Üzenet az ifjúságnak

Munka a játékok helyett.

A közvélemény általában lealacsonyítónak tartja a kétkezi, fizikai munkát. Sokan készülnek minden erejüket megfeszítve a különböző sportágakban való részvételre, ezt nem tekintik lealacsonyító feladatnak. Sátán ujjong, ha az emberek fizikai és szellemi erejüket olyan dolgokra pazarolják, amelyeknek semmi nevelő hatásuk nincsen, semmi hasznuk, és nem segítik az embert, hogy áldására legyen azoknak, akiknek segítségre van szükségük. S mialatt az ifjúság kiváló jártasságra tesz szert a játékokban, amelyeknek semmi gyakorlati értékük nincs sem számukra, sem másokra nézve, addig Sátán is játssza velük a lelkükért folytatott játszmát. Eljátssza Istentől nyert tehetségüket, és helyette a saját rossz tulajdonságait plántálja elméjükbe. Arra törekszik, hogy az emberek mellőzzék Istent. Gondolataikat teljesen lefoglalja, úgy, hogy semmit se tudjanak Teremtőjükről, és a legnagyobb elégedettséggel tölti el, ha játékokkal és színházi előadásokkal lekötheti a fiatalok figyelmét, érzékeit, s megtévesztheti őket, annyira, hogy a szórakozások miatt Istenről és a mennyországról teljesen megfeledkezzenek. ÜI 121.3

A gonosztól a hasznos foglalkozás véd meg a legbiztosabban. Viszont a henyélés a legnagyobb átkok egyike, amelynek romlottság, ínség és bűnözés a következménye. Akik szorgalmasan dolgoznak és vidáman tesznek eleget mindennapi kötelességeiknek, azok a társadalom hasznos tagjai. Különböző kötelességeik hűséges teljesítésével életük nemcsak önmaguk, hanem mások számára is áldás. A szorgalmas munka megóvja őket Sátán csapdáitól, amelyeket a lusta, kártevő emberek elé állít. ÜI 122.1

A poshadó mocsár hamar ártalmassá lesz, de a csörgedező patak egészséget és derűt áraszt szét a földön. Az előbbi a restek, a semmittevők jelképe, az utóbbi a szorgalmasoké. ÜI 122.2