Tanácsok a gyülekezetnek

A prófétaság ajándéka és Ellen G. White

Előkészület a Krisztussal való találkozásra

Minden adventista sóvárogva várja azt az időt, amikor Jézus eljön, hogy magával vigye őket a számukra készített szép otthonba. A mennyei otthonban nem lesz többé bűn, csalódás, éhség, szegénység, betegség és halál. Amikor János apostol szemlélte a hűségesekre váró kiváltságokat, önkéntelenül is így kiáltott fel: “Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! ...most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá” (1 Jn 3:1-2). TGy 7.1

Isten célja az, hogy népének jelleme Jézuséhoz legyen hasonló. Terve az volt kezdettől fogva, hogy az emberi család tagjai, akiket saját képmására teremtett, hozzá hasonló jellemet fejlesszenek. Ősszüleink Édenben Krisztustól és az angyaloktól személyes oktatást nyertek e cél elérése érdekében. A bűnbeesés után már nem érintkezhettek többé ilyen közvetlenül a mennyei lényekkel. TGy 7.2

Azért, hogy az emberiség ne maradjon vezetés nélkül, Isten más módot választott, hogy közölje akaratát népével. E módszerek közül kimagaslott a próféták szerepe. Prófétáknak azokat a férfiakat és nőket nevezték, akiket Isten megbízott a népének küldött üzenet továbbításával. Isten maga magyarázta meg Izrael népének: “Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, én megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal” (4Móz 12:6). TGy 7.3

Isten célja az, hogy népe tájékozott legyen és ne csak azt az időt ismerje és értse, amelyikben él, hanem az eljövendőket is. “Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az Ő szolgáinak, a prófétáknak” (Ám 3:7). Ez különbözteti meg Isten népét, “a világosság fiait” (1 Thess 5:5) a világtól. TGy 7.4

A próféta munkája több, mint jövendőmondás. Mózes, Isten prófétája, aki a Biblia hat könyvét írta, keveset írt a jövendőről. Hóseás sokkal szélesebb értelemben jellemezte munkáját: “És próféta által hozta fel az Úr Izraelt Egyiptomból, és próféta által tartatott meg” (Hós 12:13). TGy 7.5

A prófétát nem embertársai választják, sem önmaga. Elhívása teljesen Isten hatalmában van. Egyedül Ő képes arra, hogy lássa és ismerje az emberek szívét. Igen fontos az, hogy Isten időről időre férfiakat és nőket választott szószólóiul, népének történelmében. TGy 7.6

Ezek a próféták, akiket Isten közvetítő csatornául választott, azt szólták és írták le, amit Isten szent látomásban nekik kinyilatkoztatott. Üzeneteiket Isten drága Igéje foglalja magában. E próféták által vezette Isten az emberiséget arra, hogy megértsék a lelkekért folyó küzdelmet, azt a harcot, amely Krisztus és angyalai, valamint Sátán és angyalai között folyik. Általuk értjük meg mi is a föld utolsó napjainak küzdelmét és azokat az eszközöket, amelyeket Isten rendelt, hogy általuk művét fenntartsa, és tökéletessé tegye azoknak az embereknek a jellemét, akik az Úrral való találkozásra várnak. TGy 8.1

Az apostolok, a Biblia legkésőbbi írói világos képet nyújtanak az utolsó napok eseményeiről. Pál a “nehéz idők”-ről ír; Péter óv a csúfolódóktól, “akik saját kívánságaik szerint járnak és ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete?” Ebben az időben az egyház harcban áll és János látta, amint Sátán harcba szállt a maradék néppel. TGy 8.2

A Biblia írói tudták: Istennek az volt a terve, hogy különleges világosságot és segítséget adjon népének, mielőtt Jézus újra eljönne. TGy 8.3

Pál apostol megállapítja, hogy a gyülekezet, amely reménykedve várja Krisztus megjelenését “semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködik”(1 Kor 1:7-8). Egységes, érett, jó vezetőkkel és a Prófétaság Lelkének ajándékával megáldott nép lesz, mert apostolok, próféták, evangélisták, pásztorok és tanítók lesznek majd közöttük (Ef 4:11). TGy 8.4

János apostol az utolsó napok gyülekezetét, a “maradék gyülekezetet” úgy jellemzi, mint akik “megtartják Isten parancsolatait” (Jel 12:17), tehát parancsolatot megtartó gyülekezetnek nevezi őket. E gyülekezet rendelkezik a “Jézus bizonyságtételével” is, amely pedig a “Prófétaság Lelke” (Jel 19:10). Világos tehát, hogy Isten tervében a H.N. Adventista Egyháznak a prófécia egyházának keletkezésekor bírnia kellett a Prófétaság Lelkének ajándékával. Mennyire ésszerű, hogy a világ utolsó napjaiban, amikor a küzdelem élessé válik és az idők veszélyessé, Isten ugyanúgy szóljon népéhez, ahogyan azt az elmúlt századok különleges szükségének idején tette. TGy 8.5

Amikor a próféciának ez az egyháza a H.N. Adventista Egyház pontosan a jövendölés által megjelölt időben létrejött, a következő hang hallatszott közöttünk, mondván: “Isten megmutatta nekem szent látomásban.” TGy 8.6

Nem kérkedő szavak voltak ezek, hanem egy tizenhét éves lány megnyilatkozása, akit szószólóul hívott el Isten. Ez a hang szólt hozzánk hetven éven át tartó hűséges szolgálatában; vezetett, helyreigazított és tanított bennünket. E hang még ma is hallható a sok ezer oldalt kitevő írásokon keresztül, amely Isten kiválasztott követe, E.G. White fáradhatatlan tollából jutott el hozzánk. TGy 8.7