A megváltás története

A megváltás egyetlen lehetséges útja

Az angyalok térdre borultak Jézus előtt, és felajánlották életüket. Jézus azonban elmondta nekik, hogy az ő halála sokakat megment, de egy angyal halála nem tudná lefizetni az adósságot. Egyedül az ő életét fogadja el az Atya váltságul az emberért. Jézus elmondta nekik azt is, hogy majd ők is kiveszik részüket Vele és különböző időben erősíteni fogják őt, mert FELVESZI AZ EMBER ELBUKOTT TERMÉSZETÉT és így ereje nem lesz egyenlő az angyalokéval. Elmondta, hogy tanúi lesznek megaláztatásának és nagy szenvedéseinek és az emberek Iránta való gyűlöletének. A legmélyebb megindultság vesz majd erőt rajtuk és az Iránta való szeretetből meg akarják majd menteni és szabadítani gyilkosaitól, de nem szabad közbelépniök, hogy megakadályozzanak bármit is, amit látnak és hogy részt kell venniök feltámadásában is. Elmondta, hogy a megváltás tervét átgondolták és Atyja elfogadta a tervet. MT 33.1

Jézus szent szomorúsággal vigasztalta és bátorította az angyalokat és közölte velük, hogy megváltottai majd Vele lesznek, hogy halála által sokakat megvált és megsemmisíti azt, akinek hatalma van a halálon: az ördögöt. Atyja pedig majd Neki adja királyságát és a királyságok nagyságát az egész ég alatt, amit ő örökkön örökké bírni fog. Sátán és a bűnösök megsemmisülnek, hogy többé sohase zavarják a mennyet, vagy a megtisztított új földet. Jézus felkérte a mennyei sereget, hogy tegyék magukévá azt a tervet, amit Atyja is elfogadott és örvendjenek annak, hogy halála által az embert újra felmagasztalják, hogy kegyelmet nyerjen Istennél és örvendezzen a mennynek. MT 33.2

Ekkor kimondhatatlan öröm töltötte be a mennyet. A mennyei sereg a dicséret és imádat énekét énekelte. Kezükbe vették hárfájukat és magasztosabb dallamot énekeltek, mint azelőtt, mert Isten nagy kegyelmében és leereszkedésében feláldozta drága, szeretett Fiát, hogy meghaljon a lázadó emberiségért. Dicsé- retüket és imádatukat fejezték ki Jézus önfeláldozásáért, hogy beleegyezik, hogy elhagyja Atyjának kebelét és a szenvedés és gyötrelem életét választja és gyalázatos halált hal, hogy másoknak életet adjon. MT 33.3

Az angyal így szólt: “Gondoljátok, hogy az Atya küzdelem nélkül áldozta oda egyszülött szerelmes Fiát? Nem, nem! A menny Istene is küzdött önmagában, hogy hagyja-e elveszni a bűnös embert, vagy odaadja-e szerelmes Fiát, hogy meghaljon érte”. Az angyalok annyira érdeklődtek az ember megváltása iránt, hogy akadtak közülük olyanok, akik átengedték volna dicsőségüket és odaadták volna életüket az elveszett emberért, azonban kísérő angyalom így szól: “Mindez semmit se ért volna!” A törvényszegés oly nagy volt, hogy egy angyal élete nem fizethette volna le az adósságot. Semmi más, csak az ő Fiának élete és közbenjárása fizetheti le a tartozást és mentheti meg az embert reménytelen szomorúságából és nyomorából. MT 34.1

Isten azonban kijelölte az angyalok munkáját is, hogy felszálljanak és leszálljanak a dicsőségből és erősítő balzsammal enyhítsék Isten Fiának szenvedéseit és szolgáljanak Neki. Munkájuk lesz még az is, hogy őrizzék és megvédjék a kegyelem elfogadóit a gonosz angyaloktól és a sötétségtől, amellyel Sátán állandóan körülveszi őket. Láttam, hogy lehetetlen volt Istennek, hogy átalakítsa vagy megváltoztassa törvényét az elveszett ember érdekében, azért elszenvedte, hogy szerelmes Fia haljon meg az ember törvényszegéséért. MT 34.2

Sátán újra ujjongott angyalaival együtt, hogy az ember bukását okozva Isten Fiát is le tudja dönteni magas tisztségéről. Elmondta angyalainak, hogyha Jézus felveszi az elbukott ember természetét, legyőzi őt és megakadályozza a megváltás tervének keresztülvitelét. MT 34.3

Megmutatták nekem Sátánt egykori állapotában, mint felmagasztalt boldog angyalt. Azután megmutatták őt mostani állapotában. Még most is királyi alakja van. Arcvonásai még mindig nemesek, mert egy elbukott angyal. Azonban arckifejezése tele van aggodalommal, gonddal, boldogtalansággal, rosszindulattal, gyűlölettel, gonoszsággal, csalással és minden rosszal. Homlokát, amely egykor oly nemes volt, különösen megfigyeltem. Homloka szemeitől fogva hátra hajlott. Láttam, hogy oly sokáig átadta magát a gonoszságnak, hogy minden jó tulajdonságát lealjasította és minden gonosz tulajdonsága kifejlődött. Szemei alattomosak voltak és ravaszak és nagy éleselméjűségről tanúskodtak. Testalkata hatalmas, húsa azonban lazán lógott le kezeiről és arcáról. Amint szemléltem, állával bal kezére támaszkodott, és mély gondolatokba merült. Arcán oly mosoly vonult végig, amely megrémített, annyira tele volt gonoszsággal és sátáni ravaszsággal. Így mosolyog akkor, amikor biztos áldozata felől, hogy megfogja tőrében és ilyenkor mosolya rettenetessé válik. MT 34.4

Ádám és Éva alázattal és kimondhatatlan szomorúsággal hagyták el a gyönyörű Édenkertet, ahol oly boldogok voltak, amíg nem lettek engedetlenek Isten parancsa iránt. A légkör megváltozott, többé nem volt változatlan, mint törvényszegésük előtt. Isten bőrruhákkal öltöztette fel őket, hogy megvédje őket a hidegtől és a hőségtől, amelynek ki voltak téve. MT 35.1