Tanácsok a gyülekezetnek

Fejezet 2 — A vég ideje

A vég idejében élünk. Az idő gyorsan beteljesedő jelei hirdetik, hogy Krisztus eljövetele közel van, az ajtó előtt. Ünnepélyes és fontos időszakban élünk. Isten Lelke fokozatosan, de biztosan visszavonul a földről. Isten kegyelmének megvetőit már csapások és büntetőítéletek sújtják. A szárazföldön és tengeren történő szerencsétlenségek, a társadalom rendezetlen állapota, a háborúk riasztó hírei baljóslatúak. A legnagyobb jelentőségű események közeledését jelzik. TGy 40.1

Sátán ügynökei egyesítik és megszilárdítják erőiket. Erőt gyűjtenek az utolsó nagy válságra. Nemsokára nagy változások történnek világunkban és a végső mozgalmak gyorsak lesznek. A világunkban uralkodó állapotok azt mutatják, hogy csakhamar nehéz idők jönnek reánk. A napilapok állandóan arra utalnak, hogy a közeljövőben rettenetes küzdelem vár reánk. Gyakoriak a vakmerő rablások, sztrájkok, gyilkosságok mindenhol. Ördögöktől megszállt személyek férfiakat, gyermekeket és nőket gyilkolnak le. Az embereket megőrjíti a bűn; a gonoszság mindenféle faja uralkodik. TGy 40.2

Az ellenség megrontotta az igazságot és önző nyereségvággyal töltötte be az emberek szívét. “És eltávozott a jogosság és az igazság messze áll, mivel elesett a hűség az utcán, és az egyenesség nem juthat be” (Ésa 59:14). A nagy városokban tömegek élnek szegénységben és nyomorban. Majdnem teljesen élelem, lakás és ruházat nélkül tengődnek. Ugyanazon városokban sokan fényűzően élnek. Pénzüket pazarul bebútorozott házakra, személyük ékesítésére, vagy ami még rosszabb, érzéki vágyaik kielégítésére, alkoholra, dohányra vagy más olyan dolgokra költik, amelyek tönkreteszik szellemi képességeiket, megzavarják kiegyensúlyozott gondolkodásukat és lealacsonyítják lelküket. Az éhező emberiség kiáltásai feljutottak Isten elé, mialatt az emberek hatalmas vagyont halmoznak fel az elnyomás és zsarolás különféle módszereivel. TGy 40.3

Éjszakai látomásban szemléltem az ég felé tornyosuló felhőkarcolókat, melyekről kijelentették, hogy tűzbiztosak. Tulajdonosaik és építőik dicsőségére készítették őket. Mindig magasabbra emelkedtek és a legdrágább anyagot használták fel építésükre. Tulajdonosaik nem kérdez- ték meg önmaguktól: “Hogyan dicsőíthetjük Istent a legjobban?” Nem törődtek Istennel. TGy 40.4

Mindezek a hatalmas épületek elkészültek, tulajdonosaik becsvágyó büszkeséggel örvendeztek, hogy pénzüket énjük felmagasztalására költhették és felébreszthették embertársaik irigységét. Azonban befektetett pénzük nagy részét a szegények kizsákmányolása és elnyomása által szerezték. Elfelejtették, hogy a mennyben minden üzleti vállalkozásról részletes, pontos feljegyzést vezetnek és minden igazságtalan üzletkötést, minden csaló eljárást feljegyeznek. TGy 41.1

Majd egy tűzriadó jelenetei vonultak el előttem. Az emberek a hatalmas és állítólag tűzbiztos épületeket megtekintve így szóltak: “Tökéletesen tűzbiztosak!” Azonban ezek az épületek úgy elégtek, mintha szurokból készültek volna. A tűzoltók nem akadályozhatták meg pusztulásukat. Nem tudták működésbe hozni a tűzoltó berendezéseket. TGy 41.2

Kijelentették nekem, hogy amikor az Úr ideje eljön és a büszke, becsvágyó emberek szíve nem változik meg, akkor tapasztalják majd, hogy az a kéz, amely elég erős volt megmentésükre, elég erős lesz megsemmisítésükre is. Földi hatalom nem állíthatja meg Isten kezét. Akármilyen anyagot használnak is az emberek, amikor elérkezik Isten kiszabott ideje, hogy megbüntesse őket törvényének megrontásáért, és önző becsvágyukért, nem menthetik meg épületeiket a pusztulástól. TGy 41.3

Csak kevés nevelő és államférfiú ismeri a társadalom jelenlegi állapotának valódi okait. A kormány nem képes megoldani az erkölcsi romlottság, szegénység, nyomor és növekvő bűnözés égető kérdéseit. Hiába törekszenek arra, hogy biztosabb alapokra helyezzék az üzleti vállalkozásokat. Ha az emberek jobban figyelnének Isten Igéjének tanításaira, akkor megoldást találnának az őket nyugtalanító megoldatlan problémákra. TGy 41.4

A Szentírás leírja azokat az állapotokat, amelyek közvetlenül Krisztus eljövetele előtt uralkodnak majd. A Szentírás így ír azokról, akik rablás és zsarolás által nagy vagyont halmoztak fel az utolsó napokban:“Kincset gyűjtöttek az utolsó napokban! Íme a ti mezőiteket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez. Dőzsöltetek e földön és dobzódtatok; szíveteket legeltettétek mint áldozás napján. Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat; nem áll ellent nektek” (Jak 5:3-6). TGy 41.5

Azonban ki olvassa és érti meg az idő gyorsan bekövetkező jelei által adott figyelmeztetéseket? Milyen befolyást gyakorolnak a világiakra? Milyen változás látható magatartásukban? Eljárásukban nem láthatunk nagyobb változást, mint a vízözön előtti kor embereiben, akik világi dolgaikba és élvezeteikbe merülve“nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljőve az özönvíz és mindnyájukat elragadá” (Mt 24:39). Nem hallgattak a mennyből küldött figyelmeztetésekre. A mai világ sem hallgat Isten figyelmeztető szavaira, hanem rohan örök romlásába. TGy 41.6

A világot a háború szelleme tüzeli. Dániel könyvének 11. fejezete majdnem egészen beteljesedett. A jövendölésben kijelentett nyomorúság jelenetei nemsokára bekövetkeznek. TGy 42.1

“Íme az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! ...mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ...megszűnt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a citerának vidámsága megszűnt” (Ésa 24:1-8). TGy 42.2

“Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól!” (Jóel 1:15). TGy 42.3

“Nézek a földre, de ímé kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága! Nézek a hegyekre is, ímé reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak! ...Nézek, és ímé a bő termőföld pusztává lőn; és minden városa összeomlott” (Jer 4:23-26). TGy 42.4

“Jaj!, mert nagy az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból!” (Jer 30:7). TGy 42.5

Világunkban nem mindenki állt az ellenség mellé Isten elleni harcában. Néhányan még hűek Istenhez, akikről így ír János apostol: “Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14:12). A harc nemsokára hevesen dúl majd Isten szolgái és azok között, akik nem szolgálják Őt. Nemsokára minden meginog, megrendül, ami megingatható és megrendíthető, hogy a megingathatatlan és megrendíthetetlen maradjon meg. TGy 42.6

Sátán szorgalmasan tanulmányozza a Bibliát. Tudja, hogy kevés ideje van, ezért minden módon igyekszik akadályozni az Úr földi munkáját. Lehetetlen leírni Isten népének tapasztalatát, akik abban az időben élnek majd, amikor a mennyei dicsőség és a múlt üldözései találkoznak. Az Isten trónjától áradó világosságban járnak majd. Az angyalok közvetítésével állandó összeköttetést tartanak fenn a föld és a menny között. Sátán az ő gonosz angyalaitól körülvéve Krisztusnak adja ki magát és mindenféle csodát tesz, hogy ha lehetséges, elhitesse még a választottakat is. Isten népe abban az időben nem talál biztonságot a csodák cselekvésében, mert Sátán utánozza véghezvitt csodáikat. Isten megvizsgált, s megpróbált népe 2 Móz 31:12-18 verseiben említett jelben találja meg erejét. Az élő Ige mellett foglalnak állást e szavakkal: “Meg van írva!” Ez az egyedüli alap, amelyen biztonságban megállhatnak. Azok, akik megtörték az Istennel kötött szövetséget, ama napon Isten és reménység nélkül állnak majd. TGy 42.7

Isten imádóit különösen a negyedik parancsolat Szombatja iránti tiszteletük különbözteti meg, mivel ez az Ő teremtői hatalmának jele, és bizonysága annak, hogy Isten igényt tart az emberek tiszteletére és hódolatára. A gonoszok arról a törekvésükről ismerhetők fel, hogy lerontják a Teremtő emlékművét (a szent Szombatot) és Róma intézményét (a vasárnapot) magasztalják fel. E küzdelemben az egész kereszténység két nagy osztályra oszlik: akik megtartják Isten parancsolatait, s akik imádják a fenevadat és képét, és felveszik bélyegét. Habár az egyház és az állam egyesíti erőit, hogy kényszerítsen mindenkit “kicsinyeket, nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat”, hogy felvegyék a fenevad bélyegét, Isten népe azonban nem veszi fel (Jel 13:16). Páthmós prófétája látja “azokat, akik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, akiknek kezében valának az Istennek hárfái” (Jel 15:2). TGy 43.1

Félelmetes próbák és megpróbáltatások várnak Isten népére! A háború szelleme felingerli, feltüzeli a nemzeteket a föld egyik végétől a másik végéig. Azonban az eljövendő nyomorúság közepette, amilyen még nem volt a nemzetek fennállása óta, Isten népe szilárdan áll. Sátán seregei nem semmisíthetik meg az Úr gyermekeit, mert Isten sokkal erősebb angyalai megvédelmezik őket (9T 11-17). TGy 43.2