Tanácsok a gyülekezetnek

Fejezet 37 — Keresztényi nevelés

Gyorsan közeledünk a világ történelmének végső válsága felé, azért fontos, hogy megértsük, hogy az iskoláink által nyújtott nevelési előnyöknek különbözniük kell a világi iskolákban nyújtott nevelési módszerektől (CT 56). TGy 230.1

Nevelési eszméink túl szűk látókörűek és túl alacsony színvonalúak. Szükségünk van szélesebb látókörre és magasabb célkitűzésre. Az igazi nevelés többet jelent, mint egy tanfolyam elvégzése. Többet jelent a földi életre való előkészületnél. Az igazi nevelés egész lényünkkel, és amennyire lehetséges, létünk teljes időszakával foglalkozik. A testi, szellemi és lelki képességek harmonikus kifejlesztését jelenti. Előkészíti a tanulót a szolgálat örömére az eljövendő világban (ED 13). TGy 230.2

A nevelés munkája és a megváltás munkája a szó legszorosabb értelmében egy, mert a nevelésben és a megváltásban “más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus” (lKor 3:11) [ED 30]. TGy 230.3

Minden nevelés és fegyelmezés magasztos célja az, hogy az embert újra összhangba hozza Istennel, és annyira felemelje, megnemesítse erkölcsi természetét, hogy újra visszatükrözze Teremtője képmását. Ez a munka oly fontos volt, hogy Megváltónk elhagyta a menny királyi udvarait és személyesen lejött a földre, hogy megtanítsa az embereket, hogyan válhatnak alkalmasakká a magasabb rendű életre (CT 49). TGy 230.4

Olyan könnyű belesodródni világi tervekbe, módszerekbe, szokásokba és nem gondolni az időre, amelyben élünk, vagy a munkára, amit el kell végeznünk, mint Noé kortársai tették. Állandóan az a veszély fenyeget, hogy nevelőink ugyanabba a hibába esnek, mint a zsidók, hogy olyan szokásokhoz, eljárásokhoz és hagyományokhoz alkalmazkodnak, amelyeket nem Isten adott. Némelyek makacsul és szilárdan ragaszkodnak a régi szokásokhoz és különböző tanulmányozásokhoz, amelyek nem lényegesek üdvösségünk szempontjából. Ezeket a szokásokat cselekedve elfordulnak Isten különleges munkájától és hiányos, rossz nevelést adnak tanítványainak (4T 150-151). TGy 230.5

Szükségünk van olyan férfiakra és nőkre, akiknek képesítésük van arra, hogy munkálkodjanak a gyülekezetekben és kiképezzék ifjainkat arra a különleges munkára, hogy felébresszék az emberekben a vágyat Jézus iránt. Iskoláink ezt a célt tartsák szem előtt és ne legyenek olyanok, mint egyéb felekezeti iskolák, vagy más nevelőintézetek és főiskolák. Mindenképpen legyenek magasabb színvonalúak, ahol nem tanítják a hitetlenség semmiféle fokozatát. A tanulókat neveljék gyakorlati kereszténységre és a Bibliát tekintsék legelső, legfontosabb tankönyvüknek (FE 231). TGy 231.1