Bizonyságtételek a gyülekezet részére
Családi áhitatok
(Testimonies, Vol. VII. p. 119.)
Ha volt valaha idő, amelyben minden háznak az ima helyévé kell válnia, úgy ez most van. Hitetlenség és kételkedés uralkodnak. Az igazságtalanság növekszik. Ereinkben romlottság folyik és a nyilvános életben is terjed az Isten elleni lázadás. A bűn Sátán uralma alatt fogva tartja a lelki erőket. Kisértéseit a lélek megejtése céljából folytatja és ha egy másik hatalmasság ki nem nyujtaná karját az ember védelmére, akkor arra haladna, amerre az ős lázadó vezeti őt. BGR 140.1
És mégis vannak korunkban egyesek, akik kiteszik magukat annak a nagy veszedelemnek, hogy dacára keresztény voltuknak, a házi áhitatot nem gyakorolják. Az ilyenek nem adják meg otthonukban Istennek a kijáró tiszteletet és nem tanítják meg gyermekeiket arra, hogy Istent szeressék és féljék. Sokan oly messzire eltávolodtak tőle, hogy büntetésnek tekintik, ha közeledniök kell hozzá. Nem képesek örömmel “a kegyelem királyi széke elé” (Zsid. 4, 16.) járulni és “harag és versengés nélkül” (1. Tim. 2, 8.) tiszta kezeiket az ég felé emelni. Nem állanak Istennel eleven összeköttetésben. A jámborság látszatával bírnak, de annak ereje nélkül. BGR 140.2
Legeredményesebben kisérti és legbiztosabban tönkreteszi Sátán a lelket azzal a gondolattal, hogy az imádkozás lényegtelen. Ima azon Istennel való érint- kezés, aki egyaránt forrása az igazságnak, erőnek, békességnek és boldogságnak. Jézus “erős kiáltás és könnyhullatás közben” (Zsid. 5, 7.) imádkozott az Atyához. Pál pedig arra serkenti a hivőket, hogy “szüntelenül” (1. Thes. 5, 17.) imádkozzanak, “minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben”, (Ef. 6, 18.) hogy “minden alkalommal” (Fil. 4, 6.) hálaadással tárják fel kivánságaikat Isten előtt. “Imádkozzatok egymásért” írja Jakab apostol. Másutt pedig ezt mondja: “Az igaz ember bensőséges imája sokat érhet el.” (Jak. 5, 16. eredeti szöveg szerint.) BGR 140.3
A szülők bensőséges és őszinte imáik által mintegy kerítést vonnak gyermekeik köré. Teljes hittel kérjék ezért Istent, hogy maradjon náluk és hogy szent angyalai megőrizzék, úgy őket mint gyermekeiket Sátán kegyetlen hatalmától. BGR 141.1
Minden családnak legyen meghatározott ideje a reggeli és estvéli áhitat számára. Mily szép is az, ha a szülők gyermekeikkel együtt, korán reggel, még mielőtt étkeztek volna, együttesen mondanak hálát Istennek az éjszakai nyugodalomért és oltalmát, segítségét, irányítását kérik az előttük lévő nap számára is. És ha eljő az est, mily szép az, ha a szülők és gyermekek ismét összegyülekeznek az Úr orcája előtt, hogy hálát mondjanak az elmult nap áldásaiért! BGR 141.2
Az áhítatot az apa — ha ő távol van, akkor az anya — vezesse, olyan bibliaverseket választván ki erre a célra, amelyek kivánatosak és könnyen megérthetők. Az áhitat rövid legyen. Ha hosszú fejezetet olvasnak és hosszú imát mondanak, akkor az áhitat fárasztóvá lesz és bizonyos megkönnyebbülést érez az ember, ha már vége van. Ha az áhitat órája száraz és fárasztó, ha annyira és oly kevéssé vonzó, hogy a gyermekek félnek tőle, akkor ezzel Isten lesz megcsúfolva. BGR 141.3
Apák és anyák! Tegyétek az áhitat idejét lebilincselővé. Nincs semmi ok arra, hogy ne ez az idő- pont legyen az egész nap legkellemesebb és legélvezetesebb órája. Ha némi időt szentelnétek az előkészületre, akkor képesek lennétek vonzóvá és hasznothozóvá alakítani azt. Időről-időre változásnak kell beállania az áhítatban. A felolvasott iráshelyekhez kérdéseket lehet feltenni és néhány jelentőségteljes, megfelelő megjegyzést hozzáfűzni. Énekelhettek is. Az ima legyen rövid és találó. Aki imádkozik, egyszerű bensőségteljes szavakkal adjon hálát Istennek az ő jóságáért és kérje az ő segítségét. A körülményekhez képest gyermekek is részt vehetnek, úgy az olvasásban, mint az imádkozásban. BGR 141.4
Majd csak az örökkévalóság fogja kinyilvánítani, hogy mily sok jót hoztak létre az áhítatnak ilyen órái. BGR 142.1
Ábrahám élete imaélet volt. Ahol csak sátorát felütötte, mindenütt oltárt épített mellette, ahol bemutatta estvéli és reggeli áldozatát. Ha felszedte sátorát az oltár ottmaradt. És ha egy vándorló kanaánita érkezett az oltárhoz akkor tudta, hogy ki járt itt előtte. És ha ő is ott ütötte fel ismét sátorát, kijavitotta az oltárt ott imádta az élő Istent. BGR 142.2
Így legyenek a keresztény otthonok is világító szövétnekek a világban. Reggel és este imák szálljanak fel édes illat gyanánt az Istenhez. Harmathoz hasonlóan fog akkor Isten áldása és kegyelme az imádkozora leszállani. BGR 142.3
Apák és anyák! Gyűjtsétek össze minden reggel és minden este gyermekeiteket magatok köré és alázatos könyörgéssel emeljétek föl segítségért a ti szíveteket Istenhez. Szeretteitek naponként a legkülönfélébb kísértéseknek vannak kitéve. Veszedelmek környékezik az ifjú és öreg ösvényét egyaránt. Aki ilyen körülmények között, szerető és örömteli életet akar élni, annak imádkoznia kell. Csak akkor tudunk győzelmet aratni saját énünk felett, ha állandóan segítséget kapunk Istentől. BGR 142.4
Reggelenként ajánljátok fel magatokat és gyer- mekeiteket utólag Istennek az előttetek fekvő nap számára is. Ne számoljatok hónapokra és évekre előre, mert ez az idő nem a tiétek. Csak egy nap adatott számunkra! E napnak minden órájában úgy dolgozzatok Mesteretekért, mintha e nap volna a földön életetek utolsó napja. Terveiteket terjesszétek Isten elé és igyekezzetek azokat az ő előrelátásának megfelelően végrehajtani, vagy ha kell feladni. Fogadjátok el az ő terveit sajátotok helyébe, még akkor is, ha ez legkedvesebb tervetek feladásával jár. Abban az esetben éltetek egyre jobban hasonlóvá válik isteni Mesteretek életéhez “és az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni, szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Filippi 4, 7.) BGR 142.5
* * * * *