Gyermeknevelés

38. fejezet — Az életkor, a hajlamok és a vérmérséklet tanulmányozása

Ne siettessétek a gyerekeket kinőni a gyermekkorból! — Szülők, soha ne siettessétek, hogy gyerekeitek kinőjenek a gyermekkorból! A nekik adott tanítások olyanok legyenek, amelyek szívüket nemes célokra indítják. Engedjétek őket gyerekeknek lenni, és azzal az egyszerű bizalommal, elfogulatlansággal és őszinteséggel felnőni, mely előkészíti őket a mennyei királyságba való belépésre. ¹
Gyn 138.1

Minden életkornak megvan a szépsége — A szülőknek és nevelőknek igyekezniük kell úgy alakítani a fiatalok hajlamait, hogy azok az élet minden szakaszában a korukhoz illő szépséget hordozzák, olyan természetesen kibontakozva, mint a kertben nyíló virágok. ² Gyn 138.2

Krisztus egyik legszebb és leghatásosabb példázata a magvetőről és a magról szóló. Az igazságok, melyeket a példázat tanít, élő valósággá váltak Jézus életében. Testi és lelki fejlődésében követte a növekedés növények által szemléltetett isteni rendjét, s szeretné, ha minden fiatal így fejlődne. Bár a menny Királya, a dicsőség Ura volt, mégis eljött, s egy időre kicsiny, tehetetlen csecsemővé lett, aki anyja gondozására szorul. Gyermekkorában Jézus engedelmes gyermekként végezte feladatát. Gyermeki értelemmel beszélt és cselekedett, nem úgy, mint egy felnőtt; s egy gyermek képességeivel összhangban segítette szüleit, akiket tisztelt és szeretett. Fejlődésének minden szakaszában tökéletes volt, a bűntelen élet egyszerű, természetes bájával. A szent feljegyzés így szól gyermekségéről: “A kis gyermek pedig növekedett és erősödött, lélekben teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme volt rajta.” Ifjúságáról ez van feljegyezve: “Jézus pedig gyarapodott bölcsességben és testének állapotában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.” (Lk. 2:40, 52)³
Gyn 138.3

A családtagok különböző természete — Gyakran mutatkozik ugyanabban a családban feltűnő különbség a jellemekben, mert Isten akarata az, hogy a különböző természetű szemé- lyek társas kapcsolatban legyenek egymással. Ilyen viszonyok esetén a család minden tagjának szentül figyelembe kell vennie a másik érzéseit, és tiszteletben kell tartania jogait. Ezzel erősödik a kölcsönös előzékenység és béketűrés; enyhülnek az előítéletek és elsimulnak az egyenetlenségek. A különbözőségek ellenére is biztosítani lehet az összhangot, s így az eltérő temperamentumok keveredése hasznos lesz mindenki számára.⁴
Gyn 138.4

Tanulmányozd a gyermek gondolkodását és egyéniségét! — Minden világra hozott gyermek szaporítja a szülők felelősségét... Meg kell ismerni alkatukat, hajlamaikat s minden jellemvonásukat. Ahhoz, hogy a szülők megfékezhessék gyermekeik rossz hajlamait, s a helyes elvek felé terelhessék őket, gondosan fejleszteniük kell ítélőképességüket. Ez a munka nem igényel semmiféle erőszakot vagy durvaságot. Az önfegyelmet kell erősíteni, s ezzel gyakorolni hatást a gyermek szívére és gondolkodására.⁵ Gyn 139.1

Csodálatos munka az emberi elmével való foglalkozás! Lehetetlen minden gyermeket egyformán kezelni, mert ugyanaz a korlátozás, ami az egyiknek feltétlenül szükséges, a másiknak esetleg tönkreteheti az egész életét.⁶
Gyn 139.2

A gyenge tulajdonságokat erősíteni, a rosszakat megfékezni — Sajnos nagyon kevés a kiegyensúlyozott gondolkodású ember, mert a szülők elhanyagolják kötelességüket, hogy gyermekeik gyengébb képességeit erősítsék, a rosszakat pedig megfékezzék. Elfelejtik, hogy a legszentebb megbízatásuk figyelemmel kísérni a gyermek hajlamait, s kötelességük jó szokásokra és helyes gondolkodásmódra nevelni őket.⁷
Gyn 139.3

Ismerd meg minden gyermek természetét! — Bár a gyermekeket állandóan gondozni és felügyelni kell, mégse éreztessétek velük, hogy mindig megfigyelés alatt állnak. Tanulmányozzátok külön-külön mindegyikük természetét, ahogyan az egymással való kapcsolatukban megnyilvánul, és igyekezzetek kijavítani hibáikat, a jó tulajdonságokat ösztönözve bennük. Meg kell tanítani a gyermekeket arra, hogy a testi és lelki erők fejlesztése egyaránt rajtuk múlik, saját erőfeszítéseik eredménye. Már nagyon korán meg kell érteniük: a boldogság nem az önző kedvtelések kielégítésén múlik, hanem a kötelességek hűséges teljesítésén. Ennek megfelelően az anya igyekezzék gyermekeit a lehető legboldogabbá tenni.⁸ Gyn 139.4

A szellemi szükségletek éppoly fontosak, mint a testiek — Néhány szülő különösen nagy gondot fordít gyermekei testi szükségleteire. Amikor betegek, szeretettel és hűségesen gondozzák őket, s azt hiszik, hogy ezzel el is végezték kötelességüket. Ebben nagyot tévednek, mert kötelességüknek ez éppen csak a kezdete. A szellemi és lelki szükségletekről való gondoskodás nagyon nagy jártasságot és ügyességet igényel, hogy a sérült lélek gyógyítására a legmegfelelőbb orvosságot alkalmazzák. Gyn 140.1

A gyermekeknek ugyanolyan nehéz próbáik és kísértéseik vannak, mint a felnőtteknek. A szülők gondolatai is sokszor összezavarodnak, szenvednek téves nézeteiktől és érzéseiktől. Sátán csapásokat mér rájuk, s ők engednek kísértéseinek. Néha szigorúak és mérgesek, s ingerült beszédükkel haragot gerjesztenek gyermekeikben is. Szegény gyerekek átveszik tőlük ezt a lelkületet, s a szülők képtelenek segíteni rajtuk, mert ők voltak a baj okozói. Néha úgy tűnik, hogy minden rosszul megy, a levegő telve van ingerültséggel, és mindenki boldogtalan. A szülők vádló szemrehányásokat tesznek gyermekeiknek, amiért engedetlenek, s a világ legrosszabb gyerekeinek nevezik őket, miközben ők maguk minden zavar okai.⁹
Gyn 140.2

Kedvességre ösztönözni — A kiegyensúlyozatlan lélek, a hirtelen természet, az ingerlékenység, az irigység és féltékenység - mind a szülők hanyagságáról tesznek tanúbizonyságot. Aki e gonosz vonásokat hordozza jellemében, nagy boldogtalanságnak néz elébe. Gyn 140.3

Milyen sokan vannak, akik nem kapják meg társaiktól és barátaiktól azt a szeretetet, amely nyugodtan az övék lehetne, ha csak egy kicsit is kedvesebbek lennének! Milyen sokan vannak, akik bármit csinálnak, és bármerre járnak, mindenkinek csak nehézségeket okoznak!¹⁰
Gyn 140.4

A különböző természetű gyermekek más-más nevelést igényelnek — A gyermekek különböző vérmérsékletűek, ezért a szülők nem tudják őket egyformán fegyelmezni. Nem egyformák szellemi képességeik sem, s a szülőknek imádkozó szívvel kell megfigyelni őket, hogy véghezvihessék Isten terveit a gyermeknevelésben.¹¹ Gyn 140.5

Anyák, szánjatok időt arra, hogy gyemekeiteket megismerjétek! Tanulmányozzátok hajlamaikat és vérmérsékletüket, hogy tudjátok, ho- gyan kell bánni velük. Némely gyermek sokkal több figyelmet igényel, mint a többi.¹²
Gyn 140.6

Hogyan bánjunk a nehezen kezelhető gyerekekkel? — Vannak gyermekek, akiknek a nevelése és fegyelmezése több türelmet és kedvességet igényel, mint másoké. Ezek a gyerekek nem örököltek sokat ígérő jellemvonásokat, éppen ezért több megértést és szeretetet igényelnek. Kitartó munkával a nehezen kezelhető, önfejű gyermekeket is fel lehet készíteni arra, hogy részük legyen a Mesterért végzett munkában. Lehetnek kiaknázatlan erőik, melyeket felébresztve alkalmassá válnak olyan feladatok elvégzésére, amelyekkel messze túlszárnyalják többet ígérő társaikat. Gyn 141.1

Ha ilyen különös alkattal vagy természettel bíró gyermekeitek vannak, ne hagyjátok, hogy emiatt csalódás mételyezze életüket! Segítsétek és bátorítsátok őket türelemmel és együttérzésetek kifejezésével! Erősítsétek őket szerető szavakkal és kedves cselekedetekkel, hogy legyőzzék jellemhibáikat!¹³
Gyn 141.2

Többet érhettek el a nevelésben, mint gondolnátok! — Ha egy anya szereti Jézust, amilyen hamar csak lehet, Neki akarja nevelni gyermekeit! Gyermekeitek lelkületét már egészen kicsi koruktól fogva eredményesebben formálhatjátok, mint gondolnátok! Jézus drága neve legyen jól ismert szó a családban!¹⁴ Gyn 141.3