóbb tevékenységre és akik kellő módon tudják azokat fokozottabb és sikeresebb tevékenységre kiképezni. Sok kiváló műveltséggel és képességgel rendelkező egyén van sorainkban, akiknek segítségével az újabb fiatal munkaerőket oly kiképzésben részesíthetjük, hogy a könyvárúsítás munkájában az eddigieknél nagyobb eredményeket tudnánk elérni. Aki tapasztalattal rendelkezik ebben a munkában, arra még ezen felül a mások oktatásának különleges kötelezettsége is ráhárul. Képezzetek ki fiatalembereket arra, hogy azon könyveket, amelyeket Isten Lelkének sugalmazására írtak az Úr szolgái, minél nagyobb arányokban terjesszék el. Képezzétek ki őket, képezzétek ki őket! Isten elvárja tőlünk, hogy hűségesen fáradozzunk azoknak a továbbképzésén és nevelésén, akik az igazságot elfogadták, hogy hitüknek határozott célja legyen és hogy az Úr ügyét meggyőződéssel és értelemmel szolgálhassák. A tapasztalatlanok szegődjenek a tapasztaltabb munkások mellé, hogy alkalmuk legyen megtanulni az eredményes munkálkodást. Keressék komolyan az Urat. Jó munkát végezhetnek a könyvárusításban, ha ezen szavakhoz igazodnak: “Vigyázz magadra és a tanításra!” 1. Tim. 4, 16, Azok, akik az igazi megtérés bizonyítékait szolgálják és a könyvárusítás munkájára vállalkoznak, csakkamar úgy fogják találni, hogy ez a munka képezi a legjobb előkészítést a mű egyéb ágai számára. BGR 97.1

Aki ismeri az igazságot és át akarja vinni azt a gyakorlati életbe, az mindig meg fogja találni az emberekkel való érintkezésbe jutás útját és módját. Isten előrelátása folytán kellett az őskeresztény gyülekezetnek is szétszóródnia és a szélrózsa minden irányában elszélednie. Krisztus tanítványai korántsem maradtak Jeruzsálemben és a környező városokban, hanem átlépve hazájuk határán, elszéledtek a világforgalom útjain, hogy keressék az elveszett lelkeket. Isten ma is azt szeretné látni, hogy üzenete bejárja sok ország sok városát. Nem szabad tevékenységünket csupán néhány helyre korlátozni. BGR 98.1

Nem szabad testvéreinket elbátortalanítani és kezeiket elgyengiteni, mert akkor nem végződhetik el azon munka, melynek Isten akarata szerint el kell végződnie. Ne fordítsunk túlsok időt a munká- sok kiképzésére sem. Igaz ugyan, hogy a tanításra szükség van, de ne feledjük, hogy Krisztus a nagy Mester, forrása minden tudásnak és igazi bölcsességnek. Ifjak és öregek egyaránt adják át magukat Istennek, fogjanak hozzá a munkához és tevékenykedjenek alázatosságban a Szentlélek vezetése mellett. Akik pedig az iskolában tanultak, azok szintén induljanak a munkába és igyekezzenek ott elméleti tudásukat gyakorlatilag is értékesíteni. Ha a könyvevangélisták így fognak eljárni, ha felhasználják Istentől nyert képességeiket, ha Istentől kérnek tanácsot és ha a könyvárusítást összekapcsolják a lelkek érdekében végzett munkával, úgy az állandó gyakorlat csak növelni fogja tudásukat és tapasztalataikat és olyan praktikus ismeretekre tesznek szert, amelyeket az iskolában sohasem sajátíthattak volna el. Ezen, gyakorlati úton nyert oktatást joggal nevezhetjük magasabbfokú kiképzésnek. BGR 98.2

Az evangélizáló könyvárusításnál nincsen magasztosabb munka, mert ez magába foglalja a legfontosabb erkölcsi kötelességek teljesítését. Aki ezt a munkát akarja végezni, annak állandóan Isten Szentlelkének befolyása és uralma alatt kell állania, és nem szabad önmagát felmagasztalnia. Ugyan mit nevezhetünk magunkénak, amit nem Krisztustól kaptunk volna!? Testvérek gyanánt kell szeretnünk egymást és ezen szeretetről azáltal tehetünk bizonyságot, ha segítségére vagyunk egymásnak. Egymás iránt résztvevőknek és előzékenyeknek kell lennünk, össze kell tartanunk és ugyanazon kötelet kell feszítenünk. A világra elkövetkező megpróbáltatásokban csak azok fognak tudni megállani, akik Krisztus imája alapján élnek és naponta gyakorlatilag értékesítik annak tanulságait. Aki felmagasztalja magát, az beleesik Sátán béklyójába és áldozatává válik csalásának. Isten a következő szózatot intézi népéhez: Emeljétek egyre magasabbra a zászlót? Ha en- gedelmeskedünk Isten szavának, akkor együtt fog velünk munkálkodni és fáradozásainkat a legteljesebb siker fogja koronázni. Munkánkban gazdag áldásban fogunk részesülni és kincseket gyüjtünk magunknak Istenünk királyi székénél. BGR 99.1

Ha tudnánk, hogy mi áll előttünk, akkor nem lennénk olyan hanyagok az Úr munkájának végzésében. Olyan időben élünk, amelyben minden megrostálandó megrostáltatik. Az Úr nem fogja elfogadni az olyanok mentegetődzését, akik az igazság ismerete dacára sem engedelmeskednek az ő parancsainak. Ha nem veszünk magunknak fáradságot arra, hogy lelkeket nyerjünk meg Krisztus számára, akkor felelőssé leszünk téve mindazon munkáért, melyet elvégezhettünk volna, de amelyet szellemi tunyaságunk folytán elhanyagoltunk. Mindazoknak, akik valóban az Isten országába tartoznak, komolyan kell dolgozniok a lelkek megmentése érdekében. A maguk részéről hozzá kell járulniok a törvény érvényesítése és a tanítványok elpecsételése érdekében. Ésaiás 8, 16. BGR 100.1

Isten azt kívánja, hogy a Szentírásban nékünk ajándékozott világosság hatalmas fénysugarak formájában áradjon szét az emberiségre és elsősorban a könyvevangélistákra hárul Isten eme szándéka beteljesítésének feladata. Igen nagy és fontos munka vár reánk. Jól tudja ezt a lelkek ellensége, aki ezért minden eszközt és hatalmat felhasznál, hogy a könyvevangélistát rábírja a könyvárusítás abbahagyására és valami egyéb foglalkozási ág folytatására. Ezen a téren változásnak kell beállnia. Isten visszahívja a könyvevangélistákat a könyvárusítás munkájába. Önként jelentkezőket szólít fel arra, hogy minden erejüket és tudásukat a munka szolgálatába állítsák és mindenütt, ahol csak alkalom adódik erre, segédkezzenek a munkában. A Mester mindenkitől elvárja, hogy képességeinek arányában vegye ki a maga ré- szét a munkából. Ki akarja az Úrnak ezen hívását követni? Ki akar Krisztus bölcsességében, kegyelmében és szeretetében embertársaiért dolgozni, a közelben és távolban? Ki akarja feláldozni kényelmét és jólétét és elmenni olyan helyekre, ahol legnagyobb a sötétség és ahol a babonának és bűnnek hatalma nagy, hogy ott bátran hirdesse az igazságot, hogy hitben és folytonos imában dolgozzék és házról-házra járva terjessze az igazság világosságát? Ki kész arra ebben az időben, hogy kimenvén a táboron kívülre, gyalázatot szenvedjen Krisztusért, hogy megnyitván az írást, megtérésre hívja fel az embereket? BGR 100.2

Istennek minden korszakban megvannak a maga munkásai. Ha elhangzanak Istennek ezen szavai: “Kit küldjünk és ki megy el nekünk?” — akkor ez emberek válasza így fog szólni: “Im itt vagyok küldj engemet!” Ésa. 6, 8. Akik eredményes munkát fejtenek ki a könyvárusításban, azok bensejükben azon megnyugtató tudattal bírhatnak, hogy ők az Úr munkáját végzik, miközben azok megmentésén fáradoznak, akik még nem ismerik a jelenvaló igazságot. Úton-útfélen hangzik el rajtuk keresztül Isten meghívása, hogy oly nép készíttessék, amely méltón fogadhatja az Úr nagy napjának csakhamar bekövetkező beköszöntét. Nincsen veszteni való időnk. Támogatnunk kell ezt a munkát. Ki áll készen nyomtatványaink terjesztésére? Isten mennyei erővel ruházza fel azokat a férfiakat és nőket, akik együtt kívánnak véle munkálkodni ezen műben. Felvevén Isten fegyverzetét, bátorságot, készséget, képességet, hitet és kitartást önt beléjük Isten Szentlelke. Hatalmas munkának kell ezen a világon elvégeztetnie és bizonyára akadni fognak emberi eszközök is, akik eleget tesznek a felhívásnak. Ha ezért elhangzik a felhívás: “Kit küldjünk és ki megy el nekünk?” — akkor add le tisztán és érthetően a te válaszodat: “Imhol vagyok én küldj engemet.” BGR 101.1

Könyvárusítói képességek. Az egyik ember jobban alkalmas bizonyos teendők elvégzésére, mint a másik. Ezért helytelen volna azt gondolni, hogy mindenkiből jó könyvevangélista válhatik. Egyesek nem rendelkeznek képességekkel ezen hivatáshoz. Ezeket ezért még korántsem szabad hitetleneknek, vagy vonakodóknak tartani. Az Úr nem állít fel értelmetlen követelményeket A gyülekezet olyan kert, amelyben mindenféle virág terem, melynek mindegyike különböző sajátságokkal rendelkezik. Ha sok tekintetben el is térnek egymástól, önmagában véve mindegyiknek megvan a maga értéke. BGR 102.1

*

A prédikátori hivatásra való előkészülés. Sokan azok közül, akik jelenleg mint prédikátorok tevékenykednek, a könyvárusításban kezdték meg pályájukat. A nékem adott világosságnál fogva meg vagyok arról győződve, hogy az Isten kinyilatkoztatott igazságait legeredményesebb módon a családok közvetlen meglátogatása által terjeszthetjük. Beszélgetések folyamán gyakran nyílik alkalmuk a bibliai vallásról szólani. Ha ezt a munkát igazi jelentőségében tudnák felfogni, akkor a munkások családokat látogatnának meg és keresztényi szeretetet és előzékenységet tanusítanának a lelkekkel szemben, miáltal igen sok jót hoznának létre. Kitünő tapasztalat lenne ez azok számára, akik a prédikátori hivatásban való foglalkoztatásra számítanak. BGR 102.2

Aki a prédikátori hivatásra készül elő, az semmiféle más foglalkozást nem találhat, amely a könyvárusitásnál jobban megfelelne a szükséges tapasztalatok megszerzése szempontjából. BGR 102.3

*

A nekézségek elviselése. Akinek munkaközben igen sok akadállyal és nehézséggel kell megküzdenie, az vonja le ezen tapasztalataiból azt a tanulságot, hogy határozottabban kell magát Istennek átadnia és életének minden pillanatában tőle kell függnie. BGR 102.4

Ne támadjon keserűség szívükben és ne hagyja el panaszszó ajkaikat. Az elért eredmény ne tegye őket büszkévé; az eredményt tisztára a szent angyalok közreműködésének tulajdonítsák. Sohase feledjék el, hogy az angyalok az öröm és a bánat pillanataiban egyaránt körülöttük vannak. Ismerjék el, hogy minden jó adomány az Istentől származik és örömmel magasztalják ezért őt. BGR 103.1

Krisztus levetette dicsőségét és lejött e világra, hogy a bűnösökért szenvedjen. Ha munkánk közben akadályokkal kell megbirkóznunk, tekintsünk őreá, hitünk megkezdőjére és bevégzőjére. Akkor sohasem fogunk elcsüggedni, hanem mint Jézusnak hűséges katonái, a fáradalmakat és viszontagságokat türelmesen fogjuk tudni elviselni. Gondoljunk arra, hogy mit mond az Úr minden igazi hívőről: “Mert Isten munkatársai vagyunk, Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.” 1. Kor. 3, 9. BGR 103.2

*

Egy nagyon becses tapasztalat. Aki a könyvárusítást megfelelő módon akarja folytatni, annak egyidejüleg tanulónak és tanítónak is kell lennie. Miközben azon szorgoskodik, hogy másoknak oktatást adjon az igazságban, magának is tanulnia kell a könyvevangélista legjobb munkamódszereit. Ha alázatos szívvel és komoly munkaszándékkal indul munkahelyére, akkor sok olyan elcsüggedt lélekre fog bukkanni, akik között ha alapos munkát végzett, elmondhatja az apostollal: “Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban.” Efézus 5, 8. És mások bűnös életét látva, így szólhat: “Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézus nevében, a mi Istenünk Lelke által” 1. Kor. 6, 11. BGR 103.3

Sokszor érik csalódások azokat, akik Istenért dolgoznak, de mindenkor övék e magasztos igéret: “Imé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”. Máté 28, 20. Isten csodálatos tapasztalatokban részesíti azon lelkeket, akik így szólnak: “Én hiszek igéreteidben; nem félek és nem csüggedek!” BGR 103.4

*

A tapasztalatok jelentése. Akik a könyvárúsítás terén tapasztalatokra tesznek szert, számoljanak be ezekről folyóiratainkban, hogy másoknak is buzdítására szolgáljanak. Hadd beszéljen a könyvevangélista azon örömről és áldásról, melyet munkájának közepette élvezett. Ezen jelentéseknek feltétlenül helyet kell adnunk lapjainkban, mert messzeható befolyást gyakorolhatnak. Mint kellemes jó illat, mint az élet illata hatnak ezek a gyülekezetekre és mindenki meggyőződést szerezhet arról, hogy Isten van azokkal, akik együtt munkálkodnak véle. BGR 104.1

*

Az egészségügyi reform példaképe. A hitetlenekkel való érintkezés közben ne távozzatok el a helyes alapelvektől. Ha asztaluknál ültök, legyetek mértékletesek és csak olyan ételeket egyetek, melyek nem izgatják és nem homályosítják el az értelmet. Óvakodjatok a mértéktelenségtől. Semmi olyasmit nem szabad tennetek, ami gyengítené szellemi vagy testi erőtöket, ha nem akartok képtelenekké válni a lelki dolgokban való itélésre. Tartsátok lelketeket olyan állapotban, hogy Isten betölthesse azt igéjének drága igazságával. BGR 104.2

Akkor másokra is befolyással fogtok bírni. Sokan oly módon gondolják mások életét megjavítani, hogy elítélőleg nyilatkoznak arról, amit rossz szokásnak ismertek fel náluk. Felkeresik azokat, akik véleményük szerint téves utakon járnak, kimutatják hibáikat, anélkül azonban, hogy komoly erőfeszítéseket tennének a helyes alapelvekre való vezérlésük érdekében. Ilyen magatartással nem lehet a kívánt eredményt elérni. Midőn másokat igyekszünk megjavítani csupán ellentmondást váltunk ki és így több kárt, mint hasznot idézünk elő. Ne azért figyeljetek meg másokat, hogy figyelmeztethessétek őket hibáikra és tévedéseikre, hanem tanítsátok őket példaadástok által. Szolgáljon a ti önmegtagadástok és az étvágy felett kivívott győzelmetek szemléltető példájául az igaz elvek iránti feltétlen engedelmességteknek. Hadd legyen éltetek az igazság felemelő és megszentelő befolyásáról tett bizonyság. BGR 104.3

A beszéd adománya a legbecsesebb minden isteni adomány között. Ha meg van szentelve a Szentlélek által, sok jót és szépet hozhat létre. Nyelvünk a meggyőzés eszköze; általa hozunk Istennek imáinkban hálaáldozatot és általa közvetítjük a Megváltó szeretetéről szóló értékes gondolatainkat. A beszédadománya jó felhasználása által sok szívbe vetheti el a könyvevangélista az igazság magvát. BGR 105.1

*

Becsületesség az üzleti ügyekben. Csak feltartóztatják a művet azok, akik Jézus híveinek vallják ugyan magukat, de az evangélium alapelveit nem részesítik kellő figyelemben. Azon hanyag módszer, ahogyan egyes fiatal és idős könyvevangélisták a hivatásukat folytatják, bizonyságai annak, hogy ezeknek még jónéhány fontos tanítást kell elfogadniok. Sok könnyelmű munka lett nékem bemutatva. Egyesek hibás szokásokra tettek szert, melyeket magukkal hoztak az Isten művébe. A kiadóhivatalok nagy adósságokba jutottak, mert a könyvevangélisták adósságaikat nem fizették ki. Egyes könyvevangélisták megsértődtek, mert azt követelték tőlük, hogy a kiadótól rendelt könyveket pontosan fizessék meg. Csak a pontos fizetés által lehet egy vállalatot fenntartani. BGR 105.2

*

Úgy kell a dolgokat rendezni, hogy a könyvevangélisták adósságok csinálása nélkül tudjanak megélni. A kísértésnek ezen ajtaját be kell zárni és el kell reteszelni. Bármennyire tisztességes is a könyvevangélista, közbejöhetnek munkájában olyan körülmények, amelyek igen kemény próbát jelentenek számára. BGR 106.1

*

Hanyagság és lustaság nem a kereszténység fáján termő gyümölcsök. Egyetlen lélek sem lesz büntetlen, ha lelkiismeretlen és tiszteségtelen módon bánik az Úr javaival. Aki ezt cselekszi, az ilyen magatartás által Krisztust tagadja meg. Miközben vallja és tanítja Isten törvényének megtartását, azalatt annak alapelveit teljesen figyelmen kívül hagyja. BGR 106.2

Az Úr javaival lelkiismeretesen kell gazdálkodni. Az Úr életet, egészséget és értelmi erőket bízott reá az emberekre, testi és szellemi erőket adott nékik azért, hogy felhasználják azokat. Vajjon ne szolgáljanak-e ezen adományok az ő nevének szorgalmas és lelkiismeretes megdicsőítésére? Tudatában vagytok-e annak testvéreim, hogy minden egyes, az Úr által reátok bízott képességről egykor számot fog kelleni adnotok? Bölcsen kezeltétek-e Istenetek javait, vagy pedig könnyelműen elpazaroltátok azokat, úgyhogy a menny könyveiben hűtlen szolgák gyanánt vannak feljegyezve neveitek? Sokan az ő Uruk pénzét élvezetekre adják ki, ha ugyan egyáltalán lehetséges ezzel összefüggésben élvezetről szó. Nem nyernek tapasztalatot az önmegtagadás terén, hanem hiúságokért adják ki pénzüket és elmulasztják a kereszt felvevését és Jézus követését. Sokan elmulasztották azokat a becses alkalmakat, melyeket Isten kegyelmében nékik nyujtott és mostan gondban és nyomorban tengetik életüket. BGR 106.3

Isten azt kívánja, hogy határozott javulás álljon be a mű különböző ágaiban. Az Isten művével össze- függő üzletvezetésnek pontosabbnak és alaposabbnak kell lennie. Mindeddig nem történtek határozott erőfeszítések arra, hogy egy igazi reformnak az útja készüljön. BGR 106.4

*

A könyv alapos ismerete szükséges. Könyvevangélistáink alaposan ismerkedjenek meg a terjesztendő könyvvel, hogy az emberek figyelmét annak legfontosabb fejezeteire irányíthassák. BGR 107.1

*

Iratterjesztés. A könyvárusító evangélista hordjon magánál traktátokat, füzeteket és kisebb könyveket is, hogy azoknak is adhassanak, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy nagyobb könyvet vásároljanak. Ilyen módon sok házba juthat el az igazság. BGR 107.2

*

Szorgalom. Mihelyt a könyvevangélista elkezdte a munkát, semmi által se engedje figyelmét a kitűzött céltól elfordítani, hanem teljes szorgalommal törekedjék annak elérésére. Ennek dacára sem szabad figyelmetlenül elhaladnia az olyan lelkek mellett, akik több világosság után vágyakoznak és akiknek szükségük van az Irás nyujtotta vigaszra. Ha a könyvevangélista Istennel jár, ha mennyei bölcsességet kér munkájának jó elvégzéséhez, akkor képes lesz felismerni az alkalmakat és azon lelkek szükségleteit, akikkel érintkezésbe jut. Amennyire csak lehetséges minden alkalmat fel fog használni arra, hogy lelkeket vonjon Krisztushoz közelebb. Krisztus szellemében készségesen fogja szólni a megfáradottakhoz is a megfelelő szavakat. BGR 107.3

*

A könyvárusításban való szorgalom és a keresztre való utalás hűsége által a könyvevangélista megkétszerezi hasznosságát. Ha be is mutatunk munkamódszereket, mégsem állíthatunk fel általános szabályokat, melyeket mindenkinek követnie kell, mert a magatartás minden egyes esetben a mindenkori körülményekhez igazodik. Isten hatni fog azoknak szívére, akik készek az igazság elfogadására és vágyódnak a vezetés után. Így fog szólni emberi képviselőihez: “Szólj ehhez, vagy ahhoz Jézusnak szeretetéről”. Alighogy ki lett ejtve Jézusnak neve gyengéden és szeretettel, máris közelednek Istennek angyalai, hogy a szívet megpuhítsák és készségessé tegyék. BGR 107.4

Könyvevangélistáink legyenek lelkiismeretes tanulók, akik megtanulják, hogy miképpen végezhetnek eredményesebb munkát. Mialatt ezzel vannak elfoglalva, tartsák nyitva szemeiket, füleiket és értelmüket, hogy befogadhassák Isten bölcsességét és tapasztalhassák, hogy miként kell azokon segíteni, akik Krisztus ismeretének hiányában abban a veszedelemben forognak, hogy elvesznek. Minden munkás szedje össze erejét és helyezze tevékenységbe képességeit, hogy elláthassa a legmagasztosabb szolgálatot, amely nem más, mint az embereknek Sátán béklyóiból való kiszabadítása és az Istennel való összekapcsolása. A Jézus Krisztustól való függés láncával kell erősen ahhoz a trónhoz kapcsolni az embereket, amely körül ott ragyog az igéret szivárványa. BGR 108.1

*

Az eredmény bizonyos volta. Az evangélizáló könyvárusítás révén jó és nagy munkát lehet véghezvinni. Az Úr képességekkel és finom érzékkel látta el az embereket. Akik a nékik adott talentumokat az ő dicsőségére használják fel és munkájukban bibliai alapelveket juttatnak érvényre, azok bizonyosak lehetnek az eredményben. Imádkozzunk és dolgozzunk, bizalmunkat pedig vessük abba, aki sohasem hagy figyelmen kivül bennünket. BGR 108.2

*

A könyvevangélisták adják át magukat teljesen a Szentléleknek és engedjék őt magukban működni. Kitartó ima által vegyék birtokukba az Istentől eredő erőt és élő hittel bízzák rá magukat. Istennek nagy és hatalmas befolyása el fogja kisérni minden hivő munkását. BGR 109.1

Miként a prédikátort megáldja Isten azon komoly fáradozása közben, midőn az igazságot megismerteti az emberekkel, éppen úgy áldja meg a hűséges könyvevangélistát is. BGR 109.2

*

Az az alázatos és ügyes munkás, aki engedelmesen követi Isten hívását, bizonyos lehet abban, hogy isteni segítségben fog részesülni. Már magábanvéve az ilyen magasztos és szent kötelességnek a tudata is megszentelő hatást gyakorol a jellemre. A legjobb szellemi képességeket helyezi működésbe és állandó használata erősíti és tisztítja a szívet és az értelmet. Kiszámíthatatlan ennek a hatása úgy az illetőnek, mint másoknak az életére. BGR 109.3

Lehetséges, hogy a felületes megfigyelők munkátokat nem méltányolják és fontosságát el nem ismerik. Lehet, hogy csak veszteséggel járó üzletnek és hálátlan munkának, vagy nagy önfeláldozásnak tekintik a ti életeteket. Jézus szolgája azonban a keresztről áradó világosság fényében másként látja a dolgokat. Saját áldozatai csekélyeknek tünnek fel szemeiben a Mesteréhez viszonyítva és örvend annak, hogy az ő lábnyomdokaiban haladhat. Munkájának eredménye a legtisztább örömmel tölti el őt és ez képezi türelmes fáradozásainak legnagyobb becsű jutalmát. BGR 109.4

* * * * *