Megszentelt élet

A lelkiismeret szava

A megszentelődést naponként kell munkálnunk. Senki se áltassa magát azzal, hogy Isten megbocsátja bűneinket és megáldja, miközben valamely rendeletét, követelményét lábbal tapossa. Valamely ismert bűnnek szándékos elkövetése elnyomja a lelkiismeret szavát és elszakítja lelkünket Istentől. Ha még áhítatos érzelmek hatnak is át, Jézus nem lakozhat olyan szívben, amely Isten törvényét megveti. Isten csak azokat tiszteli, akik Őt is tisztelik. ME 70.3

“...annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek... ” (Róm 6:16). Ha a haragnak, az élvezetnek, a kapzsiságnak, a gyűlöletnek, az önzésnek, vagy bármely más bűnös indulatnak adjuk át magunkat, annak a bűnnek szolgái leszünk. “Senki sem szolgálhat két úrnak” (Mt 6:24). Amíg a bűnt szolgáljuk, addig nem szolgálhatjuk Krisztust. A keresztény érezheti a bűn unszolását, mert a test ellenségeskedik a lélekkel és a lélek a testtel és köztük állandóan folyik a harc. Ekkor van szükségünk Krisztus segítségére. Az emberi gyengeség egyesül az isteni erővel és a hit így kiált fel: “De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által” (1 Kor 15:57). ME 70.4