Üzenet az ifjúságnak

Gyakorlati oktatás

A rendszeresen végzett, hasznos munka az evangéliumi terv része. A nagy Tanítómester a felhőoszlopból adott utasítást Izraelnek, hogy minden ifjú sajátítson el valamilyen hasznos munkát. Ezért volt szokás a zsidóknál — mind a gazdagoknál, mind a szegényeknél -, hogy fiaikat és leányaikat valamely mesterségre taníttassák ki, hogy szükség esetén ne legyenek másokra utalva, hanem képesek legyenek fenntartani magukat. Elméleti képzést is kaptak, de mesterséget is kellett tanulniuk. Ezt nevelési rendszerük elengedhetetlen részének tartották. ÜI 99.4

Ma is, miként Izraelben tették, minden ifjút a gyakorlati élet kötelességeire kellene nevelni. Mindenkinek el kellene sajátítani valamilyen kézműipart, amellyel biztosíthatja megélhetését. Ez nemcsak azért fontos, mert szükség esetén segítséget nyújt az élet fenntartásához, hanem főként azon hatása miatt, amelyet a testi, lelki és erkölcsi fejlődésre gyakorol. Még ha biztos volna is benne valaki, hogy sohasem kell a létfenntartás érdekében keze munkájára szorulnia, mégis meg kell tanulnia és gyakorolnia kell a munkavégzést. A testi munka nélkül senkinek sem lehet egészséges testalkata és jó egészsége, s a helyesen szabályozott fizikai munka fegyelmező ereje szintén igen lényeges az értelmi képességek fejlődése és a nemes jellem kialakulása szempontjából. ÜI 99.5

Azok a fiatalok, akik tudásukat csak könyvekből merítették, de a gyakorlati munkát elhanyagolták, semmiképp sem állíthatják, hogy megfelelő, mindenre kiterjedő nevelésben részesültek. Energiájuk, amelyet munkára kellett volna fordítaniuk, kihasználatlanul hevert. A nevelés nem kizárólag az elme csiszolásából áll. Az ifjúság nevelésének a testi munka is lényeges része. A nevelés igen fontos mozzanatát hanyagoljuk el, ha gyermekeinket nem tanítjuk meg a hasznos munkák végzésére. Ennek nem volna szabad kimaradnia az ifjúság neveléséből. ÜI 100.1

Alapos és átfogó nevelést az ember egész lényének összmunkája nyújthat. Fordítsa minden tanuló a nap bizonyos részét valamely hasznos, tevékeny munkára. Így megszokja a szorgalmat és növeli önbecsülését. Egyúttal megvédi a semmittevés, restség hatásaként mutatkozó rossz szokásoktól. Ez mindenben megegyezik a nevelés eredeti céljával, mert ha szorgalmas tevékenységre és tisztaságra buzdítják a fiatalokat, akkor ők ezáltal összhangba jutnak Teremtőjükkel. ÜI 100.2