A megváltás története
Júdás vallomása
Júdás kínzó lelkiismeretfurdalással és szégyennel telt el Jézus elárulásának álnok cselekedete miatt. Midőn látta azokat a bántalmazásokat, amelyeket Jézus eltűrt, megrendült lelkében. Szerette Jézust, de a pénzt még jobban szerette. Nem gondolta, hogy Jézus eltűri, hogy az általa odavezetett csőcselék elfogja őt. Azt várta, hogy csodát tesz és kiszabadítja magát. Midőn azonban látta a feldühödött tömeget a törvényházban, amint vérére szomjazott, mélyen átérezte bűnét. Mialatt sokan hevesen vádolták Jézust, Júdás áttört a tömegen és megvallotta, hogy vétkezett, hogy elárulta az igaz vért. Visszaadta a papoknak a pénzt, amelyet fizettek neki és könyörgött nekik, hogy bocsássák szabadon Jézust, mert Ő teljesen ártatlan. MT 154.1
Rövid ideig tartó bosszúságukban és zavarukban a papok hallgattak. Nem akarták, hogy a nép megtudja, hogy ők bérelték fel Jézusnak egyik hitvalló tanítványát, hogy elárulja és kezükbe adja Őt. El akarták rejteni azt a tényt, hogy úgy vadásztak Jézusra, mint egy tolvajra és titokban fogták el Őt. Azonban Júdás vallomása és zilált, bűnös megjelenése leleplezte a papokat a sokaság előtt, és kinyilvánította, hogy a gyűlölet indította őket Jézus elfogatására. Midőn Júdás hangosan kijelentette, hogy Jézus ártatlan, a papok így feleltek: “Mi közünk hozzá? Te lássad!” Mát. 27, 4. Jézust hatalmukba kerítették és elhatározták, hogy biztos őrizetben tartják. Júdás lelki gyötrelmében a pénzt, amit most megutált, odadobta azoknak lábai elé, akik felbérelték és lelki gyötrelmében és iszonyatában elment és felakasztotta magát. MT 154.2
Jézussal sokan rokonszenveztek a körülötte levő csoportban és a tömeg elcsodálkozott azon, hogy Jézus semmit se felelt a Hozzá intézett sok kérdésre. A csőcselék minden gúnyolódása és bántalmazása közben egy homlokráncolás vagy aggódó arckifejezés se jelent meg Jézus arcán. Méltóságteljes és nyugodt volt. A szemlélők csodálkozva néztek Reá. Összehasonlították tökéletes alakját, szilárd és méltóságteljes magaviseletét azoknak megjele- nésével, akik ítéletre ültek le Ellene és azt mondták egymásnak, hogy inkább hasonlított egy királyhoz, mint bármelyik főember. Semmiben se hasonlított egy bűnözőhöz. Tekintete szelíd, elhomályosulatlan, homloka széles és magas volt. Minden vonása nagy jóakaratot és nemes elveket fejezett ki. Türelme és hosszútürése annyira elütött az emberétől, hogy sokan reszkettek. Még Heródest és Pilátust is nagyon megzavarta Jézus nemes, isteni magatartása. MT 154.3