Üzenet az ifjúságnak

A zene rossz felhasználása

Mennyei angyalok lebegnek a ház körül, ahol fiatalok gyűltek össze, s zene és ének hallatszik. Keresztények gyűltek össze, de mi az, amit hallasz? Egy dal, egy szemérmetlen, könnyelmű sláger, amely a világi tánctermekbe való. Íme, sötétség borítja be az egybegyűlteket. Az angyalok eltávoznak. Szomorúság ül az arcukon, sírnak. Ilyen jeleneteknek voltam tanúja többször, szombattartókat szemlélve. A zene foglalta el azokat az órákat, amelyeket az imádkozásnak kellett volna szentelni. Sok hitvalló, szombattartó keresztény bálványa a zene. Sátán felhasználhatja eszközül, hogy azon át férkőzhessen az ifjúság lelkébe. Sátán céljainak megfelel mindaz, ami Istentől a lelket, az elmét eltereli, és lefoglalja azt az időt, amelyet az Ő szolgálatára kellett volna szentelni. Sátán mindazokkal az eszközökkel dolgozik, amelyek erős befolyásukkal a legnagyobb tömegeket bűvöletben tartják, mialatt a gonosz hatalma megbénítja őket. ÜI 170.3

A zene áldás, ha jó célokra fordítják, de gyakran Sátán legvonzóbb eszköze, amellyel a lelkeket behálózza. Ha visszaélnek vele, a meg nem térteket gőgre, hiúságra és tévelygésre vezeti. Rettenetes átok, ha megengedjük, hogy elfoglalja az áhítat és az ima helyét. Fiatal emberek összejönnek énekelni, és bár hitvalló keresztények, gyakran szégyent hoznak Istenre és hitükre, könnyelmű beszélgetésük és zenéjük helytelen megválasztása által. Az egyházi zene nem felel meg tönkretett ízlésüknek. Isten szavának egyszerű tanításaira utasíttattam, amelyeket figyelmetlenül mellőztek. Az ítélet alkalmával az ihletett ige kijelentései fogják kárhoztatni azokat, akik nem ügyeltek rájuk. ÜI 170.4