Gyermeknevelés

62. fejezet — Az életért étkezni

Istentől kapott hajlamok és az étvágy — Természetes hajlamainkat és étvágyunkat Istentől kaptuk, de ezek akkor még tiszták és szentek voltak. Isten úgy tervezte, hogy az értelem uralja az étvágyat, s hogy vágyaink boldogsághoz vezessenek. Ha azokat a megszentelt értelem irányítja és uralja, akkor az Úr dicsőségére vannak. ¹
Gyn 263.1

Az Úr féltő gondoskodásának tárgya — Az izráeliták nevelése minden életszokásukat magában foglalta. Mindaz, ami jólétüket érintette, az isteni gondviselés felügyelete alatt állt és az isteni törvény hatálya alá tartozott. A manna, amellyel az Úr táplálta őket a pusztában, olyan tápanyagokat tartalmazott, amelyek segítették fizikai, szellemi és erkölcsi erejüket. Pusztai életük viszontagságai ellenére nem volt köztük beteg. ²
Gyn 263.2

Az elfogyasztott táplálékból épül fel testünk — Testünk az elfogyasztott táplálékból épül fel. Szöveteinkben folyamatos leépülés megy végbe - minden szerv minden egyes mozdulata elhasznál valamennyi energiát, amelyet az étellel pótolunk. Minden szervnek szüksége van a megfelelő tápanyagokra. Az agy, a csontok, az izmok és idegek mind követelik a számukra fontos utánpótlást. Csodálatos folyamat, ahogyan az étel vérré alakul, s ez a vér ellátja a test különféle szerveit, folyamatosan táplálva minden ideget, izmot, szövetet élettel és erővel.³
Gyn 263.3

A csecsemő helyes táplálásával kezdjük — Nehéz lenne túlbecsülni, mennyire fontos a gyermekeket helyes étkezési szokásokra nevelni. A gyermekeknek meg kell tanulniuk: nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. A nevelésnek a csecsemőkorban kell elkezdődnie. A gyerekeknek csak rendszeres időközökben szabad enni adni, és ahogyan növekednek, az étkezések számát csökkenteni kell. Ne kapjanak édességet vagy felnőtteknek való ételeket, amelyeket képtelenek megemészteni. Ez a gon- dosság és pontosság nemcsak a csecsemő egészségét segíti elő, de barátságossá és csendessé is teszi őt, és olyan szokásokat is megalapoz, amelyek a későbbi években áldásnak bizonyulnak majd.⁴
Gyn 263.4

Kordában tartani az étvágyat — Amikor a gyermekek kinőnek a csecsemőkorból, továbbra is figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ízlésüket és étvágyukat megfelelően formáljuk. Gyakran megengedik nekik, hogy akkor és azt egyenek, amikor és amihez csak kedvük szottyan, tekintet nélkül az egészségre. A rendszeresen nyalánkságokra kiadott pénzzel azt a meggyőződést erősítjük bennük, hogy a legfőbb cél és a legnagyobb boldogság az életben, ha étvágyunkat kielégíthetjük. Az ilyen nevelés dőzsöléshez és kicsapongáshoz vezet, aminek a vége betegség. A szülők formálják gyermekeik étvágyát, és ne engedjék nekik az egészségre ártalmas ételek élvezetét. ⁵
Gyn 264.1

Az étkezés befolyásolja a testi, lelki és szellemi erőket — Azok az anyák, akik gyermekeik egészsége és boldogsága árán is kielégítik azok romlott kívánságait, olyan magvakat vetnek el, amelyek előbb-utóbb kikelnek és meghozzák gonosz gyümölcseiket. A kicsinyekkel együtt nő az önszeretetük is, és ennek mind a szellemi, mind a fizikai erők áldozatul esnek. Az anyák keserűen aratják majd le munkájuk gyümölcseit. Látniuk kell gyermekeiket úgy felnőni, hogy szellemileg és jellemükben is alkalmatlanok a nemes és hasznos feladatok végzésére, mind a társadalomban, mind otthon. Az egészségtelen táplálkozást megsínylik a szellemi, testi és lelki erők egyaránt. A lelkiismeret eltompul, és a jó benyomásokra való fogékonyság elhal.⁶
Gyn 264.2

A legjobb táplálék — Hogy megtudjuk, melyik a legjobb táplálék, tanulmányozzuk Isten eredeti tervét, amelyben az ember étrendjét megállapította. Ő, aki az embert teremtette és tisztában van szükségleteivel, jelölte ki Ádámnak a megfelelő táplálékot... A Teremtőnk által számunkra kiválasztott étrend gabonaneműekből, gyümölcsökből, diófélékből és zöldségekből áll.⁷
Gyn 264.3

Egyszerűen, de ízletesen készítsük el ételeinket — Isten bőségesen ellátta az embert mindennel, amivel romlatlan étvágyát kielégíthette. Eléje terítette a föld terményeit - az étvágy számára kívánatos, a szervezet számára tápláló ételek bőséges választékát. Ezeket szabadon élvezhetjük, mondja jóakaró mennyei Atyánk. A zöldségek, gyümölcsök és a tejszínnel vagy tejjel elkészített gabonafélék - minden fűszertől és zsírtól mentesen - a legjobb és legegészségesebb étrendet alkotják. Olyan táplálékot nyújtanak a testnek, és olyan szívósságot és szellemi erőt az elmének, amire az izgató ételek nem képesek.⁸
Gyn 264.4

Az étvágy nem megbízható tanácsadó — Olyan ételeket kell választanunk, amelyek a test felépítéséhez szükséges anyagokat leginkább szolgáltatják. Ebben a választásban az étvágy nem megbízható tanácsadó, mivel a helytelen táplálkozási szokások által már teljesen megromlott... A mindenfelé uralkodó betegségek és szenvedések nagy részben az étrendben mutatkozó általános hibáknak tulajdoníthatók.⁹
Gyn 265.1

Gyermekek, akik telhetetlen étvágyukat követik — Utazásaim során hallottam, amint anyák arról beszélgettek, hogy gyermekeik milyen válogatósak, és ha nem raknak eléjük húsfélét vagy süteményt, nem akarnak enni. Amikor elérkezett az ebéd ideje, megfigyeltem az étel minőségét, amit ezeknek a gyermekeknek adtak. Volt ott fehér lisztből készült kenyér, szeletelt uborka, sütemény és befőtt. A kicsinyek sápadt, fakó arcszíne világosan rámutatott gyomorbántalmaikra, melyektől szenvedtek. Kettő közülük észrevette, hogy egy másik család gyermekei sajtot esznek, és ettől elment az étvágyuk a saját ételüktől, mindaddig, amíg kényeztető anyjuk nem kért egy darab sajtot nekik, attól félve, hogy drága gyermekei nem fogják megenni ebédjüket. Megjegyzésül még hozzátette, hogy gyermekei imádják ezt vagy azt, és ő megengedi, hogy azt egyenek, amit csak megkívánnak, hiszen az étvágy azután az étel után sóvárog, amire a szervezetnek szüksége van. Ez igaz lehet abban az esetben, ha az étvágy még nincs megrontva. Létezik természetes, és létezik eltorzult, megromlott étvágy is. Gyn 265.2

Szülők, akik annyira hozzászoktatták gyermekeiket az egészségtelen és izgató ételek élvezetéhez, hogy azok képesek megkívánni az agyagot, a faceruzát, az odakozmált kávét, a teazaccot, a fahéjat, a babérlevelet és egyéb fűszereket, nem állíthatják, hogy az étvágy azután sóvárog, amit a szervezet igényel. Az étvágy addig terelődött rossz irányba, míg teljesen megromlott. A gyomor finom és érzékeny fala először izgalomba jön, azután égni kezd, míg végül eltompul és elveszíti érzékenységét. Az egyszerű és egészséges étel ezután unalmasnak és ízetlennek tűnik. Az így tönkretett gyomor persze nem végzi el feladatát addig, míg rá nem kényszerítik a legizgatóbb anyagok bevitelével. Gyn 265.3

Ha ezek a gyerekek csecsemőkoruktól fogva csak egészséges és a lehető legegyszerűbb módon elkészített ételeket kaptak volna, amelyek megőrzik természetes állapotukat, és kerülték volna a húsok, fűszerek és zsiradékok fogyasztását, akkor ízlésük és étvágyuk nem lenne romlott¹⁰
Gyn 266.1

Mi a helyzet a húsfélékkel? — Nem hozhatunk pontos szabályokat az étkezésre nézve, de hangoztatjuk, hogy olyan országokban, ahol bőven terem gyümölcs, gabona és diófélék, a húsétel nem megfelelő táplálék Isten népe számára. Felvilágosítást kaptam, hogy a húsfélék fogyasztása az állati természet felé hajlít, s megfosztja az embereket attól a szeretettől és együttérzéstől, amelyet egymás iránt kellene táplálniuk. Az alantas szenvedélyek uralmát segíti lényünk magasabb rendű erői fölé. Ha a húsfogyasztás valaha is egészséges volt, ma biztosan nem az. ¹¹
Gyn 266.2

A húsételek kerülésének oka — A húst fogyasztók a gabonaféléket és zöldségeket másodkézből kapják, mert az állatok is ezekből szerzik a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat. A magvakból és zöldségekből az életadó tápérték az állatok szervezetében felszívódik, s csak azután kerül a húsevők szervezetébe. Mennyivel jobb közvetlenül magunkhoz venni ezeket a tápanyagokat azokból az ételekből, amelyeket Isten számunkra rendelt! Gyn 266.3

A hús sohasem volt a legmegfelelőbb táplálék, de fogyasztása most - az állatok betegségeinek rohamos szaporodása miatt - kétszeresen is kifogásolható. Akik húst fogyasztanak, aligha tudják, mit esznek! Ha alkalmuk lenne látni az élő vágóállatot, és tudnák, milyen minőségű húst esznek, sokszor undorral fordulnának el tőle. Vannak, akik rendszeresen fogyasztanak olyan húsételeket, amelyek hemzsegnek a tuberkulózist és rákot keltő kórokozóktól. Ezek, és más hasonló halálos betegségek így terjednek.¹²
Gyn 266.4

A hatás nem látható azonnal — A húsételek fogyasztásának következményei nem tapasztalhatók azonnal, ám ez korántsem bizonyítja ártalmatlanságukat. Kevesen hiszik el, hogy a húsétel mérgezte meg vérüket, és okozta szenvedésüket. Sokan halnak meg kizárólag a húsevésnek tulajdonítható betegségben, de a valóságos okot nem sejtik. ¹³ Gyn 266.5

Visszatérni az egészséges, eredeti étrendhez — Nincs-e már itt az ideje annak, hogy mindenki felhagyjon a húsfogyasztással? Hogyan táplálkozhatnak még mindig hússal és egyéb testet-lelket károsító ételekkel azok, akik a szent angyalok társaságára méltó tiszta, nemes és szent életre törekszenek? Miként olthatják ki Isten teremtményeinek életét, hogy azok húsát ínyencfalatként fogyasszák? Térjenek inkább vissza a kezdetben kapott egészséges és ízletes ételekhez; legyenek irgalmasok az Isten által teremtett és uralmuk alá helyezett oktalan állatokkal, és tanítsák meg erre az irgalmasságra gyermekeiket is! ¹⁴
Gyn 267.1

A Krisztust várók viselkedése — Azok, akik Krisztus visszajövetelét várják, az utolsó időkben felhagynak a húsevéssel - étrendjükből teljesen kiiktatják azt. Ezt a célt mindig tartsuk a szemünk előtt, és tegyünk meg mindent azért, hogy elérjük. Nem tudom elképzelni, hogy miközben rendszeresen húst eszünk, összhangban lehessünk azzal a világossággal, amelyet Isten jónak látott nekünk adni. ¹⁵
Gyn 267.2

Térjünk vissza Isten eredeti tervéhez! — Újra és újra megmutatták nekem, hogy Isten vissza szeretné vezetni népét az Ő eredeti tervéhez, hogy ne táplálkozzanak a halott állatok húsával. Azt akarja, hogy jobb táplálkozási szokásokra tanítsuk az embereket. Gyn 267.3

Ha a húst elhagyják és az ízlést nem a húsevésre szoktatják, ha gyümölcsök és magvak szeretetére serkentik magukat, hamarosan elérik, amit Isten kezdetben szánt az embernek. Az Úr népe nem fog húst fogyasztani. ¹⁶
Gyn 267.4

A változtatás jótékony hatása — Tévedés azt hinni, hogy az izmok ereje a húsételek fogyasztásától függ. A szervezet szükségletei hús nélkül jobban kielégíthetők, és egészsége jobban megőrizhető. A gabonafélék gyümölccsel és főzelékfélékkel együtt mindazt tartalmazzák, ami a jó vér képzéséhez szükséges. Ezeket az alkotóelemeket a húsos étrend nem tudja olyan mértékben nyújtani. Ha az ember egészsége és energiái megkívánnák a hús fogyasztását, akkor Isten az első emberpár táplálékául húst is választott volna. Gyn 267.5

Sok esetben a húsevés elhagyását gyengeségérzet, bágyadtság kíséri. Sokan ezzel érvelnek a hús nélkülözhetetlenségének bizonyítására. Pe- dig csak azért érzik hiányát, mert a húsételek izgató hatásúak, hevítik a vért és ingerlik az idegrendszert. Egyeseknek éppoly nehéz lemondani a húsról, mint az iszákosnak az alkoholról. Ám ha mégis változtatnak életmódjukon, érezni fogják ennek jótékony hatását. Gyn 267.6

A húst, ha lemondunk róla, pótolnunk kell gabonafélékkel, zöldséggel és gyümölccsel, amelyek egyrészt táplálóak, másrészt étvágygerjesztőek. Ezekre különösen azoknak van szükségük, akik gyenge fizikumúak, vagy állandóan kimerítő munkát végeznek.¹⁷
Gyn 268.1

A jól előkészített alapanyag nagy segítség — Különösen azoknál a családoknál, ahol a hús nem tartozik a főbb élelmiszerek közé, a jó főzés nélkülözhetetlen követelmény. Olyan ételt kell feltálalni, amely pótolja a húst, és olyan ízletesen van elkészítve, hogy senki nem sóvárog húsétel után. ¹⁸ Gyn 268.2

Ismerek olyan családokat, amelyek a húsételekről egyszerűen silány ételekre tértek át. Annyira csapnivalóan főznek, hogy a gyomruk lázadozik ellene. Azt mondják nekem, hogy náluk nem válik be az egészségügyi reform, s hogy csökken a testi erejük. Az egyik ok, amiért némelyek nem tudnak egyszerűbben étkezni, az, hogy gyenge, silány táplálékon élnek. Összecsapják az ételeket, s unos-untalan ugyanazt főzik. Igaz, nem kell sokféle ételt felszolgálni egy étkezésnél, mégsem szabad mindig ugyanazt tálalni. Főzzünk egyszerűen, mégis változatosan, étvágygerjesztően! ¹⁹
Gyn 268.3

Legyőzni a természetellenes ízlést — Természetellenes az ízlésük azoknak, akik hozzászoktak a zsíros és igen izgató, fűszeres táplálékhoz. Ok először nem kívánják az egyszerű, könnyű ételeket. Időt igényel, amíg az ízlés természetessé válik és a gyomor kiheveri az ártalmakat. De aki rendületlenül kitart, és csak egészséges ételekkel él, egy idő után jóízűnek találja őket. Ízletes-pompás zamatjukat megkedveli, és nagyobb élvezettel fogyasztja majd ezeket, mint az egészségtelen nyalánkságokat. Az egészséges gyomor, ha nincs túlterhelve vagy elrontva, könnyen ellátja feladatát. ²⁰
Gyn 268.4

Az egészséges étkezés nem jelent áldozatot — A gyermekeket meg kell tanítani arra, hogy uralkodjanak étvágyukon, s hogy egészségesen táplálkozzanak, de azt is világossá kell tenni előttük, hogy ezzel csak azt tagadják meg maguktól, ami ártalmas. Lemon- danak a káros dolgokról azért, ami jobb. Legyen asztalunk kívánatos és étvágygerjesztő, megrakva azokkal a dolgokkal, amelyekkel Isten olyan bőségesen ajándékozott meg bennünket. ²¹
Gyn 268.5

Figyelembe kell venni az évszakot, az éghajlatot és a foglalkozást — Nem minden étel - még ha önmagában egészséges is - elégíti ki minden körülmények között szükségleteinket. Táplálékunkat gondosan kell megválasztanunk. Étrendünket az évszakhoz, az éghajlathoz és foglalkozásunkhoz kell szabnunk. Bizonyos ételek nem minden évszakban és éghajlaton alkalmasak táplálkozásra, s a különböző foglalkozású emberek számára más és más ételek egészségesek. Ami egészséges a nehéz testi munkát végzőknek, alkalmatlan az ülőfoglalkozású vagy a nagy szellemi igénybevételnek kitett emberek számára. Isten az egészséges ételek széles skáláját kínálja nekünk, és mindenki választhat azokból a táplálékokból, amelyek a tapasztalat és a józan megítélés alapján a legjobban kielégítik szükségleteit. ²²
Gyn 269.1

Értelemmel és hozzáértéssel készített ételek — Nem jól tesszük, ha csupán azért eszünk, hogy jóllakjunk. Ne legyen közömbös számunkra sem az étel minősége, sem az elkészítési módja! Ha nem eszünk jóízűen, szervezetünk nem tudja a tápanyagokat jól hasznosítani. Válasszuk meg gondosan a táplálékunkat, és készítsük el hozzáértéssel! ²³
Gyn 269.2

“Bekaphatunk akármit!” — Sok családban óriási előkészületeket tesznek a látogatók tiszteletére. Változatos ételek kerülnek az asztalra. Az ilyen gazdag teríték kísértést jelent mindazoknak, akik nincsenek a dúskáláshoz szokva... Ismerek valakit, aki ilyen nagyvonalúan szokta fogadni a vendégeit, de saját családját egyáltalán nem részesíti hasonló tiszteletben. Az elkészített étel a feleség és anya kényelmét szolgálják, de a gyermekek és a férj boldogsága nem elsőrendű szempont. Amilyen nagy parádét rendeznek a vendégeknek, olyan kevés gondot fordítanak saját ételeikre, mondván: “nekünk akármi megteszi”. Egy asztal áll a fal mellett, rajta valami hideg étel, és semmit nem tesznek, hogy legalább étvágygerjesztő legyen. Sajnos legtöbbször ilyen látványt nyújt a családi teríték... “Csak magunknak lesz - mondják -, mi bekaphatunk akármit.” ²⁴ Gyn 269.3

A társalgás és felüdülés ideje — Az étkezés legyen a társalgás és felüdülés ideje. Kerüljük mindazt, ami megterhelhet vagy felizgathat bennünket. Ápoljuk a minden jó adományozója iránti bizalmat, szeretetet és hálát. Beszélgetésünk legyen vidám, a gondolatok olyan kellemes folyama, amely fölemel és nem fáraszt. ²⁵ Gyn 270.1

Az asztal semmiképpen ne legyen olyan hely, ahol a szülők valamilyen értelmetlen, fölösleges dolog megkövetelésével lázadást ébresztenek a gyermekben. Az egész család fogyassza ételét örömmel, s gondoljanak arra, hogy akik Istent szeretik és az Ő parancsolatait megtartják, részt vesznek majd a Bárány menyegzői vacsoráján Isten országában, ahol maga Jézus látja vendégül őket. ²⁶
Gyn 270.2

Fontos a rendszeresség — A rendszertelen étkezés tönkreteszi az emésztőszervek működését, s a jó kedély és egészség kárára lesz.²⁷ Gyn 270.3

Soha, semmilyen körülmények között ne együnk rendszertelenül. Ha a vacsora egy-két órával korábban van a szokottnál, a gyomor még nem készült fel az újabb megterhelés elhordozására. Az előző étkezésnél belekerült étel még nem távozott onnan, s még nem szívódott fel a vérbe, hogy újabb erőt adjon a szervezetnek feladatai végzéséhez, így a szervezet túlterhelődik. Gyn 270.4

Ugyanúgy nem szabad a soron következő étkezést egy-két órával késleltetni sem szándékosan, sem a körülményekhez alkalmazkodva, azért, mert több munkát kellene elvégezni. A gyomor igényli a táplálékot a szokott időben, és ha késleltetik ennek kielégítését, a fizikai erő csökken, míg olyan szintre nem süllyed, hogy az étvágy is teljesen elmúlik. Ha ilyenkor mégis esznek, a gyomor képtelen jól feldolgozni az ételt, s az nem tud jó vérré válni, hogy a szervezetet táplálja. Aki rendszeres időközönként étkezik és szigorúan betartja, hogy semmit sem eszik az étkezések között, annak gyomra felkészülten várja a táplálékot, és örömet, élvezetet talál elfogyasztásában. ²⁸
Gyn 270.5

Tanítsátok a gyermekeknek,hogy mikor, hogyan és mit egyenek! — A gyerekek nagy része soha nem tanulja meg annak fontosságát, hogy mikor, hogyan és mit egyenek. Megengedik nekik, hogy a nap bármely órájában szabadon kielégítsék kívánságaikat, s amikor csak a szemük kívánja, vegyenek az asztalról gyümölcsöt, vagy süteményt, vajas kenye- ret, lekvárt és egyéb édességet egyenek szinte folyamatosan, ami egyrészt falánkká, másrészt gyomorbajossá teszi őket. Az emésztőszervek, mint egy állandóan őrlő malom, végül elfáradnak, s a túlterhelt gyomor elvonja a vért és energiát az agytól, hogy végezhesse megterhelő munkáját. Így a szellemi képesség csökken, és az értelem eltompul. Gyn 270.6

A természetellenes izgatottság és energiáik felőrlődése idegessé, türelmetlenné, akaratossá, ingerlékennyé teszi a gyerekeket. Szüleik aligha bízhatnak meg bennük annyira, hogy felügyelet nélkül hagyják őket. Sok esetben az erkölcsi erők teljesen elhalni látszanak, szinte lehetetlen a felébredés ebből az állapotból. Nem éreznek lelkiismereturdalást vagy szégyent, s nem látják a bűn természetének fájdalmas csúfságát; hozzászoknak a köntörfalazáshoz, csaláshoz, és gyakran a nyílt hazugság sem esik nehezükre. Gyn 271.1

A szülők sajnálkoznak e dolgokon, de nem látják be, hogy mindez saját helytelen nevelésük következménye. Nem tartották fontosnak, hogy gyermekeik étvágyát és indulatait féken tartsák, s azok csak növekedtek és erősödtek bennük az évek múlásával. Az anyák saját kezűleg készítenek és tálalnak gyermekeik elé olyan élelmet, amely testileg is, szellemileg is kárt okoz nekik. ²⁹
Gyn 271.2

Soha ne egyetek az étkezések közötti időben! — A gyomorra gondosan kell figyelni. Nem szabad állandó működésben tartani. Hagyjatok ennek a szegény, rosszul használt és sokat szenvedett szervnek egy kis pihenést és nyugalmat... Gyn 271.3

Étkezés után a gyomornak öt órát kell pihennie, s egyetlen morzsának sem szabad belekerülnie a következő evésig. Ilyen kihagyásokkal a gyomor teljesíteni fogja feladatát. ³⁰ Gyn 271.4

Az anyák nagy hibát követnek el, ha engedik, hogy gyermekeik a megszokott étkezési idők között is egyenek. A gyomor a rendszertelen evés miatt megromlik. Így vetik el a későbbi szenvedések magvát. Néha azért olyan rosszkedvűek a gyermekek, mert olyan ételeket kapnak, amelyek emésztetlenül panganak a gyomrukban. Az édesanya nem szán időt arra, hogy a baj okát kikutassa és balga eljárásán változtasson. Arra sem ér rá, hogy a kicsinyek nyűgös sírását csillapítsa. Inkább valami süteményt vagy nyalánkságot ad a “kis szenvedőnek”, hogy megnyugtassa, de ezzel csak növeli a bajt... Gyn 271.5

Sok anya panaszkodik gyermekei betegeskedése miatt; s néha orvostól orvosig hurcolja őket, de ha csak egy kicsit is gondolkozna, rájönne, hogy kicsinyei gyengeségének oka a helytelen táplálkozás. ³¹ Gyn 271.6

A késői majszolgatás veszedelmes szokás — Van még egy ártalmas szokás: közvetlenül lefekvés előtt enni. Lehet, hogy aki e káros szokásnak hódol, megette szokásos napi adagját, de mivel gyengének érzi magát, eszik még valamit. E helytelen gyakorlat idővel szokássá válik, mégpedig sokszor olyan erős szokássá, hogy áldozata azt hiszi, nem is tud aludni, ha lefekvés előtt nem eszik. A későn vacsorázó ember emésztése alvás közben is tart; és bár gyomra folyton dolgozik, munkáját mégsem végzi el kellőképpen. Alvását sokszor kellemetlen álmok zavarják, reggel fáradtan ébred és étvágytalanul reggelizik. Gyomrunknak lefekvés előtt be kell fejeznie munkáját, hogy egyéb szerveinkhez hasonlóan szintén pihenhessen. Különösen ülő foglalkozásúaknak ártalmas a késői vacsora. Náluk az így keletkezett zavar halálos kimenetelű betegséghez vezethet. ³²
Gyn 272.1

Tanács egy anyának a reggeli fontosságáról — Gyermeked ideges természetű, ezért étkezésére fordítsatok különleges figyelmet. Nem hagyhatjátok, hogy olyan ételt válasszon, amely csak a kívánságát elégíti ki, de nem nyújt elegendő tápanyagot a szervezet számára... Soha ne engedjétek iskolába anélkül, hogy reggelizett volna. Ne kockáztassátok meg, hogy a saját döntésetekre bízzátok ezt a kérdést. Helyezzétek magatokat teljesen Isten irányítása alá, és Ő majd segít abban, hogy minden vágyatokat és kívánságotokat az Ő elvárásaival hozzátok összhangba. ³³ Gyn 272.2

Napjainkban elterjedt szokás, hogy csak könnyű reggelit fogyasztanak az emberek. De a gyomornak ez nem a legjobb bánásmód. Reggel a gyomor befogadóképessége jobb, mint a második vagy harmadik étkezésnél, így akár több táplálék megemésztésére is képes. Rossz szokás keveset reggelizni és sokat ebédelni. Legyen a reggeli étkezés a nap folyamán a legbőségesebb.³⁴
Gyn 272.3

Bőséges ellátást nyújtsunk a legjobb ételekből — A gyermekeket és fiatalokat a legeslegkisebb mértékben sem szabad alultáplálni; bőséges ellátást kell nyújtani számukra az egészséges ételekből. Ez persze nem jelenti azt, hogy helyes volna édes tésztákat és cukrászsüteményeket rakni eléjük. Szükségük van megfelelő testmozgásra és a legjobb minőségű ételekre, mert szellemi és erkölcsi erejük is nagymértékben ezek függvénye. A jó emésztés fenntartásának egyik feltétele az egészséges táplálkozás. ³⁵ Gyn 272.4

“Jóból is megárt a sok” — A szülők sokszor követik el azt a hibát, hogy túl sok ételt adnak gyermekeiknek. Az ilyen gyerekek felnőtt korukban gyomorbántalmaktól szenvednek. Mértékletességre van szükség még a jó ételek fogyasztásánál is. Csak annyit adjatok gyermekeiteknek, amennyire szükségük van, és ne engedjétek, hogy annyit egyenek, amennyit kívánnak. Ha erre a kérdésre nem fordítotok kellő figyelmet, gyermekeitek lassú felfogásúak lesznek. Hiába járnak iskolába, nem tudják megtanulni, amit kellene, mert a vér, amelynek az agyukat kellene frissítenie, a gyomornak segít a fölösleges, terhelő táplálék megemésztésében. A szülőknek meg kell érteniük: a túl sok étel nem erősíti, hanem butítja a gyerekeket. ³⁶
Gyn 273.1

Ne a gyermek diktáljon! — Tanítsátok őket legyőzni kívánságukat, s hogy hálásak legyenek az egyszerű, egészséges ételekért, amelyeket Istentől kapnak. Ne engedjétek, hogy ők szabják meg nektek, mit hajlandók megenni, hanem ti döntsétek el, mi a legjobb számukra. Bűn részetekről, ha eltűritek, hogy morogjanak és zúgolódjanak az egészséges ételek miatt csak azért, mert nem felel meg elferdült kívánságaiknak.³⁷ Gyn 273.2

Ne engedjétek, hogy gyermekeitek abba a hamis elképzelésbe ringassák magukat, hogy elnézitek és belenyugszotok, ha saját útjaikat járják. Nem szabad megengedni, hogy egészségtelen ételeket egyenek, csak mert szeretik azokat. A szülői tapasztalat legyen a gyermek életének irányítója. ³⁸
Gyn 273.3

Az értelem uralkodjék a kívánság felett — Rajtunk múlik, hogy életünket az értelmünk vagy a testünk irányítja. A fiataloknak maguknak kell választaniuk, hogy melyik formálja őket. Ezért ne sajnáljon senki semmilyen fáradságot, hogy felismerje azokat az erőket, amelyekkel szembe kell szállnia, és azokat a befolyásokat, amelyek kialakítják jellemét és sorsát! ³⁹ Gyn 273.4

A nevelésben fontos szerepet játszik, hogy a gyermekek megtanulják: a világ szokásaihoz való alkalmazkodás az evés, ivás és öltözködés terén nincs összhangban az élet és az egészség törvényeivel, s hogy ezeket a szokásokat az értelem uralma és befolyása alatt kell tartani. Az étvágy erejének és a szokás hatalmának nem szabad legyőznie, amit a józan ész diktál. Hogy ezt biztosítsák, a testi kívánságok puszta kielégítésénél magasabb rendű céljaik és indítékaik legyenek a fiataloknak. ⁴⁰ Gyn 273.5

A romlott étvágy szerteágazó következményei — Vannak, akik nem törődnek azzal, hogy mennyire fontos Isten dicsőségére tenni mindent, beleértve az evést és az ivást is. Egész életükre kihatással lesz, ha a kívánságoknak hódolnak. Látható lesz családjukban, a gyülekezetben, az imaórákon és még gyermekeik nevelésében is. Átok lesz számukra egész életükön át. Visszatartja őket attól, hogy felfogják az utolsó időkre szóló létfontosságú igazságokat.⁴¹
Gyn 274.1

Az egészséges életmódra törekvés egyéni kötelesség — Mindennek, amit eszünk és iszunk, nagy jelentősége van mind életünk, mind jellemünk alakulására nézve. Minden kereszténynek kötelessége, hogy étkezési szokásait összhangba hozza a természet törvényeivel. Ezekben a dolgokban is oda kell szentelnünk magunkat Istennek. Szorgalmasan tanulmányoznunk kell az egészségügyi szabályokat, mert a szándékos tudatlanság ezen a téren bűn. Mindenki érezze személyes kötelességének az egészséges életmód gyakorlását. ⁴²
Gyn 274.2