Tanácsok a gyülekezetnek

Krisztus hatalmat ad az embereknek, hogy Isten fiaivá legyenek

Tanulmányozzuk Krisztus szavait, amelyeket a felső teremben tanítványaihoz intézett a keresztrefeszítése előtti éjszakán! Közeledett törvényszéki kihallgatásának órája, ezért igyekezett megvigasztalni tanítványait, akikre oly súlyos kísértés és próba várt. TGy 85.2

A tanítványok még nem értették meg Krisztus szavait, amelyeket az Atyához való viszonyával kapcsolatban intézett hozzájuk. Sok tanítása még mindig homályos volt előttük. Sok olyan kérdést tettek fel, amelyek kinyilvánították tudatlanságukat Istennek hozzájuk való viszonyával és a jövő felőli érdeklődésével kapcsolatban. Krisztus azt akarta, hogy tisztább és világosabb ismerettel rendelkezzenek Istenről. TGy 85.3

Midőn pünkösd napján a Szentlélek kiáradt a tanítványokra, megértették azokat az igazságokat, amelyeket Krisztus példázatokban tárt eléjük. Megvilágosodtak előttük azok a tanítások, amelyek azelőtt titkok voltak számukra. Midőn a Szentlélek kitöltése után megértették az igazságot, szégyellték saját maguk által elgondolt elméleteiket. Feltevéseik és magyarázataik balgaságok voltak a mennyei dolgok ismerete mellett, amelyet most elnyertek. A Szentlélek vezette őket és sötét értelmükbe világosság ragyogott. TGy 85.4

Azonban a tanítványok még nem nyerték el Krisztus ígéretének teljes megvalósulását. Elnyerték mindazt az ismeretet, amit elviselhettek, azonban az Atyáról való teljes ismeretüket, amit Krisztus közölni akart velük, csak később nyerhették el. Így van ez ma is. Isten-ismeretünk részleges és nem tökéletes. Midőn a küzdelem befejeződik és Krisztus elismeri, megvallja az Atya előtt hűséges munkásait, akik e bűnös világban igaz bizonyságot tettek Róla, akkor világosan megértik mindazt, ami most még titok előttük. TGy 85.5

Krisztus magával vitte a mennyei királyi udvarokba megdicsőült emberi természetét. Azoknak, akik befogadják Őt, hatalmad ad, hogy Isten fiaivá legyenek és Isten magáévá fogadja őket, hogy Vele lakozzanak az örökkévalóságon át. Ha ebben az életben hűségesek Istenhez, akkor végül majd “látják az Ő orcáját; és az Ő neve homlokukon lesz” (Jel 22:4). Vajon mi más lehet a menny boldogsága, mint meglátni Istent? Milyen nagy öröm érheti a Krisztus kegyelme által megmentett bűnöst, mint az, hogy meglátja Istent és üdvözölheti Őt, mint Atyát?! TGy 85.6