Bizonyságtételek a gyülekezet részére
Az utolsó döntés
(Testimonies Vol. IX. p. 11-18.)
A végnek idején élünk. A gyorsan beteljesedő idők jelei mutatják, hogy Krisztus visszajövetele közel van. Ünnepélyesek és jelentőségteljesek a napok, melyekben élünk. Isten Lelke lassan, de biztosan el lesz vonva a földtől. Már is csapások és itéletek látogatják meg Isten kegyelmének megvetőit. A szárazon és vizen történő szerencsétlenségek, a társadalom bizonytalan állapota és a háborús hírek a szerencsétlenségnek előhirnökei. Legnagyobb jelentőségű események közelgését jelzik ezek. BGR 291.3
A gonosz eszközei egyesítik erőiket és igyekszenek megerősíteni azokat. Erőt gyűjtenek az utolsó nagy döntésre. Csakhamar hatalmas változások fognak végbemenni a világon és az utolsó mozgalmak igen gyorsak lesznek. BGR 292.1
A dolgok állapota e világon felismerteti velünk, hogy a nyomoruságos idő közvetlen közelébe érkeztünk. A napilapok telve vannak a legközelebbi jövőben lejátszodó rettenetes küzdelem célzásaival. Vakmerő rablótámadások igen gyakoriakká lettek. Munkabeszüntetések napirenden vannak. Rablások és gyilkosságok mindenfelé történnek. Gonosz szellemektől megszállott emberek asszonyokat és gyermekeket fosztanak meg életüktől. Sok embert ejtett tőrébe a bűn, amely mindenféle alakjában uralkodik. BGR 292.2
Az ellenségnek sikerült a jogot elferdíteni és az emberek szívét önző nyereség utáni vággyal megtölteni. “És eltávozott a jogosság és az igazság messze áll, mivel elesett a hűség az uccán és az egyenesség nem juthat be.” (Ésaiás 59, 14.) A nagy városokban ezrek és ezrek élnek szegénységben és nyomorúságban, úgyszólván minden élelem, ruházat és fedél nélkül. Mialatt ugyanabban a városban mellettük élnek olyanok, akik többel rendelkeznek, mint amit szívük megkívánhat, akik duslakodnak és pénzüket pompás épületekre, ékszerekre és ami még rosszabb, érzéki vágyaik kielégítésére, különösen pedig bódító italokra, dohányra és egyéb az értelmet szétromboló eszközökre áldozzák; oly dolgokra, amelyek a lelket egyensúlyából kivetik és lealacsonyítják. Miközben az éhező emberiség kiáltásai fölhatnak Istenhez, addig egyesek elnyomás és mindenfajta kényszer alkalmazásával óriási vagyont halmoznak fel. BGR 292.3
Egy alkalommal, midőn éppen New-Yorkban tartózkodtam éjszakai látomásban szemléltem, hogy miképpen emelkednek az épületek emeletről-emeletre a menny felé. Ezen épületek állítólag tűzbiztosak és azért emeltettek, hogy tulajdonosukat és építőjüket dicsőítsék. Egyre magasabbra és magasabbra tornyosultak ég felé. Építésükhöz a legértékesebb anyagokat használták fel. A tulajdonosok nem kérdezték önmaguktól: “Miképpen dicsőíthetném a legmegfelelőbben az Istent?” Az Urra ők nem gondoltak. BGR 292.4
Én ezt gondoltam magamban: “Oh vajha ezek az emberek, akik anyagi eszközeiket ilyen módon fektetik be, úgy látnák az ő magatartásukat, mint ahogy Isten látja azt. Igaz, hogy pompás épületeket emelnek; de milyen oktalanság az ő tervezgetésük és találmányuk a világegyetem Uralkodójának szemeiben. Ők nem igyekeznek szívüknek és elméjüknek minden erejével megtudni azt, hogy miképpen dicsőíthetnék az Istent. Elvesztették érzéküket ezen legelsőbbrendű emberi kötelességgel szemben.” BGR 293.1
Ugyanezen épületek fel lettek építve. Tulajdonosaik büszkén örvendeztek annak, hogy elegendő pénzük volt kívánságaik kielégítésére és szomszédaik irigységének felkeltésére. Az így befektetett pénznek jó részét a szegények nyomorgatása és elnyomása által szerezték meg. Ők elfelejtették, hogy a mennyben feliratnak az ő üzleti vállalkozásaik, hogy ott fel van jegyezve minden igazságtalan cselekedet és hazug eljárás. Eljön az idő, midőn az emberek fennhéjázásukban és hazugságukban elérik azt a határt, melyet Isten akarata szerint túl nem léphetnek már, akkor majd tapasztalniuk kell, hogy Jehova türelmének is van határa. BGR 293.2
A legközelebbi kép, amely elvonult előttem, egy lángban álló épület volt. Az emberek ott állottak a magas és állítólag tűzbiztos épület előtt. Föltekintettek rá és így szóltak: “Az épület teljes biztonságban van.” Én azonban láttam, hogy az épület úgy meg lesz semmisítve a tűz által, mintha pozdorjából lett volna építve. A gőzfecskendők nem tudtak a pusztulásnak megállást parancsolni. A tűzoltó legénység nem volt képes a fecskendőket felhasználni. BGR 293.3
Nékem meg lett mutatva, hogy midőn eljön az Úrnak az ideje és ha a büszke és becsvágyó emberek szíve addig nem ment a szükséges átalakuláson keresztül, akkor az emberek kénytelenek lesznek azt a megállapítást tenni, hogy az a kéz, amely elég erős volt az ő megtartásukra, elég erős az ő elpusztításukra is. Nincs földi hatalom, amely Isten karját visszatarthatná. Ha elérkezett az Isten által rendelt időpont, midőn megbünteti az embereket törvényének megvetéséért és önző becsvágyukért, akkor nem lesz olyan építkezési anyag, amely képes lenne őket a pusztulástól megőrizni. BGR 294.1
Nem sokan vannak, még a nevelők és államférfiak közt sem, akik számot adhatnának azokról az okokról, amelyekre a társadalom jelenlegi állapota visszavezethető volna. Senki azok közül, akik a kormányzás gyeplőit kezükben tartják, nem képes megoldani az erkölcs leromlásának, az elszegényedésnek és nyomorúságnak kérdéseit. Hiába igyekszenek az üzleti vállalkozásokat biztos alapokra helyezni. Ha ellenben inkább Isten igéjére szentelnének figyelmet, akkor megoldást találnának minden olyan kérdésre, amelyek megzavarják az emberek fejeit. BGR 294.2
Az Írás vázolja azt az állapotot, melyben a világ rövid idővel Krisztus visszajövetele előtt van. Azokról az emberekről, akik rablás által nagy vagyonokat gyűjtenek így szól: “Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban. Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a seregek Urának füléhez. Dözsöltetek e földön és dobzódtatok, szíveteket legeltettétek, mint áldozás napján. Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat. Nem állt ellent nektek.” (Jakab 5, 3-6.) BGR 294.3
Kicsoda olvassa azonban azon figyelmeztetéseket, amelyek a jövendölések gyors beteljesedése ál- tal adják meg az idők jeleit? Milyen benyomást tesznek ezek a világi emberekre? Vagy milyen változást lehet az ő magatartásukban megfigyelni? Nem nagyobbat, mint amilyet Nóé napjaiban lehetett tapasztalni a föld lakosainak magatartásában. A vízözön előtti emberek világi foglalatosságaikban és szórakozásaikban annyira elmerültek, hogy nem vették észre, mígnem “eljöve az özönvíz és mindannyiukat elpusztítá.” (Máté 24, 39.) A mennyből figyelmeztetéseket kaptak, de ők vonakodtak azoknak figyelmet szentelni. Ma a világ az örök pusztulásba rohan, anélkül, hogy a legkisebb mértékben is figyelne Isten óvó hangjára. BGR 294.4
A világot a háború szelleme uralja. Dániel próféta könyvének 11. fejezetében adott jövendölés csaknem teljesen betölt. Csakhamar fellépnek majd a nyomorúság eseményei, amelyekről ebben a jövendölésben szó van. BGR 295.1
“Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt és elfordítja színét és elszéleszti lakóit. . . mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet és laknak a rajta lakók . . . megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a citerának vidámsága megszünt.” (Ésaiás 24, 1-8.) BGR 295.2
“Jaj ez a nap. Bizony közel van az Urnak napja és mint a pusztítás úgy jött el a Mindenhatótól . . . elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonásházak, összedültek a csűrök, mert kiaszott a gabona. Mint nyög a barom! Megháborodtak a marhacsordák, mert nincs legelőjük. Bűnhődnek még a juhnyájak is. . . . Elszáradt a szőlőtő, a fügefa elhervadt, a gránátfa, a datolyafa, az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája kiaszott, bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.” (Jóel 1, 15-18. 12.) BGR 295.3
“Oh én bensőm, oh én bensőm, aléldozom oh én szívemnek rekeszei. Háborog a szívem, nem hall- gathatok! Hiszen hallottad én lelkem a kürt szavát, a harci riadót! Vészre vészt jelentenek; bizony elpusztulnak az én sátraim, kárpitjai egy pillanat alatt.” (Jeremiás 4, 19. 20.) BGR 295.4
“Nézek a földre, de imé kietlen és puszta és az égre, de nincsen világossága. Nézek a hegyekre is, imé reszketnek; nézek a halmokra, de mind ingadoznak! Nézek és imé egy ember sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek. Nézek és imé a bő termő föld pusztává lőn és minden városa összeomlott, az Úr előtt az ő haragjának színe előtt! (23-26. v.) BGR 296.1
“Jaj, mert nagy az a nap, annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákobon; de megszabadul abból!” (Jer. 30, 7.) BGR 296.2
Nem mindenki, aki e földön él, foglalt állást Isten ellen az ellenség oldala mellett. Nem mindenki hűtelen. Van néhány hívő, aki hű maradt Istenhez, akikről János azt írja: “Itt van a szenteknek békességes türése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét.” (Jel. 14, 12.) Csakhamar ki fog törni a heves küzdelem azok között, akik Istennek szolgálnak és akik néki nem szolgálnak. Nemsokára meg lesz mozgatva minden állhatatlan, hogy ami megmozdíthatatlan, az megmaradjon. BGR 296.3
Sátán igen szorgalmas bibliakutató. Ő igen jól tudja, hogy ideje kevés, ezért minden tekintetben igyekszik e földön az Úr művének ellene dolgozni. Lehetetlen dolog Isten gyermekeinek tapasztalatát elképzelni, akik átélik, hogy a mennyei dicsőség miképpen találkozik régebbi üldözések megismétlődésével. Ezek abban a világosságban fognak járni, amely az Isten trónjától származik. Isten angyalai állandó összeköttetést fognak fenntartani a föld és a menny között. Sátán viszont körülvéve az ő gonosz angyalaitól Isten gyanánt fog megjelenni, mindenfelé csodát fog véghezvinni, hogyha lehetséges lesz még a választottakat is elhitesse. Isten gyermekei akkor az ő biztonságukat nem csodák véghezvitelében fogják megtalálni, mert Sátán minden csodát, amely megtörténhetik, utánozni fog. Isten megpróbált gyermekei abban a jelben fognak erőt találni, melyről 2. Mózes 31, 12-18. versekben van szó. Ők állandóan az élő Igének eme kijelentésére fognak támaszkodni. “Megvan írva.” Ezen alapon megmozdíthatatlanul és szilárdan képesek megállni. Mindazok azonban, akik megtörték Istennel való szövetségüket azon a napon Isten nélkül és reménység nélkül fognak állani. BGR 296.4
Isten imádói kiváltképpen azáltal fognak kitünni, hogy megtartják a negyedik parancsolatot, amely Isten teremtő hatalmának a jele és amely bizonysága azon jogcímének, hogy igényt tart az emberek részéről való imádásra és magasztalásra. Az istentelenek ellenben azon fáradozásaik által fognak kitünni, hogy igyekeznek a Teremtő emléknapját lerombolni és helyébe Róma szerzeményét helyezni. Ezen harc kimenetelénél az egész kereszténység két osztályra oszlik. Az egyik oldalon azok fognak állani, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, a másik oldalon ellenben azok, akik imádják a fenevadat és az ő képét, valamint bélyegét magukra veszik. Habár az egyház és állam egyesítik erejüket, hogy kényszerítsenek “kicsinyeket, nagyokat, gazdagokat, szegényeket, szabadokat és szolgákat, hogy az ő jobb kezükre, vagy homlokukra bélyeget tegyenek.” (Jel. 13, 16.) Isten népe azonban ezt nem fogja megtenni. A pátmosi látnok szemlélte azokat, “akik diadalmasok a fenevadon és az ő képén és bélyegén és az ő nevének számán” és látta őket, “állani az üvegtenger mellett és kezeikben valának az Istennek hárfái és éneklik vala Mózesnek az Isten szolgájának énekét és a Báránynak énekét.” (Jel. 15, 2. 3.) BGR 297.1
Isten népére rettenetes kísértések és küzdelmek várnak. A háború szelleme a föld egyik végétől a másik végéig feltüzeli a nemzeteket. Az eljövendő nyomorúságos idő közepette azonban Isten választott népe megmozdíthatatlanul fog állani dacára annak, hogy olyan nyomorúság lesz, amelyhez fogható soha nem volt. Sátán és serege nem lesznek képesek megsemmisíteni az Isten gyermekeit; mert hatalmas erejű angyalok fogják védelmezni őket. BGR 297.2
*
Isten így szól az ő népéhez: “Menjetek ki közülük és szakadjatok el és tisztátalant ne illesetek és én magamhoz fogadlak titeket és leszek néktek Atyátok és ti lesztek fiaimmá és leányaimmá.” 2. Kor. 6, 17. 18. v. “Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” 1. Péter 2, 9. Isten gyermekeinek azáltal kell kitünniök, hogy teljes szívből szolgálnak az Istennek, hogy nem a maguk számára keresnek tisztességet, hanem mindenkor arra gondolnak, akihez ünnepélyes igérettel odakötötték magukat és csak őnéki szolgálnak. BGR 298.1
“Szóla az Úr Mózesnek mondván: Te szólj az Izráel fiainak mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok, mert jel az én közöttem és ti közöttetek nemzetségről-nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki titeket megszentellek. Megtartsátok azért a szombatot, mert szent az tinéktek. Aki azt megrontja halállal lakoljon, mert valaki munkát végez azon, annak lelke irtassék ki az ő népe közül. Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja, az Úrnak szentelt nap: valaki szombaton munkálkodik megölettessék. Megtartsák azért Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről-nemzetségre örök szövetségül. Legyen ez közöttem és Izráel fiai között örök je!; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.” 2. Mózes 31, 12-17. v. BGR 298.2
Nem úgy jelölnek-e meg bennünket ezen szavak, mint az Isten népét? Nem mondják-e nékünk ezen igék egyúttal azt is, hogy amíg időnk tart, tartsuk tiszteletben az Istenhez való hozzátartozandóságunk szent ismertetőjelét? Izráel fiainak utódaiknál örök szövetségül kellett tartaniok a szombatot. A szombat jelentősége nem kisebbedett. Még ma is és minden időben is ez fog maradni Isten és az ő népe közötti jel gyanánt. BGR 299.1
* * * * *