Gyermeknevelés

58. fejezet — Felkészítés a gyakorlati életre

Miért adott Isten munkát Ádámnak és Évának? — Isten teremtette Adámot és Évát, s az Éden kertjébe helyezte őket, hogy műveljék és őrizzék azt az Úrnak. A boldogságukért kapták, hogy foglalatoskodhattak, máskülönben az Úr nem bízta volna rájuk ezt a munkát.¹ Gyn 239.1

Már a világ kezdete előtt, amikor Atyjával tanácskozott az Úr, azt tervezték, hogy egy kertet készítenek Adám és Éva számára Édenben, és rájuk bízzák a gyümölcsfák és a növényzet gondozását. A hasznos munkát szánták nekik védelmül, amit aztán nemzedékeken át végeztek volna az emberek egészen a föld történelmének bezárulásáig.²
Gyn 239.2

Jézus mint a tökéletesen dolgozó ember példája — Földi élete alatt Krisztus mindig engedelmes és segítőkész volt otthonában. Kitanulta az ácsszakmát és kétkezi munkát végzett a kis názáreti műhelyben... A Biblia ezt mondja Jézusról: “A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme volt őrajta.” (Lk. 2:40) Teste és értelme fejlődött a gyermekkorában végzett munka által. Nem volt rest, hogy fizikai erejét használja, hanem arra törekedett, hogy egészséges állapotban tartsa, hogy minden téren a lehető legjobbat nyújthassa. Nem akarta, hogy képességei valamiben - akár a szerszámok használatában - is hiányosak legyenek. Ugyanolyan tökéletes volt munkásként, amilyen jellemében is.³ Gyn 239.3

Minden általa készült darab tökéletes volt, a különböző részek pontosan illeszkedtek egymáshoz, s a jól megmunkált tárgy kiállta az ellenőrzés próbáját⁴
Gyn 239.4

Naponta megfeszített munkában, türelmes kezekkel — Jézus az emberi élet alacsonyabb rendűnek tekintett ösvényeit is megszentelte példája által... Egész élete egyetlen szorgalmas munkálkodás volt. Ő, a menny királya a szegény munkások egyszerű öltözetében rótta az utcákat, amikor munkahelyére ment. Nem jöttek angyalok, hogy szárnyukra kapva felsegítsék őt a lankasztó emelkedőkön, vagy erejükből adjanak neki a mindennapi, fárasztó munkák végzéséhez. Pedig amikor azért fáradozott, hogy hozzájáruljon családja szükségleteinek ellátásához, ugyanannak az erőnek a birtokában volt, mint az ötezer éhes lélek megvendégelésekor Galilea lejtőin. Mégsem használta isteni erejét, hogy terheit enyhítse vagy nehéz munkáját könnyebbé tegye. Magára vette az emberiséget sújtó minden betegséget és bajt, és nem hátrált meg a legnehezebb próbáktól sem. Egy szegény mesterember házában lakott, durva vászonköntös volt az öltözete, alacsony rangú emberekkel beszélgetett és türelemmel végezte mindennapi nehéz munkáját. Példája megmutatja nekünk, hogy az ember kötelessége a szorgalom, s hogy a munka becsülni való dolog. ⁵ Gyn 239.5

Jézus hosszú időn át élt a jelentéktelen Názáretben, hogy megtanítsa az embereknek, hogyan lehet Istennel közeli kapcsolatban élni, miközben az élet egyszerű kötelességeit végezzük. Az angyalok döbbent csodálkozással figyelték a menny Uralkodójának leereszkedését, aki nemcsak magára vette az emberi természetet, de ezzel vállalta annak legnehezebb terheit és legmegalázóbb kötelességeit is. Mindezt azért tette, hogy olyanná váljék, mint közülünk bárki, s megismerje szenvedéseinket, szomorúságainkat; az emberi nemzetség minden vesződségét.⁶
Gyn 240.1

Ébresszük fel az érdeklődést a hasznos feladatok elvégzése iránt! — A gyermekekben és fiatalokban fel kell ébreszteni az érdeklődést az olyan tennivalók iránt, melyek számukra és mások számára egyaránt hasznosak és áldást jelentenek. A testmozgás, amely a gondolkodás és a jellem fejlődését segíti, hasznosságra szoktatja a kezeket, megtanítja a gyerekeknek, hogy az élet terheiből vegyék ki részüket, s egyben növeli fizikai erejüket és fejleszti minden más képességüket is. De meg is van a jutalma a lelkes szorgalomnak: kialakul az a jó szokás, hogy azért éljünk, hogy jót cselekedjünk.⁷ Gyn 240.2

Az ifjúságnak meg kell tanítanunk: az élet komoly munkát, felelősséget és teherhordozást jelent. Olyan nevelésben kell részesülniük, amely a gyakorlati életre készíti fel őket, mert olyan férfiakra és nőkre van szükség, akik meg tudnak küzdeni a váratlan nehézségekkel. Meg kell tanítani nekik, hogy a rendszeres, jól beosztott munka fegyelmező hatása nemcsak az élet viszontagságai miatt szükséges, hanem a sokoldalú fejlődés érdekében is. ⁸ Gyn 240.3

A fizikai munka fölemel — Széles körben elterjedt népszerű tévedés, hogy a munka megalázó; ezért a legtöbb fiatal magas végzettségre törekszik, hogy tanító, gyógyszerész, hivatalnok, kereskedő, ügyvéd lehessen, és igyekszik bármilyen állást elfoglalni, ahol nem kell fizikai munkát végeznie. Gyn 241.1

A fiatal asszonyok lenézik a házimunkát. Bár a házimunka végzése fizikai erőfeszítést igényel, de ha az nem túlságosan ártalmas az egészségre, az ember javát szolgálja. Ők mégis inkább olyan műveltségre törekszenek, amely képesíti őket, hogy tanítók vagy hivatalnokok lehessenek, illetve olyan szakmát tanulnak, amely ülőmunka lévén, bezártságra ítéli őket egy életen át.⁹ Gyn 241.2

A világ tele van olyan fiatal férfiakkal és nőkkel, akik büszkék rá, hogy nem értenek semmilyen hasznos munkához; és majdnem kivétel nélkül könnyelműek, hiúk, a hivalkodás kedvelői, elégedetlenek, nagyon gyakran kicsapongók és lelkiismeretlenek. Az ilyen jellemű emberek a társadalom szégyenfoltjai és szüleik szomorítói.¹⁰ Gyn 241.3

Senki se szégyellje a munkát, bármilyen csekélynek és alantasnak tűnik is. A munka nemesít. Mindenki, aki eszével vagy kezével fárad: fon- tos munkás. Valamennyien kötelességüket teljesítik, és a mosogatás közben ugyanúgy tisztelik vallásukat, mint a gyülekezetben. Míg a kéz a legközönségesebb munkával elfoglalt, a gondolkodás emelkedetté és nemessé válhat a tiszta és szent gondolatok által.¹¹ Gyn 241.4

A fiatalok mesterei, s ne rabszolgái legyenek a munkának Gyn 242.1

Láttassuk meg az ifjúsággal a munka igazi méltóságát.¹²A fizikai munka lebecsülésének egyik fő oka gyakran a hanyag, gondatlan munkavégzés. Sokan csak szükségből, s nem szabad választásukból végzik. Így a munkás nem viszi bele szívét a munkájába, ezért nem őrzi meg önbecsülését, és mások tiszteletét sem nyeri el. A fizikai munkára nevelés helyesbítse ezt a tévedést! Fejlesszék ki a pontosság és alaposság szokását! A tanulók szokjanak hozzá a lendületességhez és rendszerességhez! Tanulják meg a helyes időbeosztást, minden mozdulatuk kiszámítását! A tanárok ne csak a legjobb módszereket tanítsák, de buzdítsák a fiatalokat arra is, hogy munkájukban állandó javulást mutassanak fel! Céljuk legyen munkájukat olyan tökéletessé tenni, amilyenné az emberi értelem és a kéz csak teheti! Gyn 242.2

Ez a fiatalokat a munka mestereivé, nem pedig rabszolgáivá teszi. Megkönnyíti a nehéz fizikai munkát végző sorsát, és megédesíti, megnemesíti a legegyszerűbb foglalkozást is. Aki csak robotnak tekinti munkáját és igénytelenül fog hozzá, aki nem tesz semmilyen erőfeszítést a jobb munkavégzés érdekében, az valóban csupán tehernek érzi azt. Azonban azok, akik a legegyszerűbb munkában is tudományt fedeznek fel, nemesnek és szépnek látják azt, és örömet találnak a hűséges és eredményes munkavégzésben. ¹³
Gyn 242.3

A vagyon nem menthet fel a kötelességek teljesítése alól — Sok jómódú szülő mellékesnek tartja, hogy gyermekeit az élet gyakorlati kötelességeire is nevelje. Úgy vélik, fölösleges gyermekeik jövőbeni hasznavehetősége érdekében alaposan megismertetni velük a hasznos munkát. Pedig tartoznak ezzel gyermekeiknek, mert ha megfosztanának vagyonuktól, akkor is nemes függetlenséggel állhatnának helyt. Ha egészségesek, nem szegényednének el, még ha egyetlen dollár örökségük sincs. Sokan, akik fiatal korukban jómódban éltek, abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy maguknak kell ellátniuk szüleiket és testvéreiket. Mennyire fontos lesz akkor, hogy a fizikai munkához is hozzászoktatták őket, s így felkészülten állnak bármilyen váratlan helyzet elé. A gazdagság valóban átok, ha a tulajdonosa eltűri, hogy fiai és leányai ne álljanak készen a gyakorlati életre a hasznos munkák ismeretének birtokában.¹⁴
Gyn 242.4

A gyermekek vegyenek részt a háztartási munkákban! — Egy hűséges anya nem fog - és nem is tud - sem a divatnak hódolni, sem a háztartás rabszolgájává válni, s nem enged gyermekei szeszélyeinek, hogy felmentse őket a tennivalók alól. Megosztja velük a háztartás terheit, hogy megismerjék a gyakorlati élet kötelességeit. Ha a gyermekek segítenek anyjuknak a ház körüli teendőkben, akkor megtanulnak úgy tekinteni a hasznos elfoglaltságra, mint a boldogság elengedhetetlen eszközére, amely inkább nemesít, semmint megaláz. Gyn 243.1

Ám ha az anya tétlenségre neveli leányait, miközben ő maga a házimunkák terhe alatt görnyed, ezzel azt éri el, hogy azok úgy tekintenek rá, mint szolgájukra, aki mindent elvégez helyettük. Az anya mindig őrizze meg méltóságát.¹⁵ Gyn 243.2

Néhányan abba a hibába esnek, hogy óvják leányukat mindenféle munkától és nehézségtől, s ezzel lustaságra nevelik. Azt szokták felhozni védelmükre, hogy lányaik gyengék, pedig valójában éppen ezek az anyák idézik elő, hogy gyermekeik tényleg gyengék és haszontalanok legyenek. A céltudatos munkára lenne szükségük ahhoz, hogy megerősödjenek, derűsek, életvidámak és boldogok legyenek, s bátran szembenézzenek a különféle próbákkal, nehézségekkel, amelyek e világban körülvesznek bennünket.¹⁶
Gyn 243.3

Hasznos feladatokkal kell megbízni a gyermekeket — Kimondhatatlan károkat okoz az a szülői hanyagság, hogy a gyermekeknek nem adnak hasznos elfoglaltságot. Sok fiatal életét veszélyezteti és megbénítja hasznavehetőségüket. Isten azt szeretné, ha a szülők és tanítók egyaránt a mindennapi élet gyakorlati kötelességeire oktatnák a gyermekeket. Buzdítsátok őket szorgalomra! Gyn 243.4

A lányok - sőt a fiúk is, akiknek nincs házon kívüli munkájuk - tanulják meg, hogyan segíthetnek anyjuknak. Kisgyermekkoruktól kezdve a fiúkat és a lányokat egyaránt szoktassuk egyre nehezebb és nehezebb terhek hordozására, értelmes módon segítve a családi tennivalókban. Anyák, türelmesen mutassátok meg gyermekeiteknek, hogyan használják kezeiket! Értessétek meg velük, hogy ugyanolyan ügyesek lehetnek a házimunkában, mint ti. ¹⁷ Gyn 243.5

Minden gyermeknek legyen meg a ráeső része az otthoni feladatok terheiből, s azt hűségesen és derűsen végezze. Ha a terhek ily módon meg vannak osztva, és a gyermekek megszokják a hozzájuk illő feladatok hordozását, akkor a család egyetlen tagja sem lesz túlterhelt, s minden simán és zökkenőmentesen megy majd. Ezzel kialakul a megfelelő gazdálkodás menete is, mert mindenki jártas és érdekelt lesz az otthoni dolgok valamennyi részletében.¹⁸
Gyn 243.6

A főzés és a varrás alapvető ismeretei — Az anyák vigyék magukkal lányaikat a konyhába, és adjanak nekik alapos oktatást a főzés tudományában. Ugyanígy vezessék be őket a varrás művészetének minden részletébe is. Tanítsák meg, hogyan kell takarékosan kiszabni egy ruhát, és pontosan, szépen összeilleszteni. Vannak anyák, akik ahelyett, hogy türelmesen tanítgatnák leányaikat, inkább mindent megcsinálnak maguk. Csakhogy ezzel elhanyagolják a legfontosabb nevelési területet, és nagyon rosszat tesznek gyermekeiknek, akik később szégyenkezni fognak gyakorlatlanságuk miatt. ¹⁹
Gyn 244.1

A fiúkat és lányokat egyaránt tanítsuk! — Mivel a férfi és a nő egyaránt részes az otthonteremtésben, ezért a fiúk - ugyanúgy, mint a leányok - sajátítsák el a háztartási ismereteket! Az ágy bevetése, az edények elmosogatása, az ételek elkészítése, saját ruháinak kimosása és megjavítása - mind olyan tudomány, amely egy fiút sem férfiatlanít el, sőt inkább hasznosabbá és boldogabbá tesz. Viszont, ha a leányok is megtanulják használni a fűrészt és a kalapácsot, a gereblyét és a kapát, jobban szembe tudnak nézni az élet nehézségeivel. ²⁰ Gyn 244.2

Fiaink és lányaink számára egyformán fontos, hogy miként használják fel idejüket, mert számot kell majd adniuk Istennek. Az életet azért kaptuk, hogy a ránk bízott talentumokat bölcsen kamatoztassuk.²¹
Gyn 244.3

Tekintsük kiváltságnak, ha az anya erejét megőrizhetjük — Minden napra van valami elvégzendő házimunka - főzés, mosogatás, söprés és portörlés. Megtanítottátok-e leányaitoknak, hogyan végezzék ezeket a feladatokat?... Gyn 244.4

Izmaiknak mozgásra és használatra van szüksége. Ugrálás és labdajátékok helyett inkább valamilyen hasznos céllal mozogjanak.²² Gyn 244.5

Tanítsátok meg a gyermekeket a háztartás terheinek hordozására! Foglaljátok le őket hasznos tennivalóval, mutassátok meg nekik, hogyan végezhetik könnyen és jól munkájukat! Segítsetek nekik, hogy megértsék: azzal, hogy könnyítenek édesanyjuk terhein, megőrzik erejét és meghosszabbítják életét. Sok elfáradt anyát helyeztek idő előtt sírba csupán azért, mert a gyermekei nem tanulták meg, hogy a ter- heket hordozzák helyette. Azzal, hogy a szülők az önzetlen szolgálat lelkületére buzdítják gyermekeiket, közelebb vonják őket Jézushoz, aki a megtestesült önzetlenség.²³ Gyn 244.6

A mindennapi élet kötelességeinek hűséges teljesítése megelégedést és békét hoz az otthon igaz munkásának. Éppen azok szenvednek a magánytól és elégedetlenségtől, akik nem vesznek részt a terhek hordozásában. Nem tanulták meg azt az igazságot, hogy akik boldogok, azért boldogok, mert megosztják a napi munkát anyjukkal és a család többi tagjával. Sokan nem tanulják meg a legfontosabb leckéket, amelyek megértése nélkülözhetetlen a boldogságukhoz.²⁴
Gyn 245.1

Az otthoni feladatok elvégzésekor tanúsított hűség jutalma — Ha lelkiismeretesen ellátod házi kötelességeidet, ha betöltőd azt a helyet, amelyet a legjobban be tudsz tölteni - bármilyen egyszerű és szerény legyen is -, az igazán fölemelő lesz számodra. Pontosan erre az isteni áldásra van szükséged! Ebben békét és szent örömet találsz. Ebben lelsz majd gyógyulásra is, mert ez az, ami titkon és észrevétlenül gyógyítja a lélek sebeit, sőt a testi szenvedéseket is. Az a lelki nyugalom és egyensúly, amely a tiszta és szent indítékokból fakad, erőt és rugalmasságot kölcsönöz a test valamennyi szervének. Gyn 245.2

A belső béke és az Isten előtt vétlen lelkiismeret életre kelti a szellemi képességeket, akár a zsenge növényeket a rájuk permetező harmat. Akaratod a helyes irányba terelődik és uralmad alatt marad, s bár biztosabb fellépést ad, mégis mentes lesz a romlottságtól. Elmélkedéseid, mivel megszentelődnek, az öröm forrásai lesznek. Csöndes nyugalmad, amelyre így tettél szert, áldást jelent mindazok számára, akikkel érintkezel. Ez a békesség és nyugalom idővel magától értetődő lesz, és szerteragyogja becses sugarait a környezetedre is, hogy onnan visszatükröződjék rád. Minél inkább megízleled ezt a mennyei békét és lelki egyensúlyt, annál inkább növekedni fog benned. Élénk, életerős öröm ez, amely erkölcsi erejét nem fojtja a halál állapotához hasonló álomba, hanem még élénkebb tevékenységre serkenti. A tökéletes béke mennyei vonás, amellyel az angyalok rendelkeznek. ²⁵
Gyn 245.3

A mennyben is munkálkodunk majd — Az angyalok is munkások, Isten küldöttei, akik az embereknek szolgálnak. A lusta szolgáknak, akik azt hiszik, hogy Isten országában nincs tennivaló, furcsa fogalmaik vannak a mennyei dolgokról. A Teremtő nem a bűnös henyélésre készített helyet. A menny a tevékeny szeretet országa; de mindazokra, akik terhet hordozva megharcolták a hit nemes harcát, ott gyönyörű, dicsőséges pihenőhely vár. Élvezhetik majd az örök ifjúságot, a halhatatlanságot; ott végleg megszűnik a Sátán és a bűn elleni küzdelmük. E tevékeny munkások számára az örök henyélés teher lenne, nem pedig mennyország. A keresztényekre kiszabott munka lehet nehéz és fárasztó, de a Megváltó lábnyomában járva megbecsülésben részesülhetünk, és aki ezen a megszentelt úton jár, biztonságban van.²⁶ Gyn 245.4