Bizonyságtételek a gyülekezet részére

A dícsérés veszedelme

(Testimonies, Vol. III. p. 185. 186.)

Nékem meg lett mutatva az, hogy nagy elővigyázatosságot kell tanúsítani, midőn férfiakat és asszonyokat meg kell szabadítanunk a magabízás nyomasztó terhétől és figyelmeztetnünk kell őket, hogy ne felejtsék el az Istentől való függőségüket. Nem helyes dolog, ha egyes személyeket feldícsérnek, vagy Krisztus szolgájának képességeit magasztalják. Ama napon majd sokan megméretnek és az emberi felmagasztalás következtében könnyűnek fognak találtatni. Szeretném atyámfiait és testvérnőimet arra inteni, hogy ne hízelegjenek egyes személyeknek, dicsérvén az ő képességeiket, mert ők ezt nem képesek elhordozni. A saját én vajmi könnyen elbizakodik, minek következtében kibillennek az egyensúlyukból. Ismét hangsúlyozom kedves testvérek, hogy ha lelkeiteket tisztán akarjátok megőrizni minden ember vérétől, akkor sohase hízelegjetek, sohase dicsérjétek szegény halandók fáradozásait, mert ez csak romlásukra szolgálna nékik. Veszedelmes dolog, ha szavaink vagy cselekedeteink által egy atyafit vagy testvérnőt felmagasztalunk, bármennyire alázatosnak is lássék magaviseletük. Ha azonban az alázatosság és szelídség Isten által nagyrabecsült lelkületével rendelkeznek, akkor legyetek segítségükre azoknak megtartásában. Ez azonban ne azáltal történjék, hogy megfedditek őket, vagy hogy az igazi képességeiket kevésre becsülitek, de jól meg kell fontolnotok, hogy a dicséretet csak igen kevesen tudják lényeges kárvallás nélkül elviselni. BGR 264.1

Egyes tehetséges prédikátorok, akik a jelenvaló igazságot hirdetik úgy szeretik a dicséretet, mint a részeges ember a bort és ugyanolyan serkentő hatást is gyakorol reájuk. Ha az ilyen prédikátort egy kis gyülekezetbe helyezik el, ahol nem egykönnyen tud majd lelkesedést vagy határozott ellentmondást kihívni, akkor csakhamar tapasztalni fogjátok, hogy az ilyenek elveszítik érdeklődésüket és buzgóságukat és munkájukban oly csüggetegek lesznek, mint azon iszákos, akitől elvonták a pálinkát. Ezek a férfiak mindaddig nem lesznek igazi gyakorlati munkásokká, míg meg nem tanulják a dícsérés buzdítása nélküli munkálkodást. BGR 265.1

* * * * *