Bizonyságtételek a gyülekezet részére

22/89

A részvét hiánya

A magukat keresztényeknek vallók között teljesen hiányzik a meg nem mentett lelkek iránt érzett részvét. Ha szívünk nem dobog Krisztus szívével összhangban, vajjon hogyan foghatjuk fel ezen szavak fontosságát és szentségét: “Úgy őrködjetek a lelkek felett, mint akik számadással tartoztok értük.” Beszélünk kereszténymissziókról; halljátok szavaink hangját, de érezzük-e vajjon Krisztus szelíd vágyódását is a lelkek megmentése iránt? BGR 112.1

A Megváltó fáradhatatlan munkás volt; nem órák szerint mérte munkáját. Idejét, szívét és erejét teljesen az emberiség javának szolgálatába állította. Egész napi munkája után olykor az egész éjszakát imában töltötte el, hogy szembeszállhasson a ravasz ellenség minden hazug működésével és hogy megerősödjék annak a műnek az elvégzésére, mely az emberiség felemelését és megnemesítését célozza. BGR 112.2

Az Istent szerető férfi nem a nyolc órai munkarendszer alapján végzi munkáját. Hanem minden órában munkálkodik és soha sincsen szolgálaton kivül. Ahol csak alkalom kinálkozik reá, jót cselekszik. Minden helyen és minden időben alkalmat fog találni az Istenért való munkálkodásra. Ahová csak eljut, mindenütt jóillatot terjeszt. Egészséges légkör veszi körül lelkét. Elrendezett életének szépsége és isteni magatartásának kedvessége hitet, reményt és bátorságot kölcsönöz másoknak is. BGR 112.3

Szívből eredő missziómunkára van szükség. A mi missziómunkánknak szívüggyé kell válnia. Mesterségesen létrehozott, rövid ideig tartó erőfeszítések- nek csekély értékük van. Le kell bilincselnünk az emberek figyelmét. Nagyon komolyan kell vennünk a dolgot. BGR 112.4

A lélekmentés művét támadó módszerrel kell előbbre vinnünk az ellentállás, veszedelem, veszteség és emberi szenvedés közepette. Midőn egy harcban a támadás visszavetette az egyik ezredet, az első vonalban lévő egyik zászlós az ezred visszavonulása dacára is kitartott a helyén. A százados felszólította, hogy vigye vissza a zászlót; ő azonban így válaszolt: “Hozza a csapatokat ide a zászlóhoz!” Minden hűséges zászlótartónak ez képezi a kötelességét; tudniillik az embereket a zászló köré csoportosítani. Az Úr osztatlan szolgálatot követel tőlünk. Mindannyian jól tudjuk, hogy sok, magát kereszténynek valló egyén vétkezik abban, hogy ha nékik maguknak nincsen bátorságuk és erejük kitartani a zászló mellett, társaikat is a zászló elhagyására indítják. BGR 113.1

Mindenfelől hallatszik a macedóniai kiáltás: “Jer által és segíts rajtunk!” Isten megnyitotta előttünk a munkaterületeket és ha az emberi eszközök együtt fognak munkálkodni Istennel, akkor sok lélek lesz megnyerhető az igazság számára. Isten népe azonban elhanyagolta, sőt sok helyütt teljesen érintetlenül hagyta a reábizott munkát. Isten egyik üzenetet a másik után küldte, hogy felrázza népünket valaminek a gyors véghezvitelére. Ezen kérdésre: “Kit küldjek el?” csak igen kevesen válaszoltak így: “Itt vagyok Uram küldj engemet.” Ésaiás 6, 8. BGR 113.2

Ha a gyülekezet meg fog tisztulni a renyheség és hanyagság jogos szemrehányásától, akkor az Úr kegyelme is meg fog nyilatkozni irányában. A gyülekezet látni fogja a seregek fejedelmének gondos irányítását. Az igazság világossága hatalmas és tiszta sugarakban fog világolni és az apostolok idejéhez hasonlóan sok lélek fog a tévelygésből az igazság- hoz fordulni. Az Úr dicsősége fogja besugározni a földet. BGR 113.3

A menny angyalai már régóta várnak emberi eszközökre, gyülekezeti tagokra, hogy együtt munkálkodhassanak velük az elvégzendő műben. Várnak reátok is! A terület oly nagy, a terv pedig annyira mindent magába foglaló, hogy minden megszentelt szív szolgálatra lesz késztetve, mint az isteni hatalom egyik eszköze. BGR 114.1

Ezzel egyidejüleg azonban egy alantas hatalom is működésben lesz. Mialatt Isten angyalai megszentelt emberek által munkálkodnak, azalatt Sátán is munkába űzi eszközeit és mindent kihasznál, ami uralma alá állítja magát. Sok Úr és sok Isten lesz majd. Akkor hallani fogják ezt a kiáltást: “Imé itt a Krisztus!” és “Imé ott a Krisztus!” Mindenfelé nyilvánvalókká lesznek Sátán cselvetései, hogy eltérítse az emberek figyelmét a jelenlegi kötelességek teljesítésétől. Jelek és csodák fognak végbemenni. A hivő szemek azonban mindezekben a nagy és rettenetes jövő előhirnökét és az Isten népére váró végső győzelem előjelét fogják látni. BGR 114.2

Tevékenykedjetek, ó tevékenykedjetek, le sem véve tekinteteteket az örökkévalóságról! Nagy munkát kell még elvégezni. Rebegjétek őszinte ajakkal ezen imát: “Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orcáját rajtunk, hogy megismerjék a földön a te utadat, minden nép közt a te szabadításodat.” Zsolt. 67, 2. 3. BGR 114.3

Mindazok, akik csak kissé is felfogják azt a kegyelmet, amit a megváltás az ő és az embertársaik számára jelent, azok hitben fognak járni és némi fogalmat fognak tudni alkotni magoknak az emberiség nagy szükségleteiről. Ha megpillantják a széles rétegekben uralkodó szükséget, a ruházat és élelem után vágyó tömeg nyomorát, ezrek erkölcsi segélyreszorultságát, amellyel szemben minden testi szenve- dés majdnem semminek tekinthető, akkor szíveiket át fogja járni a részvét érzése. BGR 114.4

Gondolják meg a gyülekezeti tagok azt, hogy a gyülekezeti könyvekbe bevezetett nevük még korántsem biztosítéka üdvösségüknek. Olyan munkásoknak kell bizonyulniok, akiknek nem kell szégyenkezniök, akikről világosan látható, hogy Istentől nyerték elismertetésüket. Jellemüket napról-napra Krisztus utasításai szerint kell alakítaniok. Benne kell maradniok és állandóan ki kell mutatniok beléje vetett hitüket. Ilyen módon el fogják érni az érett férfikort a Krisztusban és egészséges, vidám, háládatos, egyre több világosságban járó keresztények válnak belőlük. Ha nem ez válna tapasztalatukká, akkor egy napon keserű panaszhangon fogják kiáltani: “Elmult az aratás, oda a nyár” és az én lelkem nem lett megmentve! Miért nem menekültem biztonságomért az erősségbe? Miért játszottam lelkiüdvösségemmel és vetettem meg a kegyelem Lelkét? BGR 115.1

“Az Úr nagy napja közel van; közel van és igen siet.” Sof. 1, 14. Legyünk az evangélium saruival ellátva, hogy a pillanat hívására előnyomulhassunk. Minden óra és minden perc értékes. Nincsen időnk a saját én kielégítésével tölteni időnket. Körülöttünk mindenfelé veszélyben forgó lelkek vannak, akik bűneikben fognak elpusztulni. Minden nap van valami tennivalónk Urunk és Mesterünk ügyében. Naponként kell a lelkek figyelmét Isten Báránya felé irányítanunk, aki a világ bűneit hordozza. BGR 115.2

“Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.” Máté 24, 44. Este ne térjetek addig nyugalomra, amíg minden bűnötöket be nem vallottátok. Így cselekedtünk mi 1844-ben, midőn vártuk az Urral való találkozásunkat. És ma közelebb van hozzánk ezen nagy esemény, mint akkor, midőn hívőkké lettünk. Legyetek készen minden időben; reggel, délben, este egy- aránt, hogy amikor majd elhangzik ezen kiálltás: “Imé jön a vőlegény, menjetek ki elébe!” hogy még álmotokból felriasztva is diszes és égő lámpákkal mehessetek elébe. BGR 115.3

* * * * *