Üzenet az ifjúságnak

“Kincsed lesz a mennyben.”

Viseljük szívünkön Isten ügyét! Az igazság világossága, amely áldást hozott egy családra, ugyanolyan áldást fog hozni más családokra, ha szülők és gyermekek terjesztik azt. De ha Isten jótéteményeiből, amelyekkel oly gazdagon halmozott el, visszatartjuk az Őt megillető részt, és önző módon csak saját céljainkra használjuk fel, áldása helyett bizonnyal Isten átkát fogjuk tapasztalni, mert így jelentette ki az Úr. Isten igényét, amely minden egyéb igény felett áll, legelőször kell teljesíteni. Ezután kell gondoskodni a szegényekről és a szükséget szenvedőkről. Semmiképpen sem szabad ezekről a teendőkről megfeledkezni, bármilyen áldozatot is jelentenek nekünk. ÜI 176.5

“...hogy legyen ennivaló az én házamban.” Kötelességünk, hogy az étkezés és öltözködés terén mértékletesek legyünk. Otthonunk berendezését fontoljuk meg gondosan, azzal a szívbeli kívánsággal, hogy megadjuk Istennek, ami az Övé, nemcsak a tizedben, de amennyire lehetséges, adományokban és áldozatokban is. Sokan halmoznának fel kincseket maguknak a mennyben, ha Isten tárházába eljuttatnák azt a teljes részt, amely Istent illeti, és azonkívül adományokat és áldozatokat is ajánlanának fel. ÜI 177.1

Akik becsületesen kutatják, hogy mit kíván tőlük Isten, lapozzák fel az Ótestamentum írásait, és lássák meg, miként utasította mindezzel kapcsolatban Krisztus, Izrael láthatatlan vezetője népét a pusztai vándorlás idején. Mindenki tűrjön el minden kényelmetlenséget, szenvedjünk inkább szükséget, mint hogy megfosszuk Istent az Őt megillető résztől, amelyet házába kell eljuttatnunk. Azok, akik a Bibliát olvassák és hisznek benne, biztosan tudják és megértik az erről szóló isteni üzenetet. ÜI 177.2