Gyermeknevelés
69. fejezet — A kártékony szokások következményei
Az életerők kimerülnek — A titkos bűnök szokásának gyakorlása biztosan kimeríti a szervezet energiáit. Minden szükségtelen fizikai erőkifejtést azzal arányos energiahiány követ. A fiatalok energiaközpontja, az agy, a korai években elszenvedett súlyos túlterhelés miatt csökkentebb képességű és kimerült, s ez egész szervezetüket különféle betegségeknek teszi ki. 1
Gyn 310.1
A bűnös szokások későbbi betegségek alapját vetik meg — Ha még 15 éves kor felett is gyakorolják e bűnös szokást, a természet tiltakozni fog az elszenvedett sérülések ellen, s megfizetteti az árat törvényeinek áthágásáért. Különösen 30 és 45 éves kor között jelentkeznek ezek a visszahatások, különböző fájdalmak és betegségek formájában. Ezek lehetnek: érzékeny máj és tüdő, idegzsába, reuma, különféle gerincbetegségek, vesebaj és rákos daganatok. Ha a szervezet finom gépezetének egyik része felmondja a szolgálatot, ezzel nagyobb terhek hárulnak a többire, s felborul a tökéletes egyensúly, aminek a vége hirtelen megbetegedés és sokszor halál.2
Gyn 310.2
A hatodik parancsolat áthágása — Isten szemében nem nagyobb bűn gyilkossággal kioltani az életet, mint lassan, de biztosan pusztítani azt. Akik helytelen szokásaikkal a biztos halálba mennek, büntetésüket itt a földön is elnyerik, s ha csak egészen meg nem térnek, ugyanúgy nem kapnak bebocsátást a menny kapuján, mint azok, akik embert öltek. 3
Gyn 310.3
A vétlenek is ki vannak téve a betegségeknek — Nem minden ifjú vádolható gonosz szokások gyakorlásával csak azért, mert gyenge. Vannak, akiknek tiszta a lelkiismeretük, és nem tehetnek róla, hogy betegek. 4 Gyn 310.4
A szellemi erők elgyengülnek — Az elnéző szülők dédelgetik és kényeztetik gyermekeiket, mert azt gondolják, hogy a házi feladatok terhe túlságosan nagy s hogy a sok tanulás tönkreteszi az egészségüket. Igaz, nem tanácsos túl sok és túl nehéz tanulással telezsúfolni az ifjú fejeket; mégis, ti szülők, megvizsgáltátok-e közelebbről is ezt a dolgot, vagy csak amit gyermekeitek sugalltak, azt veszitek készpénznek? Nem vagytok túlságosan hiszékenyek gyöngélkedésük okát illetően? Itt az ideje, hogy a szülők és nevelők végre a látszat mögé pillantsanak, s fölfedezzék ennek a gyengeségnek az okát! 5 Gyn 311.1
Némelyik gyermek értelme annyira elgyengült, hogy valamennyi képessége felére vagy harmadára csökkent ahhoz képest, amennyit kapott, s amivel rendelkezhetne, ha erényes és tiszta volna. A többit nemi önkielégítéssel tékozolták el.6
Gyn 311.2
A nemes elhatározások megsemmisülnek — A titkos bűnök teszik tönkre az igaz jellem kialakítását célzó nemes elhatározásokat, buzgó törekvéseket s az akarat erejét. Mindenki, akinek helyes fogalmai vannak az igazi kereszténységről, tudja, hogy Krisztus követőinek engedelmes tanítványként, minden szenvedélyüket, fizikai erejüket és szellemi képességüket tökéletesen alá kell rendelniük az Ő akaratának. Akiket szenvedélyeik uralnak, azok nem lehetnek Jézus követői. Túlságosan elkötelezettek mesterük - minden gonoszság szerzője - szolgálatára ahhoz, hogy el tudják hagyni bűnös szokásaikat és Krisztus követői közé álljanak.7
Gyn 311.3
A vallásosság formái megmaradnak, de a lélek nincstelenné válik — Sokan, akik Krisztus követőinek vallják magukat, de tudják, hogy vétkeznek Isten ellen egészségük rombolásával, annyira a rabszolgáivá váltak romlott szokásuknak, hogy képtelenek felhagyni vele. Lelkiismeretük vádolja őket, és egyre kevesebb és kevesebb indítást éreznek arra, hogy titkos imában Isten elé járuljanak. Lehet, hogy a vallásosság külső látszatát megtartják, de Krisztus kegyelme hiányzik szívükből. Nem éreznek elhivatottságot az Ő szolgálatára, nem bíznak benne, életük nem dicsőíti Őt, nem gyönyörködnek törvényében, s nincsen örömük Őbenne.8 Gyn 311.4
Az önuralom elgyengül — Lesz, aki belátja az önkielégítés bűnének helytelenségét, mégis azzal mentegeti majd magát, hogy nem bírja legyőzni szenvedélyét. Borzalmas vallomás ez bárkitől, aki Krisztus nevét hívja segítségül. “Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja!” (II. Tim. 2:19) Gyn 312.1
Honnan is ered ez a gyöngeség? Onnan, hogy addig erősítették szokásukkal az állati vonásokat, míg ezek magasztosabb erőik fölé kerekedtek. A férfiakból és a nőkből is kihal minden erkölcsi tartás. Azért halódnak lelkileg, mert már olyan régóta ápolnak gonosz hajlamokat, hogy önuralmuk teljesen elfogyott. Természetük alantas szenvedélyei magukhoz ragadták a gyeplőt, s megalázó bilincsben tartják a lelket. Az érzékiség kioltotta belőlük a szentség utáni vágyat, virágzó lelki életük elfonnyadt.9
Gyn 312.2
Lazul a mennyel való kapcsolat — A szent, mennyből jövő üzenetek képtelenek erőteljesen hatni arra a szívre, amely nem acélozódott meg az alantas szenvedélyekkel szembeni ellenállásban. Az agy finom idegei az érzéki kívánság utáni természetellenes izgalom kielégítésével elveszítik egészséges beállítottságukat. Az agyi idegek érintkeznek az egész szervezettel, s ez az egyetlen eszköz, amely által a Menny kapcsolatba lép az emberrel és befolyásolja legbelső életét. Bármi, ami megzavarja az idegrendszerben az elektromos energiák körforgását, csökkenti az életerőt, s emiatt tompul a felfogóképesség. Mindezeket figyelembe véve: mennyire fontos tehát, hogy mind a lelkészek, mind a nép, ha istenfélőnek vallja magát, tartózkodjék ettől a lelket lealjasító gonoszságtól!10
Gyn 312.3
Lelkiismeret-furdalás és az önbecsülés elvesztése — Az ilyen lealjasító szokás nem egyformán árt mindenkinek. Vannak gyermekek, akiknek nagyobbrészt már kifejlődött az erkölcsi erejük, s akik csak az önkielégítést művelőkkel barátkozva válnak e titkos bűn beavatottjaivá. Az ilyenek nagyon gyakran kedélybetegek, idegesek és gyanakvók lesznek. Nem mindig veszítik el az Isten iránti tiszteletüket, s nem tanúsítanak szembeszökő hűtlenséget a lelki dolgok iránt sem. Időnként nagyon szenvednek a lelkiismeret-furdalástól; aljasnak tartják magukat, és elveszítik minden önbecsülésüket. 11 Gyn 312.4
Az elme felvértezhető a kísértések ellen — Amikor az erkölcsi erőnek már meggyökerezett szokásokkal kell szembeszállnia, akkor gyengének bizonyul. A tisztátalan gondolatok uralják a képzeletet, s a kísértés szinte legyőzhetetlen. Ha arra szoktatták volna gondolkodásukat, hogy felemelőbb dolgokkal foglalkozzék, s a képzeletük ne csapongjon szabadon, hanem tiszta és szent dolgoknál időzzék, akkor megedződött volna a kísértések ellen.12 Gyn 313.1
Az alantas ösztönök kielégítése sokaknál oda vezet, hogy inkább szemet hunynak a világosság előtt, nehogy olyan bűnöket világítson meg, amelyekről nem hajlandók lemondani. Pedig aki látni akar, láthat. Ha a világosság helyett mégis a sötétséget választják, ettől bűnük nem lesz kisebb. Miért nem olvasnak ezekről, miért nem tanulmányozzák e dolgokat az emberek, amelyek pedig ilyen döntően hatnak testi, szellemi és erkölcsi erejükre?! Isten adott nektek lakóhelyet, hogy gondoskodjatok róla és őrizzétek meg a legjobb állapotban az Ő szolgálatára és dicsőségére. Testetek nem a ti tulajdonotok. “Hát nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.” (I. Kor. 6:19) “Nem tudjátok-e, hogy Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.” (I. Kor. 3:16)13 Gyn 313.2