Az utolsó napok eseményei

18/23

Tizennegyedik fejezet — Isten pecsétje és a fenevad bélyege

Csak két osztály

Csak két osztály lehet. Egymástól eltérően vannak megjelölve; vagy az élő Isten pecsétjével, vagy a fenevad vagy képének bélyegével.RH Jan. 30, 1900. UNE 152.1

A hit és hitetlenség közötti nagy viszályba az egész keresztény világ belekeveredik. Mindenki állást foglal. Néhányan nyilvánvalóan nem elegyednek a viszályba. Nem foglalnak állást az igazság ellen, de nem akarnak bátran kiállni Krisztusért birtokuk elvesztése vagy fájó szemrehányástól való félelem miatt. Az ilyenek mind Krisztus ellenségéhez számláltatnak.RH Febr. 7, 1893. UNE 152.2

Amint az idők végéhez közeledünk, a világosság és a sötétség gyermekei közötti határvonal egyre határozottabb lesz. A vélemények egyre jobban eltérnek egymástól. Ez a különbség ki van fejezve Krisztus szavában: “újjá születnek” újjáteremtetnek Krisztusban; halottak a világnak és élnek Istennek. Ez a szétválasztás fala, amely elválasztja a mennyeit a földitől és leírja a különbséget azok között, akik a világhoz tartoznak és akik abból kiválasztattak, akik becsesek Isten szemében.Special Testimony to the Battle Creek Church (Ph 155) 3 (1882). UNE 152.3

Családtagok elválasztása

Azok, akik egyazon család tagjai voltak, el lesznek választva. Az igazakra pecsétet helyeznek. “És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, amint ki-ki kedvez a maga fiának, aki szolgálja őt” [Mal 3:17]. Azok, akik engedelmeskedtek Isten törvényeinek, egyesülnek a szentek társaságával a világosságban. Ők a kapukon keresztül belépnek a városba és joguk van az élet fájához. UNE 152.4

“Az egyik felvitetik”, neve az élet könyvében áll, míg azok, akikkel társult, Istentől az örök elválasztás bélyegét kapják.TM 234, 235 (1895). UNE 152.5

Az elnyert világosság által megítélve

Sokan, akiknek nem volt az a kiváltságuk, mint nekünk, azok előbb mennek be mennybe, mint azok, akiknek nagy világosságuk volt, de nem jártak abban. Sokan az ismeretük szerinti legjobb világosságban éltek, és aszerint lesznek megítélve.Letter 36, 1895. UNE 153.1

Mindenkinek várnia kell a kijelölt időre, amíg a figyelmeztetés eljut a világ minden részére, amíg elegendő világosságot és bizonyítékot adtak minden léleknek. Néhánynak kevesebb, másoknak több világossága lesz, de mindenki az elnyert világosság szerint lesz megítélve.Ms 77, 1899. UNE 153.2

Isten törvényét illetően nekünk nagy világosság adatott. Ez a törvény a jellem irányadó mértéke. Megkívánja az embertől, hogy hozzá alkalmazkodjon és általa lesz megítélve az utolsó nagy napon. Azon a napon az embereket az elnyert világosság szerint kezelik.RH Jan. 1, 1901. UNE 153.3

Azok, akiknek nagy világosságuk volt és megvetették azt, rosszabb helyzetben vannak, mint azok, akiknek nem adatott oly nagy ismeret. Ők magukat magasztalják fel, de nem az Urat. Az emberi lényekre kirótt büntetés minden esetben arányos lesz az Istenre hozott szégyennel.8MR 168 (1901). UNE 153.4

Mindenki eleget fog tudni ahhoz, hogy értelmesen dönthessen.NK 539. UNE 153.5

Nincs bocsánat a szándékos vakságra

Senki sem lesz elítélve azért, mert nem figyelt arra a világosságra és ismeretre, amely sohasem volt az övé, és így nem is nyerhette el azt. De sokan visszautasítják a Krisztus képviselői által nyújtott igazság iránti engedelmességet, mert alkalmazkodni kívánnak a világ mértékéhez s az igazság, amelyet megértettek, a világosság, amely a lélekben ragyogott, kárhoztatja őket az itéletben.5BC 1145 (1884). UNE 153.6

Azok, akiknek alkalmuk van az igazság hallgatására és mégsem vesznek fáradságot, hogy hallgassák vagy megértsék azt, gondolván, ha nem hallják, akkor nem lesznek felelősek, Isten előtt ugyan úgy bűnösek, mintha hallották és megvetették volna. Nem lesz bocsánat azok számára, akik a tévelygést választják akkor, ha megérthetik mi az igazság. Szenvedésében és halálában Jézus bűnhődött a tudatlanság bűnéért, de nincs rendelkezés a szándékos vakságra. UNE 154.1

Nem felelünk azért a világosságért, amely nem érte el tudatunkat, de azért igenis, melynek ellenálltunk és visszautasítottunk. Az ember nem értheti meg azt az igazságot, amit sohasem nyújtottak neki és ezért nem ítélhető el azért a világosságért, amellyel sohasem rendelkezett.5BC 1145 (1893). UNE 154.2

A gyakorlati jóindulat fontossága

Az utolsó nap döntései a mi gyakorlati jóindulatunkon múlnak. Krisztus minden jótékony cselekedetet úgy ismer el, mintha vele tették volna.TM 399 )1896). UNE 154.3

Mikor a népeket elébe gyűjtik, akkor az embereknek csak két csoportja lesz majd ott jelen. Örökkévaló sorsukat az határozza majd meg, amit Krisztusért megtettek, vagy elmulasztottak megtenni szegény és szenvedő embertársaik személyében.... A pogányok között vannak olyanok is, akik tudatlanul imádják Istent, akikhez a világosság még nem jutott el valamiféle emberi közbenjárás, segítség útján. Nos, ezek mégsem pusztulnak el. Bár Isten írott törvényét nem ismerik, de hangját már hallották, mikor szól hozzájuk a természetben, és így tették meg azt, amit a törvény megkövetelt tőlük. Munkálkodásuk nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Szentlélek már megérintette szívüket és felismerték, hogy Isten saját gyermekeinek ismerte el őket. UNE 154.4

A népek és a pogányok közül a legmegalázottabbak mennyire meglepődnek, és milyen boldogok lesznek, amikor az Üdvözítő ajkáról ezeket a szavakat hallják fülükbe csendülni: “Amennyiben megcselekedtétek eggyel ez én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg” (Mt 25:40). Milyen boldogság tölti be a Végtelen Szeretet szívét, mikor azt látja, hogy követői meglepődéssel és örömmel kapják fel a fejüket az ő jóváhagyást kifejező szavaira!JÉ 542, 543. UNE 154.5

Az indíték jellemzi a cselekvést

Az ítélet napján egyesek védelmül felhozzák a jótettet, mint indokot, amiért ellenszolgáltatást várnának. Azt fogják mondani: “Fiatal embereket segítettem az üzleti élethez. Pénzt adtam kórház alapítására. Az özvegy szükségét enyhítettem és a szegényeket otthonomba fogadtam.” Igen, de indítékaid annyira be voltak szennyezve az önzéstől, hogy a cselekedet nem fogadható el az Úr szemében. Mindaz, amit tettél, téged hozott feltűnően előtérbe.Ms 53 (1906). UNE 155.1

Az indíték határozza meg cselekedeteink jellegét, az pecsételi őket becstelenséggé vagy magas erkölcsi értékké.JÉ 518. UNE 155.2

Mi Isten pecsétje

Épp oly gyorsan, amint Isten népe el van pecsételve homlokán - ez nem valamilyen látható pecsét vagy bélyeg, hanem hitben van elhelyezve mind értelmileg, mind lelkileg, így az nem mozdítható - Isten népe éppoly gyorsan van elpecsételve és elő van készítve a rostálásra, mely be is következik. Valóban, az már elkezdődött.4BC 1161 (1902). UNE 155.3

Az élő Isten pecsétje azokra van helyezve, akik lelkiismeretesen megtartják az Úr szombatját.7BC 980 (1897) UNE 155.4

(Ezt és más ehhez hasonló állításokat a fejezetben korábban idézett részek fényében kell érteni, jelezvén, hogy Isten csak azért az ismeretért tartja felelősnek az embereket, amellyel rendelkeznek, vagy amelyet el tudnak nyerni.)

Azok, akiknek homlokukon van Isten pecsétje, megtartják a negyedik parancsolat szombatját.7BC 970 (1899). UNE 155.5

A szombat megünneplése az Isten iránti hűség jele.7BC 981 (1899). UNE 155.6

A tíz közül egyedül a negyedik parancsolat tartalmazza a nagy Törvényadó, a menny és a föld Teremtőjének pecsétjét.6T 350 (1900). UNE 155.7

Az Úr emlékművének megünneplése az Édenben elrendelt szombat, a hetedik nap szombatja Isten iránti hűségünk próbája.Letter 94, 1900. UNE 155.8

A jel Isten népének minden tagjára van helyezve éppen úgy, amint megjelölték a héber lakások ajtaját, hogy az általános pusztulástól megőrizzék a népet. Isten kijelenti: “Adám nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és ő közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük” [Ez 20:12].7BC 969 (1900). UNE 156.1

Krisztushoz hasonló jellem

Az élő Isten pecsétjét csak azokra helyezik, akik Krisztushoz hasonló jellemmel rendelkeznek.7BC 970 (1895). UNE 156.2

Azoknak, akik az élő Isten pecsétjét kapják és a nyomorúság idején védve vannak, Jézus képmását kell tükrözniük.EW 71 (1851). UNE 156.3

Isten pecsétjét sohasem helyezik tisztátalan férfi vagy nő homokára. Azt sohasem helyezik bűnre vágyó, világot szerető férfi vagy nő homlokára. Azt sohasem helyezik hamis nyelvű vagy álnok szívű férfiak vagy nők homlokára. Mindazok, akik elnyerik a pecsétet, szeplő nélkül kell legyenek Isten előtt. Ők a menny jelöltjei.5T 216 (1882). UNE 156.4

A szeretet az engedelmességben van kifejezve és a tökéletes szeretet elűz minden félelmet. Azok, akik Istent szeretik, Isten pecsétjével rendelkeznek homlokukon, és Isten munkáját végzik.SD 51 (1894). UNE 156.5

Azok, akik legyőzik a világot, a testet és a gonoszt, kegyeltek lesznek, és elnyerik az élő Isten pecsétjét.TM 445 (c 1886). UNE 156.6

Küzdünk-e minden Isten-adta erőnkkel, hogy elnyerjük férfiak és nők a Krisztus teljességének mértékét? Keressük-e az Ő teljességét egyre magasabbra és magasabbra jutva, megpróbálván elérni jellemének tökéletességét? Ha Isten szolgái elérik azt a pontot, akkor homlokukon el lesznek pecsételve. A mindent feljegyző angyal kijelenti: “Elvégeztetett!” Ők tökéletesek lesznek benne a teremtés és a megváltás által.3SM 427 (1899). UNE 156.7

Most van az elpecsételés ideje

Láttam, hogy a szombat-próba nem jöhet el, amíg Jézus közbenjárása a szentélyben nincs befejezve, és amíg át nem halad a második kárpiton; ezért a keresztények, akik elaludtak ez ajtó megnyílása előtt, mely az éjféli kiáltás 1844 július hónapja után következett be, és nem tartották meg az igaz szombatot, reménységben nyugodnak, mert nem volt világosságuk, amellyel most rendelkezünk, mióta ez az ajtó megnyílt. Láttam Sátánt, hogy Isten népe közül néhányat megkísértett ezen a ponton. Mivel oly sok jó keresztény álomba merült a hit győzelmében és nem tartották meg az igaz szombatot, kételkedtek, hogy az most próba lenne számunkra. ... UNE 157.1

Sátán most minden eszközt felhasznál az elpecsételés eme idejében, hogy Isten népének értelmét távol tartsa a jelenvaló igazságtól és őket ingadozóvá tegye.EW 42, 43 (1851). UNE 157.2

Láttam, hogy ő [mrs Hastings] el volt pecsételve és felkél Isten szavára és a száznegyvennégyezerrel lesz. Láttam, nem kell gyászolnom őt, ő a nyomorúság idején pihen.2SM 263 (1850). UNE 157.3

Földünkön élnek emberek, akik elmúltak 90 évesek, az idős kor természetes következménye látható gyengeségükben. De hiszik Istent és Isten szereti őket. Isten pecsétje rajtuk van és ők azok között lesznek, akiknek azt mondja az Úr: “Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg”.7BC 982 (1899). UNE 157.4

Ó! bárcsak Isten pecsétje rajtunk lenne

Rövid az idő, s mindenki, aki Isten gyermeke, megkapja az Ő pecsétjét. Ó! bárcsak homlokunkra lenne helyezve! Ki tudja elviselni a mellőzés gondolatát, amikor az angyal elmegy, hogy elpecsételje homlokukon Isten szolgáit?7BC 969, 970 (1889). UNE 157.5

Ha az igazságban hívők nem állhatatosak hitükben e viszonylag békés napokban, mi fogja őket megtartani, ha eljön a nagy próba és rendelet hangzik el azok ellen, akik nem imádják a fenevad képét és nem veszik fel az ő bélyegét homlokukra vagy kezükre? Ez az ünnepélyes időszak már nincs messze. A gyengeség és tétovázás helyett Isten népe, erőt és bátorságot kell gyűjtsön a nyomorúság idejére!4T 251 (1876). UNE 157.6

Mi a fenevad bélyege

János egy népet látott elkülönítve azoktól, akik a hét első napjának megtartása által imádják a fenevadat vagy képét. E napnak a megünneplése a fenevad bélyege.TM 133 (1898). UNE 158.1

A fenevad bélyege a pápai szombat.Ev 234 (1899). UNE 158.2

Amikor eljön a próba, világosan kitűnik, mi a fenevad bélyege. Az a vasárnap megtartása.7BC 980 (1900). UNE 158.3

Isten jele vagy pecsétje ki van nyilatkoztatva a hetedik napi szombat, az Úr teremtése emlékének megtartásában. A fenevad bélyege ennek ellentéte, a hét első napjának megtartása.8T 117 (1904). UNE 158.4

“Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal ... hogy az ő jobbkezükre vagy homlokukra bélyeget tegyenek” [Jel 13:16]. Nem csak, hogy az embereknek kezükkel nem kell dolgozni vasárnap, de értelmükkel is el kell ismerniük a vasárnapot szombatként.Special Testimony to Battle Creek Church (Ph 86) 6, 7 (1897). UNE 158.5

Amikor a fenevad bélyegét elnyerik

Még senki sem nyerte el a fenevad bélyegét.Ev 234 (1899). UNE 158.6

A vasárnap ünneplése még nem a fenevad bélyege, és nem is lesz mindaddig, amíg ki nem adják a rendeletet a bálvány szombat imádására. Eljön az idő, amikor ez a nap lesz a próba, de ez az idő még nem jött el.7BC 977 (1899). UNE 158.7

Isten az embereknek adta a szombatot, mint jelet közte és köztük hűségük próbájaként. Akik az Isten törvényéről kapott világosság után folytatják az engedetlenséget és az emberi törvényeket Isten törvénye fölé emelik, azok az előttünk lévő nagy válságban a fenevad bélyegét kapják.Ev 235 (1900). UNE 158.8

A hűség nagy próbája a szombat lesz, mely az igazságnak különösen vitatott pontja. A végső próbatétel idején éles határvonal fog húzódni Isten szolgái és azok között, akik nem szolgálják Őt. UNE 159.1

Míg a negyedik parancsolat megtagadása és a hamis szombat megtartása, amit az állam törvénye megkíván, egyenlő az istenellenes hatalomnak tett hűségesküvel, addig az igazi szombat megtartása, ahogy az Isten törvénye megszabja, a Teremtő iránti hűség bizonyítéka. Míg az egyik csoport a földi hatalmaknak való engedelmesség jelét elfogadva a fenevad bélyegét veszi fel, a másik a menny tekintélyéhez való hűség jelét választva, megkapja Isten pecsétjét.NK 539. UNE 159.2

A vasárnap megtartásának végrehajtása a próba

Senki sincs kárhoztatva, amíg világosságuk van és látták a negyedik parancsolat kötelezettségét. De amikor a rendeletet kiadják, érvényre juttatván az álszombatot, és a harmadik angyal hangos kiáltása figyelmeztetni fogja az embereket a fenevad és képe imádása ellen, a vonalat élesen meghúzzák a hamis és az igaz között. Azok, akik továbbra is folytatják az áthágást, elnyerik a fenevad bélyegét.Ev 234, 235 (1899). UNE 159.3

De eljön az az idő, amikor a vasárnap megtartását törvény teszi kötelezővé, és a világ tisztán fogja látni, hogy melyik az igazi szombat. Ha valaki akkor szegi meg Isten törvényét, hogy olyan parancsnak engedelmeskedjen, amely csak Róma tekintélyének bélyegét viseli magán, ezzel a pápaságot Isten fölé helyezi. Rómának hódol, és annak a hatalomnak, amely érvényt akar szerezni a Róma által elrendelt ünnepnek. A fenevadat és annak képét imádja. UNE 159.4

Amikor az ember elveti azt az ünnepet, amelyet Isten a maga hatalma jelének nevez, és helyette a Róma által választott hatalmi jelvényt tartja tiszteletben ezáltal elfogadja a Róma iránti hódolat jelét: “a fenevad bélyegét”. Ez azonban csak akkor lesz aktuális, amikor a kérdés világosan feltárul az emberek előtt, és választaniuk kell Isten törvénye és az emberi rendelések között. Aki ekkor is a törvényszegés mellett dönt, az felveszi “a fenevad bélyegét”.NK 400, 401. UNE 159.5