Gyermeknevelés

12. fejezet — Váljék szokássá az engedelmesség!

Szelíden, de kitartó erőfeszítéssel — A gyermekeknek meg kell tanulniuk: képességeiket azért kapták, hogy Isten tiszteletére és dicsőségére éljenek. Ennek megvalósításához meg kell tanulniuk az engedelmesség leckéjét... Gyn 55.1

Szelíden, de állhatatos erőfeszítéssel kell megalapozni ezt a szokást, így nagymértékben megakadályozható az összeütközés az akarat és a tekintély között. Az ilyen összeütközések sokszor ébresztenek a fiatalok szívében elidegenedést és elkeseredettséget a szülők és tanárok iránt, s ellenállást váltanak ki mindennemű tekintéllyel szemben, legyen az emberi vagy isteni.¹
Gyn 55.2

Ne tűrjünk meg vitát vagy kifogást! — szülők első gondja legyen megalapozni a család helyes irányítását. Szavuk álljon törvényként, amely kizár minden vitát vagy kifogást. A gyermekeket már csecsemőkoruktól arra kell tanítani, hogy szüleiknek fenntartás nélkül engedelmeskedjenek.² Gyn 55.3

Bár a szigorú fegyelem időnként elégedetlenséget válthat ki, s a gyermekek saját akaratukat kívánják követni, mégis, azokban a családokban, ahol engedelmességet tanultak, jobban felkészültek, hogy alávessék magukat Isten követelményeinek. Így befolyásolja a gyermekkorban kapott nevelés a vallásos gyakorlatot, s így formálja az ember jellemét.³ Gyn 55.4

Mint saját családjuk tanítói, a szülők figyeljenek oda, hogy a szabályokat ne hágják át... Ha ráhagyják gyermekeikre az engedetlenséget, ezzel elmulasztják a helyes fegyelmezést. Engedelmességre kell bírni a gyermekeket, s nem szabad megtűrni az ellenkezőjét. A bűn a szülőket terheli, ha hagyják, hogy gyermekeik rosszalkodjanak... A gyermekek értsék meg, hogy engedelmeskedniük kell! ⁴
Gyn 55.5

Követelj azonnali, tökéletes engedelmességet! — Amikor a szülők elmulasztanak azonnali és tökéletes engedelmességet követelni gyermekeiktől, ezzel elmulasztják azt is, hogy jellemüknek helyes alapokat vessenek. Így arra készítik fel őket, hogy ne tiszteljék majd idős szüleiket, és hogy megszomorítsák anyjuk és apjuk szívét, amikor azok a sírhoz közelegnek.⁵
Gyn 55.6

A követelményeknek ésszerűeknek kell lenniük — A szülők követelményei mindig ésszerűek legyenek, és a szeretet ne buta engedékenység, hanem bölcs utasítások által fejeződjék ki. Gyn 56.1

A szülők kedvesen tanítsák gyermekeiket, szidás és hibakeresés nélkül, kicsinyeik szívét a szeretet aranyfonalával láncolva magukhoz. Apák, anyák, tanárok és idősebb testvérek! Váljatok mindannyian hatékony nevelőkké, erősítsétek a lelkiek iránti érdeklődést és igényt, s hozzatok olyan üdvös légkört az iskola és a család életébe, amely segít a gyermekeknek az Úr gondozása és figyelmeztetései által felnőni. ⁶ Gyn 56.2

Saját gyermekeink nevelésében - ugyanúgy, mint a másokéiban - bebizonyosodott, hogy a gyermekek nem szeretik kevésbé szüleiket és nevelőiket azért, mert azok visszatartják őket a gonosz tettektől.⁷
Gyn 56.3

Magyarázva neveljetek! — A gyermekeknek meg kell tanulniuk engedelmeskedni a családi kormányzásnak. Jellemük arányosan formálódjék, amit Isten elfogadhat, s törvényét tartsák fenn mindenkor. A keresztény szülők neveljék gyermekeiket az Isten törvénye iránti engedelmességre... Gyn 56.4

Isten a gyermekek szívébe vésheti már nagyon korán, amikortól megérthetik a törvény természetét, hogy miért kell annak engedelmeskedni és azt tisztelni. Ha megmagyarázzuk nekik, tisztában lesznek vele, mit cselekedjenek és mitől tartózkodjanak.⁸
Gyn 56.5

A szülő szava legyen törvény! — Az irányításod alatt álló gyermekek vegyenek téged komolyan - szavad törvény legyen számukra! ⁹ Gyn 56.6

Sok keresztény szülő elmulasztja, hogy “parancsoljon gyermekeinek önmaga után” (I. Móz. 18:19), azután csodálkoznak, hogy gyermekeik romlottak, engedetlenek, hálátlanok és szentségtelenek. Ezek a szülők Isten megrovása alatt állnak. Elhanyagolták, hogy Isten gondozásában és figyelmeztetéseiben neveljék gyermekeiket, elmulasztották megtanítani nekik a kereszténység első leckéjét: “A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Zsolt. 111:10). “A gyermek eszéhez köttetett a bolondság” - mondja a bölcs (Péld. 22:15). Gyn 56.7

A butaság szeretete, a rosszalkodásra való hajlam, a szent dolgok gyűlölete - csak néhány azokból a nehézségekből, amelyekkel a szülőknek találkozniuk kell az otthoni misszió során... Gyn 56.8

A szülőknek fel kell serkenniük Isten erejével, s “parancsolniuk kell házuk népének önmaguk után”. Meg kell tanulniuk szilárd kézzel megfékezni a rosszat, minden türelmetlenség és szenvedély nélkül. Ne hagyják, hogy a gyermekek találgassák, vajon mi a helyes, hanem félreérthetetlenül mutassák meg nekik az utat, és tanítsák meg őket azon járni.¹⁰
Gyn 57.1

A szófogadatlan gyermek befolyása — Egyetlen szófogadatlan gyermek is nagy kárt okoz a környezetében, mert a többi gyermeket is a saját mintájára alakítja.¹¹
Gyn 57.2

Szemet hunyni a bűn felett — Tanítsd gyermekeidet, hogy tiszteljenek téged, mert Isten törvénye helyezte rájuk ezt a kötelességet. Ha engeded nekik, hogy könnyelműen vegyék kívánságaidat és ne figyeljenek az otthoni törvényekre, ezzel szemet hunysz a bűn felett, és engedélyezed a gonosznak, hogy dolgozzon, ahogyan akar. S ráadásul ezt az engedetlenséget, tiszteletlenséget és saját önző akaratuk szeretetét a vallásos életbe és a gyülekezetbe is magukkal viszik. Ezeknek a mennyei könyveket megtöltő gonoszságoknak az eredete: a szülői hanyagság.¹²
Gyn 57.3

Az engedelmesség szokását gyakorlással alapozzuk meg — Az engedelmesség és a tekintély tiszteletének leckéit gyakran ismételni kell. Nagy befolyás a jóra, ha ezt gyakorolják a családban, s nem csak a gyermekeket fogja visszatartani a gonosztól és kényszeríteni az igazság és a becsületesség szeretetére, de a szülőknek is ugyanolyan előnyükre válik. Ezt az Úr által igényelt munkát csak komoly elmélkedéssel és Isten Szavának gondos tanulmányozásával lehet elvégezni, ha az Ő utasításaival összhangban szeretnének tanítani.¹³ Gyn 57.4