Üzenet az ifjúságnak

Társalgásunk.

Korunk látszatvallása annyira átformálta a jellemet, hogy a Krisztust valló ifjúság társai előtt alig említi meg az Ő nevét. Mindenről elbeszélgetnek, de a megváltás drága tervéről hallgatnak. Határozzuk el, hogy mint gyakorlati keresztények megváltoztatjuk a dolgok ezen rendjét, és “hirdetjük annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az Ő csodálatos világosságára hívott ki bennünket” (I. Péter 2:9). Ha szívetekben hit által Krisztus lakozik, akkor nem hallgathattok. Ha megtaláltátok Jézust, akkor hűséges misszionáriusok lesztek. Rajongó lelkesedéssel kell ezt a munkát végeznetek, és meg kell értetnetek azokkal, akik nem értékelik Jézust, hogy lelketeknek Ő felmérhetetlenül drága, hogy Ő új éneket adott ajkaitokra, Isten dicséretének énekét. ÜI 113.3

Kedves ifjú barátaim, akarjátok-e megkezdeni keresztényi életeteket, mint akiknek szívét Jézus szeretete melegíti? Sohasem tudhatjátok, milyen jót tesztek, ha gyengéd, okos és komoly szavakat intéztek lelkük üdvösségét illetőleg olyan emberekhez, akik nem tartják magukat Isten gyermekeinek. Másrészt sohasem tudhatjátok, egészen az ítélet napjáig, milyen sok alkalmat mulasztottatok el, amikor bizonyságot tehettek volna Krisztusról. Ezen a világon nem tudhatjátok meg, hogy milyen károkat okoztatok a lelkekben könnyelmű cselekedeteitekkel, üres beszédetekkel, léhaságaitokkal, amelyek nem egyeztethetők össze szent hitetekkel. ÜI 113.4