Bizonyságtételek a gyülekezet részére

Munkálkodás a belmisszióban

(Testimonies, Vol. IX. p. 30—32.)

Isten személyes szolgálatot vár mindazoktól, akikre rábizta a jelenvaló igazság ismeretét. Nem mindenki mehet ki mint misszionárius idegen országokba, de családjában és szomszédságában mindenki végezhet missziószolgálatot. A gyülekezeti tagok igen sokféle módon juttathatják el környezetükhöz az üzenetet. Legeredményesebb módszer a segítésre készséges, önzetlen keresztényi élet. Akiknek az élet küzdelmeiben nagy nehézségek közepette kell megállaniok, úgyszólván semmibe sem kerülő figyelmességekkel felüdíthetők és megerősíthetők. Jóságos szavak, kicsiny szerény módon véghezvitt szolgálatok elűzik a kísértés fellegeit, melyek a lélek körül tanyáznak. A keresztényi részvét őszinte és szívélyes kifejezésnek hatalma van megnyitni az emberek szívének ajtaját, mert szükségét érzik az Isten Lelkével való érintkezésbe jutásnak. BGR 126.2

Krisztus nagy örömmel fogad minden egyes emberi eszközt, amely átadja magát neki. Ő az emberit összeköttetésbe hozza az istenivel, hogy közölhesse a világgal a testté vált szeretet titkait. Töltsétek be a világot az ő igazságának üzenetével, beszéljetek róla, imádkozzatok érte, énekeljétek meg és vigyétek azokhoz is, akik hatáskörötökön túl laknak. BGR 127.1

Mennyei erők várnak arra, hogy földi eszközökkel együtt munkálkodjanak, hogy tudathassák a világgal, hogy mivé válhatnak az emberi eszközök és mit képesek befolyásuk által létrehozni olyan lelkek megmentése érdekében, akik már közel állanak a megsemmisüléshez. Aki valóban megtért, az annyira telítve lesz Isten szeretetével, hogy vágyakozni fog a saját maga által érzett örömnek másokkal való közlésére. Az Úr azt kívánja, hogy gyülekezete bemutassa a világnak a szentség szépségét. Ennek kell a keresztény vallás erejét kinyilvánítania. A keresztények jellemében a mennynek kell visszatükröződnie. A sötétségben élők ajkain hála és dicsérő énekek visszhangozzanak. Az evangélium örömüzenete és a benne foglaltatott igéretek felett úgy fejezzük ki hálánkat, hogy igyekszünk másokkal jót cselekedni. Az ilyen munka a mennyei igazság sugarait fogja közölni a tévelygő és szenvedő lelkekkel. Egyúttal forrás is ez, amely az úton elfáradott szomjuhozó lélek számára folyik. Az irgalmasság minden cselekedeténél, a szeretet minden munkájánál, az Isten angyalai jelen vannak. BGR 127.2

Krisztus felszólít bennünket, hogy kitartóan és türelmesen dolgozzunk azon ezrekért, akik bűneikben pusztulnak el és akik az elhagyott, partmenti hajóroncshoz hasonlóan szétszóródva élnek minden országban. Mindazok, akik osztoznak Krisztus dicsőségében, vegyenek részt szolgálatában is és segítsenek a nyomorultakon és az elcsüggedteken. BGR 128.1

Mindazok, akik hozzáfognak ezen munkához, tegyék tanulmányuk tárgyává Krisztus életét. Teljes komolysággal dolgozzanak és állítsák minden képességüket az Úr szolgálatába. Őszinte és önzetlen fáradozásaiknak meg lesz a maga értékes eredménye. A munkások a legnagyobb tanítótól fogják nyerni kiképzésüket. Akik azonban nem közlik másokkal a kapott világosságot, egy napon felismerik majd, hogy rettenetes veszteséget szenvedtek. BGR 128.2

Az emberek nincsenek feljogosítva azt feltételezni, hogy a lélekmentés munkájában való erőfeszitéseiknek bizonyos határ van szabva. Elfáradt-e valaha is Krisztus az ő munkájában? Visszariadt-e valaha is az áldozatok és nehézségek elől? A gyülekezeti tagok szakadatlan és kitartó erőfeszítéseket tegyenek. Minden időben hajlandóknak kell lenniök a Mester parancsára munkába állani. Ahol elvégzendő munkát látunk, azt Jézusra szegezett tekintettel végezzük. Ha gyülekezeti tagjaink figyelembe vennék ezen utasításokat, akkor százakat és százakat lehetne megnyerni Jézus számára. Ha minden gyülekezeti tag élő misszionárius lenne, akkor az evangélium nagy gyorsasággal lenne hirdethető minden nép, nemzetség és ágazat között. BGR 128.3