Üzenet az ifjúságnak

Isten kegyelmének csatornái.

Minden léleknek szent kiváltsága, hogy élő csatorna legyen, amelyen át Isten kegyelmének kincseit és kifürkészhetetlen gazdagságát a világhoz juttatja. Krisztusnak nincs hőbb vágya, mint olyan embereket látni, akik a világnak az Ő jellemét és lelkületét mutatják be, a világnak pedig semmire sincs égetőbb szüksége, mint hogy lássa a Megváltó szeretetét embereken keresztül megnyilvánulni. Az egész menny olyan emberek után vágyakozik, akiken keresztül állandóan folyhat a szent olaj az emberi szívek örömére, áldására. ÜI 21.3

Az ifjúságra komoly felelősség hárul. Isten igen sokat vár el attól a fiatalságtól, amely a felvilágosultság és tudás mai korában él. Elvárja tőlük, hogy az elnyert isteni világosságot és tudást továbbadják. Isten fel szeretné használni őket arra, hogy a még sokakban élő tévelygést és babonát eloszlassák. A fiataloknak arra kell törekedniük, hogy a tudás és tapasztalat minden betűjét és pontját értékesítsék. Isten felelőssé teszi a fiatalokat is minden alkalomért és kiváltságért, amelyeket nekik juttatott. A rájuk váró nagy munka komoly erőfeszítéseket igényel. ÜI 21.4

Ha a fiatalok szívüket és lelkűket Isten szolgálatára szentelik, akkor igen eredményes és hasznos munkát végezhetnek. Ezt várja el az Úr a fiataloktól. Ennél kevesebb annyit jelent, mint kihasználatlanul hagyni az alkalmakat. Ez pedig az Isten ügye iránti árulás lenne, az emberiségért végzendő munka elmulasztása. ÜI 22.1