A megváltás története

40/232

Jákob és az angyal

Jákobnak erőteljesen eléje tárult az a hibája, hogy csalással akarta megszerezni bátyjának áldását, azért félt, hogy Isten megengedi Ezsaunak, hogy elvegye életét. Gyötrelmében egész éjjel imádkozott Istenhez. Egy angyalt mutattak be nekem, amint Jákob előtt állt és rámutatott hibáinak igazi természetére. Midőn az angyal elfordult tőle, hogy elhagyja őt, Jákob megragadja őt és nem akarja elengedni. Könnyek között esedezett. Előadja, hogy mélyen megbánta bűneit és bátyja ellen elkövetett hibáit, amelyek atyjának házától 20 évig tartó elszakadását okozták. Bizalommal hivatkozik Isten ígéreteire és arra a kegyelemre, amelyet atyjának házától való távozása óta mindig kinyilvánított iránta. MT 69.1

Jákob egész éjjel küzdött az angyallal áldásért könyörögve. Úgy tűnt fel, hogy az angyal ellenállt imájának, állandóan emlékeztetve őt bűneire és ugyanakkor igyekezett elszakadni tőle. Jákob elhatározta, hogy megragadja az angyalt, de nem testi erejével, hanem a hit erejével. Szenvedéseiben Jákob hivatkozott lelkének bűnbánatára, mély alázatára, amelyet érzett bűnei miatt. Az angyal látszólagos közönnyel tekintette Jákob imáját és állandóan arra törekedett, hogy megszabadítsa magát Jákob szorításából. Gyakorolhatta volna természetfeletti erejét, s kiszabadulhatott volna Jákob kezeinek szorításából, de nem tette. MT 69.2

Mikor azonban az angyal látta, hogy nem vehet erőt Jákobon, hogy meggyőzze őt természetfeletti hatalmáról, érintette combcsontját, amely csípőjében azonnal kificamodott. Jákob azonban nem adta fel komoly erőfeszítéseit a testi fájdalmak miatt. Cél az volt, hogy elnyerje az áldást, azért testi fájdalma nem volt elég ahhoz, hogy gondolatait elterelje kitűzött céljától. Elhatározása erősebb lett küzdelmének utolsó pillanataiban, mint kezdetben volt. Hite komolyabbá vált a végsőkig, egészen a hajnal feljöttéig. Nem akarta elbocsátani az angyalt, amíg meg nem áldja őt. “És mondá: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal. És mondta Jákob: Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engemet. És monda neki: Mi a te neved? És ő mondta: Jákob. Amaz pedig monda: Nem Jákobnak mondják ezután a te nevedet, hanem Izraelnek, mert küzdöttél Istennel és emberrel és győztél.” I. Mózes 32,26-28 MT 69.3