Üzenet az ifjúságnak

Egyedüli reménységünk: Krisztus.

Krisztust gyötörték, bántalmazták, megkínozták, mindenfelől kísértések környékezték, mégsem vétkezett soha, hanem teljes engedelmességet tanúsított Atyja akarata iránt. Ezzel mindörökre bemutatta, hogy nincs mentség az engedetlenségre. Azért jött, hogy megmutassa az embernek, miképpen kell engedelmeskedni, hogyan kell Isten parancsolatait megtartani. Megragadta Isten erejét, és ez az erő a bűnös egyedüli reménye. Jézus az életét adta, hogy az ember is részese legyen az isteni természetnek, elkerülve a romlottságot, amely a kívánságban van e világon. ÜI 93.1

Isten az ifjúságnak képességeket adott, hogy gyarapítsák azokat az Ő dicsőségére, de sokan ezeket az adományokat tisztátalan és szentségtelen célokra használják fel. Sok fiatalnak vannak olyan képességei, amelyek helyesen művelve bőséges aratást eredményeznének, mind szellemi, mind fizikai és erkölcsi téren. De sajnos nem szánnak időt mindezek megfontolására. Nem számolnak cselekedeteik következményeivel. Nem hallgatnak a dorgálásra, a tanácsra, hanem átengedik magukat a könnyelműségnek és a balgaságnak. És ez szörnyű bűn, eltévelyedés! A fiatalok józanok lehetnének, ha tudatában volnának annak, hogy Isten mindig látja őket, s Isten angyalai figyelik jellemük fejlődését és mérlegelik erkölcsi értéküket. ÜI 93.2

A krisztusi vallás több, mint a bűnök bocsánata, a krisztusi hitvallás azt jelenti, hogy bűneink elvétettek és betöltettünk a Szentlélek kegyelmi adományaival. Továbbá isteni megvilágosítást és Istenben való örömet jelent. Jelenti az önmagunktól, énünktől teljesen megüresített szívet, amely Krisztus állandó jelenlétével áldatott meg. Amely lélekben Krisztus az Úr, ott tisztaság és bűntelenség honol. Ott az élet Krisztus dicsőségét, teljességét és az evangéliumi terv tökéletes voltát tanúsítja. A Megváltó befogadása tökéletes békét, szeretetet és biztonságot eredményez. Az emberi életben megnyilvánuló szépség és Krisztus jellemének édes illata azt bizonyítják, hogy Isten valóban elküldte Fiát a világ Megváltójául. ÜI 93.3

Krisztus mindig a kísérője és hűséges barátja volt azoknak, akik Őt odaadóan követték. Ők egész életükön át bensőséges kapcsolatban voltak Istennel, ezért feltámadt rajtuk az Úr dicsősége. Ismeretének világossága tükröződött arcukon. Most ők a királyi felség elhomályosíthatatlan fényességében örvendeznek. Most már alkalmasak a mennyei közösségre, mert szívükben is a menny honol. ÜI 93.4