Bizonyságtételek a gyülekezet részére

Szombat a családban

Naplemente előtt gyülekezzenek egybe a család tagjai Isten igéjének olvasására, éneklésre és imára. E téren is reformra van szükség, mert sokan hanyagok. Ezt be kell ismernünk önmagunk és Isten előtt és újból előkészületeket kell tennünk arra nézve, hogy a család minden egyes tagja kész legyen az Isten által megáldott és megszentelt napot méltón fogadni. Ne tékozoljátok el az értékes szombati órákat az ágyban. Szombat reggel már korán legyen ébren a család, mert ha későn kellnek, akkor lázas kapok- dás áll elő a reggelizés és szombatiskolára való előkészülődés terén. Ennek következtében sietnek, türelmetlenkednek és szentségtelen érzelmek lopódznak be a családba. Az ilyen módon megszentségtelenített szombat olyan teherré válik, melynek elkövetkezésétől inkább félnek, mintsem örvendenének. BGR 219.3

Szombatra ne főzzünk sokféle eledelt és ne tálaljuk fel az ételeket nagyobb változatosságban, mint egyéb napokon, sőt inkább legyen egyszerű az eledel és abból is csak keveset együnk, hogy szellemünk tiszta és eleven maradhasson a lelkiek befogadására. Túlsok étel megterheli az agyat, s akkor hallhatjuk a leggyönyörűbb szavakat, mégsem leszünk képesek kellően méltatni azokat, mert értelmünk a helytelen táplálkozás folytán megzavarodott. Akik túlsokat esznek szombaton, azok nagyobb tiszteletlenséggel illetik Istent, mintsem gondolnák. BGR 220.1

Noha szombaton kerülendő a főzés, mégsem szükséges hideg eledellel élnünk. Hideg időben felmelegíthető, az előző napon elkészített étel. Úgyszintén legyenek az eledelek egyszerűség dacára is izlésesek és vonzók. Gondoskodjanak valami különlegességről, amiben a család nem mindennap részesül. BGR 220.2

A családi áhitatokon a gyermekek is vegyenek részt. Mindnyájan vegyék elő a Bibliát és olvassanak fel egy-egy verset. Egy ismert ének eléneklése után következzék az ima. Erre nézve Krisztus adott nékünk példát. De azért az Úr akarata nem az, hogy a Miatyánkot egyszerűen forma szerint utánozzuk, hanem azért adta nékünk ezt a mintát, hogy a mi imánk is ilyen egyszerű, komoly és szívből jövő legyen. Egyszerű módon tárjad szükségleteidet az Úr elé és fejezd ki előtte háládat irgalmasságáért; azután hívd meg Jézust, kedves vendég gyanánt szívedbe és házadba. A család körében nem helyénvalók azok a hosszadalmas imák, amelyek távoli dolgok körül forognak. Ezek fárasztóvá teszik az imaórát, holott azt éppen ellenkezőleg előjognak és áldásnak kell tekintenünk. Tegyétek azt öröm és érdeklődés időpontjává. BGR 220.3

A szombatiskola és az istentisztelet a szombatnapnak csupán egy részét veszi igénybe; a családnak alkalma nyílik, hogy a hátralévő időt az egész szombatnapnak a legszentebb és legdicsőbb óráivá tegyék. Ennek az időnek legnagyobb részét a szülők töltsék gyermekeik körében. Sok családban megtörténik, hogy a kisebb gyermekeket magukra hagyják, hadd szórakozzanak, ahogy nékik tetszik. Ily módon azonban a gyermekek nyugtalanok lesznek, játszani kezdenek és könnyen bajt okozhatnak. Akkor az ő számukra a szombatnap elveszít minden szent jelentőséget. Szép időben menjenek ki a szülők gyermekeikkel a szabadba és ott a természetben beszéljenek nékik a szombatnap jelentőségéről. Mondjátok el nékik, hogy miért szerezte Isten a szombatnapot. Írjátok le előttük a teremtés hatalmas művét, értessétek meg velük, hogy mily szent és gyönyörű volt e föld, amikor az Isten teremtő keze alól kikerült. Mutassatok rá arra, hogy minden virág, bokor és fa betöltötte a Teremtő célját. Bármire is tekintett a szem, minden szép és szívet gyönyörködtető volt és Isten szeretetéről való gondolatokkal telítette meg az elmét. Minden hang zene volt, amely összhangban állott az Isten szavával. Mutassátok meg nékik, hogy a bűn rontotta meg Isten tökéletes művét, hogy a tövis és bojtorján, a gond, fájdalom és halál, csak az Isten iránti engedetlenségnek a következményei. Világosítsátok fel őket, hogy noha a föld a bűn átka következtében eltorzult, azért még ma is kifejezésre juttatja Isten jóságát. A zöld mezők, a magas fák, a mosolygó napsugár, a felhő, a harmat, az éjszaka ünnepélyes csöndje, a csillagokkal teleszórt égboltozat, a hold pompája, mindmegannyi bizonyságai a Teremtőnek. Egyetlen csepp eső, egyetlen fénysugár sem érinti ezt a háládatlan világot úgy, hogy az ne Isten hosszútűrését és szeretetét juttatná kifejezésre. BGR 221.1

Beszéljetek nékik az üdvösség útjáról, hogy az Isten annyira szerette e világot, “hogy az ő egyszülött fiát adá, hogy valaki hiszen ő benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. János 3, 16. v. Ismételjétek el előttük a kedves betlehemi történetet. Úgy állítsátok be előttük Jézust, mint szülei iránt engedelmes gyermeket, mint olyan ifjút, aki szorgalmas és hűséges munkájával hozzájárult családja létfenntartásához. Ilyen módon azután megtaníthatjátok őket arra, hogy a Megváltó ismer minden kisértést, nehézséget és megpróbáltatást, ismeri a gyermekek reményeit, örömeit és megajándékozza őket részvétével és segítségével. Olvassátok fel előttük időről-időre a Biblia érdekes történeteit és azután kérdezzétek ki, hogy mit tanultak a szombatiskolában és vegyétek át velük a következő leckét. Ha pedig a nap leáldozik, akkor ima és ének jelöljék a szent órák végét és kérjétek az Úr jelenlétét az elkövetkezendő munkahétre. BGR 222.1

Ily módon a szülők a hét legszebb és legörömteljesebb napjává tehetik a szombatot, tehát igazi hivatását adhatják meg néki. Rávezethetik gyermekeiket arra, hogy tekintsék a szombatot gyönyörűségnek, a napok napjának, az Úr szentségének, akinek dicsőség legyen. BGR 222.2

Azt tanácsolom néked kedves Atyámfia és Testvérnőm: “Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt”. Ha azt akarjátok, hogy gyermekeitek a törvény szerint ünnepeljék meg a szombatot, akkor parancs és példaadás útján kell őket erre tanítanotok. A szívben mélyen meggyökerezett igazság sohasem pusztulhat ki teljesen; elhomályosulhat, de el nem enyészhet. A gyermekkorban nyert benyomások a későbbi években megnyilvánulnak. Jöhetnek olyan körülmények, amelyek elszakítják a gyermekeket a szüleiktől és az otthonuktól; azon tanítások azonban, melyeket gyermek és ifjúkorukban nyertek, egész életükön keresztül áldásukra fognak szolgálni. BGR 222.3