A megváltás története

A fenevad és bélyege

Az első fenevad a római egyházat jelképezi, egy állami hatalommal felruházott egyházi közösséget, amelynek hatalma van megbüntetni minden más elvet valló egyént. A fenevad képe egy hasonló hatalommal felruházott másik egyházi közösséget jelképez. Ezen kép, vagy képmás kialakulása azon fenevadnak munkája, amelynek békés felemelkedése és szelíd hitvallomásai oly találó képét nyújtják az Amerikai Egyesült Államoknak. Itt találhatjuk meg a pápaság képmását. Midőn országunk egyházai egyesülnek azokban a hitpontokban, amelyeket együttesen megtartanak, befolyásolni fogják az államot, hogy kényszerítse rendeleteiknek megtartását és támogassa intézményeiket és nézeteiket, akkor a protestáns Amerika át fog alakulni a római egyház képére, képmására. Akkor az igaz egyházat üldözni fogják, mint Istennek régi népét. MT 272.3

A bárányszarvú fenevad megparancsolja: “mindenkinek, kicsinyeknek és nagyoknak, gazdagoknak és szegényeknek, szabadoknak és szolgáknak, hogy az ő jobb kezükre vagy homlokukra bélyeget tegyenek és hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.” Jel. 13, 16-17. Ez az a bélyeg, amely ellen a harmadik angyal felemeli figyelmeztető szavát, az első fenevadnak, vagyis a pápaságnak bélyege, azért azon hatalomnak kiemelkedő jellegzetességei között kell keresnünk. Dániel próféta kijelentette, hogy a kicsiny szarv által jelképezett római egyház “azt véli, hogy megváltoztatja az időket és a törvényt,” (Dán. 7, 25.), míg Pál a bűn emberének nevezi, (II. Tess. 2, 3-4.) aki Isten fölé emeli magát. A pápaság csak Isten törvényének megváltoztatása által emelhette magát Isten fölé. Bárki, aki értelemmel megtartja az így megváltoztatott törvényt, azon hatalomnak adja a legmagasabbrendű tiszteletet, amely a változtatást végrehajtotta. MT 273.1

A negyedik parancsolat, a Szombat parancsolata, amelyet Róma igyekezett félretenni, a tízparancsolat egyetlen előírása, amely Istenre, mint az ég és föld Teremtőjére utal és így megkülönbözteti az igaz Istent minden hamis istentől. A Szombat elrendelésének célja az, hogy megörökítse a teremtés művét és így az emberek gondolatait az igaz, élő istenre irányítsa. Az egész Szentírás Isten teremtői hatalmának tényére utal, annak bizonyítására, hogy Izrael Istene felsőbbrendű, mint a pogány istenségek. Ha a Szombatot mindig megtartották volna, az emberek gondolatait és vonzalmait Teremtőjükre irályították volna, mint tiszteletük és imádatuk tárgyára, úgyhogy sohase létezett volna bálványimádó, istentelen vagy hitetlen. MT 273.2

Ez az intézmény, amely Istenre, a Teremtőre utal, jele az Ő jogos tekintélyének azon lények felett, akiket teremtett. A Szom- bat megváltoztatása a római egyház tekintélyének, hatalmának jele, vagy bélyege. Azok, akik megértik a negyedik parancsolatnak, a Szombat parancsolatának igényeit és mégis a hamis szombatnak a megtartását választják az igazi Szombat megtartása helyett, azáltal hódolattal adóznak azon hatalomnak amely megtartását megparancsolja. MT 273.3