Tanácsok a gyülekezetnek

Szülők, vezessétek gyermekeiteket Krisztushoz!

Lehetséges, hogy a gyermekek szeretnének helyesen csekekedni. Elhatározhatják szívükben, hogy engedelmesek és kedvesek lesznek szüleikhez és gyámjukhoz, azonban segítségre és bátorításra van szükségük. Jó elhatározást tehetnek. Azonban, ha hitvallásuk nem erősíti meg alapelveiket és életüket nem befolyásolja Isten megújító kegyelme, akkor nem érik el céljukat. TGy 221.3

A szülők kettőzzék meg gyermekeik üdvössége érdekében tett erőfeszítéseiket! Oktassák őket hűségesen! Ne hagyják őket magukra, hogy úgy szerezzék meg kiképzésüket, ahogyan legjobban tudják! Ne engedjék meg, hogy az ifjak válogatás nélkül megtanulják a jót és a rosszat egyaránt, abban a tévhitben, hogy bizonyos idő múlva majd a jó kerül túlsúlyba és a gonosz elveszti befolyását. A gonosz gyorsabban növekszik, mint a jó. TGy 221.4

Szülők, nagyon korán kezdjétek meg gyermekeitek fegyelmezését abból a célból, hogy igazi keresztények lehessenek. Úgy bánjatok velük, mint akiket gondjaitokra bíztak, mint drága ékszereket, hogy alkalmassá tegyétek őket arra, hogy fényljetek Isten országában. Vigyázzatok, hogy álomba ne ringassátok őket a pusztulás mélysége felett ab- ban a tévhitben, hogy még nem elég idősek ahhoz, hogy felelősek legyenek és bűneikből megtérve megvallják Krisztust. TGy 221.5

A szülők magyarázzák meg és egyszerűsítsék le a megváltás tervét gyermekeik fiatal, fejletlen értelméhez, hogy azt megértsék. A 8-10, vagy 12 éves gyermekek elég idősek ahhoz, hogy beszélgessenek velük a vallási dolgokról. Gyermekeiteket ne egy jövőben bekekövetkező időre utalva tanítsátok, amikor majd elég idősek lesznek ahhoz, hogy megtérjenek és higgyenek az igazságban. Ha helyesen tanítják őket, egész fiatal gyermekeknek is helyes nézetük lehet bűnös állapotuk és az üdvösség útja felől Krisztus által. A lelkészek általában túl közömbösek a gyermekek üdvössége iránt és nem oly közvetlenek hozzájuk, mint kellene. Gyakran megengedik, hogy felhasználatlanul múljanak el az arany alkalmak, anélkül, hogy befolyásolnák a gyermekek gondolatait (1T 396-400). TGy 222.1

Apák és anyák, felismeritek-e a rajtatok nyugvó súlyos felelősséget? Felismeritek-e annak szükségét, hogy őriznetek kell gyermekeiteket a gondatlan, erkölcsromboló szokásoktól? Gyermekeiteknek csak olyan társas viszonyt engedjetek meg kialakítani, amely helyes befolyást gyakorol jellemükre. Ne engedjétek, hogy este kint legyenek, kivéve akkor, ha tudjátok, hogy jó helyen vannak és tudjátok mit csinálnak. Oktasd ki őket az erkölcsi tisztaság alapelveire. Ha elhanyagoltad oktatásukat pontról pontra haladva, “szabályra-szabályt, itt egy kicsit, ott egy kicsit” hintve el az igazság magvaiból, akkor azonnal kezdd meg a kötelességed végzését! Vedd fel felelősséged terhét és munkálkodj e földi élet és az örökkévalóság számára! Ne múljon el egy nap se anélkül, hogy ne valld meg hanyagságodat gyermekeidnek! Mondd meg nekik, hogy mostantól kezdve végezni akarod Istentől reád bízott munkádat. Kérd meg őket, hogy tartsanak veled a reformáció munkájában! Tégy komoly erőfeszítést, hogy jóvá tedd a múltat! Ne maradj többé a laodiceai gyülekezet állapotában! Az Úr nevében felhívok minden családot, hogy vallja meg valódi álláspontját! (6T 66-67) TGy 222.2