Üzenet az ifjúságnak

420/491

Hogyan töltsük el a szünidőt?

A pihenés és a felüdülés fontos azok számára, akik fizikai munkát végeznek, s még fontosabb azoknak, akik főként szellemi tevékenységet folytatnak. Nincs arra szükség az üdvösségünkhöz, hogy elménk és testünk állandóan és a végső határig fáradjon. Még vallási dolgokban sem. Vannak időtöltések, szórakozások, mint például a tánc, kártya, sakk stb., amelyeket nem hagyhatunk jóvá, mert a menny kárhoztatja azokat. Nagy bűnök, gonoszság előtt nyitjuk meg az ajtót az ilyen szórakozásokkal. Ezek izgató hatásúak, egyesekben olyan játékok iránt keltve fel a szenvedélyt, amelyek pénzben folynak és pazarlásra vezetnek. A keresztények vessék el az ilyen játékokat, és helyettesítsék azokat ártalmatlan dolgokkal. ÜI 223.3

Az ünnepeket ne töltsük a világ példáját követve, de ne hagyjuk azokat teljesen figyelmen kívül, mert ez gyermekeinkben elégedetlenséget keltene. Az olyan napokon, amikor fennáll a veszély, hogy gyermekeink rossz befolyás alá kerülnek és a világ örömei és izgalmai megrontják őket, a szülők törekedjenek arra, hogy valami jobbal helyettesítsék ezeket a szórakozásokat. Értessétek meg gyermekeitekkel, hogy ti az ő javukat és boldogságukat akarjátok! ÜI 223.4

Néhány család, ha egy városban vagy faluban él, álljon össze, hagyja abba munkáját, amely lelkileg és testileg kimerítette, s kiránduljon egy szép tóhoz vagy ligetbe, ahol a táj és a természet szépsége magával ragadó. Vigyenek magukkal egyszerű, egészséges táplálékot, a legjobb, ha gyümölcsöt és gabonaneműeket, s terítsenek meg az ég alatt, vagy egy fa árnyékában. Az út, a mozgás és a természet szépsége felüdíti testüket-lelküket, s olyan jó étvággyal költik el ebédjüket, hogy lakomájukat uralkodók is megirigyelnék. ÜI 224.1

Ilyen alkalmakkor a szülők és a gyermekek vessék el maguktól gondjaikat, pihenjenek meg a munkától és a bajtól. Gyermekeikkel foglalkozva a szülők váljanak gyermekké, és tegyenek meg mindent, hogy kellemesen teljen el a nap. Az egész kirándulás a felüdülésnek legyen szentelve. ÜI 224.2

A szabad levegőn való mozgás jót tesz az ülő foglalkozású embereknek, és azoknak, akik zárt helyiségekben dolgoznak. Mindazok, akik csak tehetik, tartsák kötelességüknek, hogy ezen az úton haladjanak. Nincs mit veszíteniük, de sokat nyerhetnek. Újjáéledve térhetnek haza, és munkájukat újult erővel vehetik fel. Ellenálló képességük is növekszik a betegségekkel szemben. ÜI 224.3