Üzenet az ifjúságnak

Szentségtelen bódulat.

Úgy látszik, hogy a házasság gondolata megbabonázza a fiatalokat. Megismerkednek, egymásba bolondulnak, és kapcsolatuk teljes figyelmüket leköti. Elveszítik józan eszüket és ítélőképességüket. Tanácsot vagy ellenőrzést nem tűrnek, ellenben a következményekre való tekintet nélkül akarják követni saját útjukat. ÜI 258.1

Olyan bűvölet uralkodik rajtuk, amely alól nem akarják kivonni magukat. Mintha fertőző betegség támadta volna meg őket, amelynek nem lehet változtatni a lefolyásán, vagy járvány, amelynek folyamatát nem lehet feltartóztatni. Környezetük tudatában van annak, hogy ha házasságra lépnek, az csak életfogytig tartó boldogtalanságot eredményezhet. De hiába minden intés és kérés. Lehet, hogy azt az embert, akit Isten az Ő szolgálatában megáldott volna, e házasság megbénítja, ám a józan érvelés és meggyőzés mégsem hat rá. Mindaz, amit tapasztalt férfiak és nők mondhatnak, hatástalan marad, ezek a fiatalok képtelenek megváltoztatni elhatározásukat, amelyre vágyaik vezették őket. Nem érdekli már őket a gyülekezet, és semmi, ami a valláshoz tartozik. Egymást teljesen megbűvölik, elhanyagolják kötelességeiket, mintha azok kevésbé fontos dolgok lennének. Sok a mondanivalójuk, de vajon komoly és magasrendű beszélgetést folytatnak? Nem, hanem inkább lényegtelen, könnyelmű dolgokról csevegnek. ÜI 258.2