Üzenet az ifjúságnak

Csapda a hívőknek.

Látjuk, hogy azok között, akik a korunknak szóló igazság hívőinek vallják magukat, hogyan terjed a kérkedés, a külsőségek és a divat szeretete, s szomorúan kérdezzük: vajon Isten népe semmit sem akar tanulni a múltból? Kevesen vannak, akik ismerik saját szívüket. Akik szeretik az üres és hiú divatot, állítják ugyan magukról, hogy Krisztus követői, de ruházatuk, beszédjük elárulja, mi foglalkoztatja elméjüket és mi foglalja el szívüket. Életük nyilvánvalóvá teszi, hogy a világ barátai, és a világ magáénak vallja őket. ÜI 202.1

Hogyan elégedhet meg valaki, aki valaha is megízlelte Krisztus szeretetét, a divat értéktelenségével, hiúságával? Fáj a szívem, ha látom, hogy azok, akik állítólag a szelíd és alázatos Megváltó követői, oly buzgón akarnak lépést tartani a világ öltözködésével. Dacára kegyes hitvallásuknak, alig lehet őket megkülönböztetni a hitetlenektől. Nem örülnek a vallásos életnek. Életük és pénzük egy célt szolgál: a kérkedő ruházkodást. ÜI 202.2

Különösen a nők hajlamosak a kihívó öltözködésre, és arra, hogy költséges ruháikkal büszkélkedjenek. Ezért az apostol intelme rájuk vonatkozik: “Hasonlatosképpen az asszonyok tisztességes öltözetben szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékekkel, hanem amint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz: jó cselekedetekkel.” ÜI 202.3