Üzenet az ifjúságnak

Szükséged van erkölcsi bátorságra!

Ifjúságunk mindenfelől kísértéseknek van kitéve, s úgy kell nevelnünk őket, hogy a felsőbb hatalomra tekintsenek fel, magasabb rendű tanításokat igényeljenek, mint amilyeneket halandók nyújthatnak. Mindenütt találkozhatunk az Urat megvető emberekkel, akik szokásszerűen lenézik a kereszténységet. Gyermekmesének nevezik, amelyet a tudatlanok találtak ki a hiszékenyek kijátszására. Akiknek nincsen erkölcsi bátorságuk, azok nem tudnak kiállni az igazság védelmében, nincs bátorságuk így szólni: “Vagy felhagynak ezzel a társalgással, vagy távozom. Jézus, a világ Megváltója az én Üdvözítőm, Őbenne van az örök életbe vetett reménységem.” Ez az eljárás tiszteletet parancsol, elhallgattatja a gúnyolódókat. Ha érvekkel állsz ellenük, felhozzák ellenérveiket, és semmi sem érinti meg őket, amiket mondasz, de ha Krisztusért élsz, ha bátran kiállsz a menny Istene mellett, akkor megteheted értük azt, amit érvekkel nem érhetnél el, s meggyőzöd őket tévedésükről az életedben megnyilvánuló istenfélelem erejével. ÜI 48.2

Nincs szomorúbb látvány, mint az, ha Krisztus vére árán megvásárolt emberek, akik tehetségükkel Istent dicsőíthetnék, tréfát űznek Isten kegyelmi üzenetéből, tagadják Krisztus istenségét, és saját véges okoskodásaikban bíznak, amelyek teljesen alaptalanok. Ha azonban a szenvedés tüze kísérti, próbálja majd meg őket, ha szembe kell nézniük a halállal, összes melengetett tévtanaik semmivé válnak. ÜI 48.3

Milyen rettenetes olyan ember koporsójánál állni, aki visszautasította az isteni kegyelem hívó szavát! Milyen rettenetes ezt mondani: elveszett élet! Itt nyugszik egy ember, aki elérhette volna a lelki élet legmagasabb szintjét, elnyerhette volna az örök életet, de életét inkább Sátánnak áldozta, emberek hiú bölcseletei hálózták be, és a gonosz játékszerévé vált! A keresztény reménysége a lélek biztos horgonya, és beljebb hatol a kárpitnál, ahová útnyitóul bement értünk Jézus. Személyes munkát kell végeznünk, Hogy előkészüljünk az előttünk álló nagy eseményekre. ÜI 48.4