Tanácsok a gyülekezetnek

A tétlenség káros hatása

Megmutatták nekem, hogy a tétlenség sok bűnt okozott. A tevékeny kezeknek és elméknek nincs idejük, hogy ügyeljenek minden kísértésre, amelyet az ellenség sugall, azonban a tétlen kezek és agy készen áll arra, hogy Sátán irányítsa, uralja. A nem helyes dolgokkal elfoglalt elme helytelen dolgoknál időzik, azért a szülők tanítsák meg gyermekeiket arra, hogy a tétlenség bűn! (1T 395) TGy 220.2

Semmi se vezeti jobban a bűnre a gyermekeket, mint az, amikor minden terhet levesznek róluk és megengedik nekik, hogy céltalan, tétlen életet éljenek, semmit se tegyenek, vagy azt tegyék, ami nekik tetszik. A gyermekek elméje tevékeny, azért ha nem foglalják le magukat jóval és hasznossal, akkor elkerülhetetlenül a rosszat cselekszik. Miközben helyes és szükséges számukra a pihenés, tanítsák meg őket dolgozni, hogy meghatározott időt töltsenek el fizikai munkával, olvasással és tanulással! Ügyeljenek rá, hogy koruknak megfelelő foglakozást kapjanak és lássák el őket hasznos és érdekes könyvekkel! (AH 284) TGy 220.3

A gyermekek gyakran lelkesedéssel kezdenek el egy munkát, azonban később megunják vagy belefáradnak, és ha egy kis csalódás éri őket, abbahagyják és egyik dologból a másikba kezdenek és semmit se fejeznek be. A szülők ne engedjék meg, hogy a változás szeretete uralja gyermekeiket! Ne foglalják le őket annyira egyéb dolgok, hogy ne legyen elég idejük a fejlődő gyermekek türelmes fegyelmezésére! Néhány bátorító szó, vagy egy kis segítség a megfelelő időben, átsegíti őket a bajon és csüggedésen. A megelégedés, amelyet befejezett munkájuk szemlélésekor éreznek, nagyobb erőfeszítésre ösztönzi őket (2T 147). TGy 220.4

Azok a gyermekek, akiket kényeztettek és kiszolgáltak, ezt mindig elvárják, és ha várakozásuknak nem tesznek eleget, akkor csalódottak és csüggedtek. Ezt a természetet láthatjuk náluk egész életükben. Gyá- moltalanok lesznek, mások segítségére támaszkodnak. Elvárják, hogy mások kedvezzenek és engedjenek nekik. Ha ellenállnak nekik, akkor úgy érzik, hogy méltatlanul bánnak velük és így aggódva élik le életüket. Alig képesek viselni saját terheiket, gyakran zúgolódva, bosszankodva, mivel nem minden történik az ő kívánságuk szerint (1T 392-393). TGy 220.5

Az anya nagy kárt tesz önmagában és családjában, amikor nemcsak saját munkáját végzi el, hanem az övét is, amidőn behordja a vizet és a fát, sőt még össze is vágja baltával, miközben férje és fiai a tűz mellett kényelmesen társalognak. Isten sohase akarta, hogy a feleségek és anyák családjuk rabszolgái legyenek. Sok anyát túlterhelnek a gondok, miközben gyermekeit nem nevelte rá, hogy megosszák az otthon terheit, aminek következtében az anya idő előtt megöregszik és meghal. Gyermekeit akkor hagyja árván, amikor még legnagyobb szükségük lenne anyjuk gondozására, hogy vezesse tapasztalatlan lábaikat. Kit okozzanak mindezért? TGy 221.1

A férjek tegyenek meg mindent, hogy megkíméljék feleségüket a gondoktól és megőrizzék vidám kedélyét. Sohase támogassák a tétlenséget és sohase engedjék meg gyermekeiknek, mert megszokják (5T 180-181). TGy 221.2