Tanácsok a gyülekezetnek

A részegítő bor

Az a bor, amelyet Krisztus vízből készített a kánai menyegzőn, tiszta, erjedetlen szőlőlé volt. Erről az erjedetlen borról mondja a Szentírás: “Amikor mustot lelnek a fürtben, ezt mondják: ne veszesd el, mert áldás van benne” (Ésa 65:8). TGy 114.5

“A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó” (Péld 20:1). “Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége? A bornál mulatóknak, akik mennek a jó bor kutatására. Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik, Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp” (Péld 23:29-32). TGy 114.6

Emberi kéz még nem festett élethűbb képet a részegítő italok áldozatainak lesüllyedt állapotáról és rabszolgaságáról. Habár a részegítő ital lesüllyeszti, lealacsonyítja az iszákost, azonban tudatára ébredve nyomorúságának, nincs ereje, hogy kiszabaduljon az alkohol tőréből, így “újra keresi azt” (Péld 23:35). TGy 115.1

A bor, a sör és az almabor ugyanúgy megrészegít, mint az erősebb italok. Vágyat ébresztenek az erősebb italok után és így megalapozzák a pálinkaivás szokását. A mértékletes ivás egy olyan iskola, amely az embereket ráneveli az iszákosságra, a részegségre. Azonban ezen enyhébb részegítő italok hatása oly észrevétlen, alattomos, hogy mielőtt az áldozat észrevenné a veszélyt, már rálépett az iszákosság országútjára. TGy 115.2

Nincs szükségünk érvekre, hogy bemutassuk a részegítő italnak az iszákos emberre gyakorolt káros hatását. Mindenütt megtaláljuk az emberiségnek ezen elhomályosodott szemű, esztelen hajótöröttjeit, büszkén emlegetett művelt korunk szégyenfoltjait, akik gyalázatot, átkot és veszedelmet jelentenek minden országban (GW 385-386). TGy 115.3